Az energiaárak emelkedése ismét próbára teszi a nyugati országok Oroszországgal szembeni politikáját. A washingtoni döntés körüli felháborodás különösen érdekes annak ismeretében, mennyi orosz energia érkezik továbbra is az uniós kikötőkbe.

Donald Trump október 9-én jelentette be, hogy Vlagyimir Putyinnal megállapodott az orosz dízel világpiaci szállításának bővítéséről. Az amerikai elnök szerint Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonnát bocsát rendelkezésre, novemberben újabb 500 ezret, később pedig további egymillió tonnát. Washington ezzel együtt átmenetileg feloldotta az orosz dízel kereskedelmét akadályozó amerikai szankciók egy részét. A pénzügyminisztérium október 9-i engedélye az orosz dízel értékesítését és behozatalát 2027. április 7-ig teszi lehetővé.

A döntés Ukrajnában és több európai fővárosban is bírálatot váltott ki. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz üzemanyag visszaengedése a piacra bevételhez juttatja Moszkvát, és gyengíti az agresszió megfékezésére irányuló erőfeszítéseket. Berlin további nyomásgyakorlást sürget, az Egyesült Államokban pedig mindkét párt szenátorai kifogásolják az alkut. Trump később Zelenszkij leváltását is szorgalmazta. A bírálatok mellett érdemes felidézni, hogy az orosz energiafüggőség felszámolását hirdető Európai Unióba az év első kilenc hónapjában mintegy 7,88 milliárd euró becsült értékű, a Jamal-félszigetről származó orosz cseppfolyósított földgáz érkezett.

A német Urgewald környezetvédő szervezet a Kpler hajózási és energiapiaci adatait elemezve arra jutott, hogy január és szeptember között 12,18 millió tonna orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) futott be uniós kikötőkbe. Ez éves összevetésben 9,5 százalékos növekedés. A 167 rakomány a Jamal-projekt nyilvántartott exportjának 85 százalékát tette ki. Szeptemberben 792 440 tonna orosz LNG érkezett az EU-ba, 818 millió euróra becsült értékben. A francia kikötőkbe ebből mintegy 572 ezer tonnát szállítottak, a teljes mennyiség közel háromnegyedét. Hollandia 146 ezer, Portugália 74 ezer tonnát fogadott. Spanyolországba és a belgiumi Zeebruggébe abban a hónapban nem érkezett Jamalból származó rakomány.

A 7,88 milliárd euró nem az egyes szerződések ténylegesen kifizetett összege, hanem a szállított mennyiségek és az európai irányadó gázárak alapján számított becslés. Az európai vásárlások ráadásul nőttek, holott a Jamal teljes exportja enyhén csökkent. Brüsszel az orosz gázimport fokozatos tilalmáról döntött, de a korábban megkötött szerződésekre átmeneti időszakot biztosított. Az új szerződésekre március 18-tól, a korábbi rövid távú cseppfolyósított földgáz megállapodásokra április 25-től vonatkoznak korlátozások. A hosszú távú szerződések szerinti orosz LNG-behozatal tilalmát csak 2027. január 1-jétől alkalmazzák. A jelenlegi szállítások tehát lehetnek teljesen jogszerűek, bár a politikai vállalások és a kereskedelmi gyakorlat közötti távolság feltűnő.

Moszkva a dízelen túl Irán ügyében is tárgyal

Trump számára az üzemanyag ára a november 3-i kongresszusi választások előtt különösen kényes belpolitikai kérdéssé vált, hiszen a közel-keleti háború és az ellátási zavarok jelentősen megdrágították az amerikai dízelt. Energiapiaci szakértők szerint az ígért orosz mennyiség önmagában aligha hoz látványos áresést. Ștefan Popescu román külpolitikai elemző a Gândulban arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást nem érdemes kizárólag az üzemanyag mennyiségével mérni. Washington és Moszkva olyan ügyben jutott közös nevezőre, amely gazdasági eredményt ígér anélkül, hogy az ukrajnai háborúról vagy a két ország alapvető ellentéteiről előbb megállapodnának. A részalkuk lehetősége már Marco Rubio és Szergej Lavrov 2025. februári, rijádi tárgyalásain is felmerült.

Az október 9-i Trump–Putyin-telefonbeszélgetés témái sem korlátozódtak Ukrajnára. Az AFP szerint az orosz elnök Irán álláspontját is továbbította Trumpnak a közel-keleti háború lehetséges rendezéséről. Moszkva tehát egyszerre ajánlhat üzemanyagot és diplomáciai közvetítést Washingtonnak, még ha ettől az amerikai–orosz viszony egésze nem is rendeződik. Az esetleges további engedményekről nincs megbízható információ. A szankciók alkalmazása Dél-Koreában is kérdéseket vetett fel: sajtóértesülések szerint nyáron több mint 176 ezer tonna, főként dízelüzemanyag került onnan Oroszországba. Szöul vizsgálja az ügyletek jogszerűségét. Az ország egy külön diplomáciai ügyben, két észak-koreai hadifogoly átadásának nyilvánosságra hozatala miatt hívta vissza kijevi nagykövetét.

Washington az európai gázszállításokra is hatással lehet

Az uniós országok számára az amerikai szankciós politika egy másik vonatkozása is kellemetlen következményekkel járhat, mivel a szeptemberben elfogadott Lindsey Graham-törvény felhatalmazást ad Washingtonnak az orosz cseppfolyósított földgázt szállító hajók és a kereskedelemben közreműködő vállalatok szankcionálására. Az első felülvizsgálat határideje október 18., de ez nem jelent automatikus behozatali tilalmat: a végrehajtásról és a kivételekről az amerikai kormányzat dönt.

Az Urgewald a következő uniós szankciócsomagban az északi-sarkvidéki szállításokhoz használt Arc7 jégtörő tartályhajók korlátozását sürgeti. A Jamal-projektnek az európai kikötők közelsége különösen előnyös, mert a hajók gyorsan visszafordulhatnak újabb rakományért. A korlátozások szigorítása azonban éppen a tél előtt okozhatna további gondokat az európai gázellátásban. Az Arctic LNG 2 orosz beruházást már súlyos amerikai szankciók sújtják, a Jamalból érkező gáz viszont továbbra is rendszeresen megérkezik európai vevőihez. Az Egyesült Államok a mostani szabályozás alapján már az uniós tilalom életbelépése előtt korlátozhatja ezeket a szállításokat, és erről Trump kormányának akár még októberben döntenie kell.