Vasárnap helyi idő szerint reggel 6 órakor elkezdődik a magyarországi választások és népszavazás, a választópolgárokat a külképviseleteken is várják az urnákhoz. A külképviseleti voksolásnak a magyarországi szavazáshoz képest több sajátossága is van, például az, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat. A választók ugyanúgy a saját választókerületük jelöltjére és országos, illetve nemzetiségi listára szavazhatnak, és ugyanolyan népszavazási szavazólapot kapnak, mint a Magyarországon voksolók.

Azok a választópolgárok, akik valamelyik külképviseleten kívánnak voksolni, március 25-éig kérhették felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, ezt 58 ezren tették meg. A koronavírus-járvány miatti szigorú karantén- és csomagátvételi szabályok miatt a kínai Csungking, Kuangcsou, Peking és Sanghaj külképviseletein szavazni kívánóknak március 7-éig volt lehetőségük a névjegyzékbe vételüket kérni. Időközben azonban Sanghajt lezárták a koronavírus-járvány miatt, így ott nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást.

Miután kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a Nemzeti Választási Iroda kiszállította a szavazólapokat a külképviseletekre, a külképviseleti névjegyzéket pedig a külképviseleti választási iroda tagja vitte ki a külképviseletre. A szavazás napján a külképviseleti választási iroda helyi idő szerint 6 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget.

A külképviseleti választási iroda képviselője az elsőként szavazó választópolgárral együtt ellenőrzi, hogy az urnák üresek, ezután azokat úgy zárják le, hogy ne lehessen belőlük szavazólapot eltávolítani. Kitöltenek egy ellenőrző lapot, amelyet a külképviseleti választási iroda tagjai és az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot bedobják az urnába. Amennyiben valamelyik urna nem tartalmazza a kitöltött és aláírt ellenőrző lapot, az urna egész tartalma, az összes szavazat érvénytelen. A szavazóhelyiségben kizárólag az szavazhat, aki a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a külképviseleti választási iroda nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe.

A szavazni kívánó választópolgárnak a külképviseleti választási iroda előtt igazolnia kell személyazonosságát, erre a következő, a magyar hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint (kártyaformátumú) vezetői engedély. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes magánútlevél (a hat hónapos és az egyéves érvényességi idejű egyaránt) és a kártyaformátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is.

Lejárt érvényességű igazolvánnyal nem lehet szavazni, de a veszélyhelyzet idején lejárt magyar hatóság által kiállított okmányokat érvényesnek fogadják el. A választópolgárnak – a magyarországi szavazástól eltérően – nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját, mivel azt a külképviseleti regisztráció során már megadta.

Annak a választópolgárnak, aki nem kérte nemzetiségiként nyilvántartásba vételét, egy egyéni választókerületi szavazólapot (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik választókerületét), egy pártlistás szavazólapot, valamint egy népszavazási szavazólapot kell adni. A nemzetiségiként nyilvántartásba vett választónak egy egyéni választókerületi szavazólapot, nemzetiségének listás szavazólapját (a külképviseleti névjegyzék tartalmazza, hogy melyik nemzetiségét) és egy népszavazási szavazólapot adnak át.

A külképviseleti választási iroda a megfelelő szavazólapokat, azok bal felső sarkán a választópolgár jelenlétében lebélyegzi. A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni. A szavazólapokat a választópolgár lakóhelye szerinti egyéni választókerület megjelölésével ellátott borítékkal együtt kell átadni a választónak.

A választópolgárnak a névjegyzék aláírásával kell igazolnia a szavazólap átvételét. Külön kell aláírni a népszavazás szavazólapjának az átvételét és az országgyűlési választásét. A választópolgár dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha a választópolgár csak az egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is.

A választópolgárnak le kell zárnia a borítékot az urnába helyezés előtt, a nyitott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek. A szavazás befejezése után a külképviseleteken leadott voksokat a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, legkésőbb április 7-éig. Az NVI az urnák beérkezését követően választókerületek szerint szétválogatja a szavazatokat.

Vasárnap minden egyéni választókerületben egy szavazókör urnái bontatlanul maradnak, ezeket április 9-én bontják fel és hozzákeverik a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Így állapítják meg a szavazókör eredményét, és csak ezt követően lehet majd megállapítani a parlamenti választás és a népszavazás eredményét.