A törökországi elnökválasztás első fordulója után már az lenne a meglepetés, ha nem Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő győzne a két múlva esedékes döntő menetben. Az ellenzéki Kemal Kilicdaroglu azért van  különösen nehéz helyzetben, mert a megmérettetésből a harmadik helyen, öt százalékkal kilépő Sinan Ogan támogatói inkább Erdoganhoz húznak. 

Közel száz százalékos feldolgozottságnál Erdogan 49,41 százalékkal áll az élen az elnökválasztáson, Kilicdaroglu 44,96 százalékkal a második. A  harmadik helyen álló, nacionalista Sinan Ogan a szavazatok 5,2 százalékát szerezte meg. Mint az a Mandiner összefoglalójából kiderül, Erdogan nem teljesített rosszul a hagyományosan az ellenzékét támogató nagyvárosokban. Isztambul tartományban Kilicdaroglu 48,5 százalékkal nyert, de a jelenlegi elnök is 46,7 százalékot szerzett. Ankarában az ellenzéki jelölt 47,3 százalékot ért el, Erdogan pedig 46 százalékot.

A nyugati parti kikötővárosban, Izmirben és tartományában viszont nagyon nyert az ellenzék: Kilicdaroglu ott 63 százalékot szerzett, Erdogan pedig 31-et. Törökország európai kapujában, Edirnében 63-32 százalékos arányban nyert az ellenzéki jelölt. Erdogan meglepő módon nyert a földrengés sújtotta dél-törökországi területen: Gaziantep tartományban 59 százalékon áll az elnök, míg ellenfele 36 százalékot szerzett. A kelet-anatóliai Bayburtban Erdogan 78 százalékot ért el, vele szemben Kilicdaroglu alig 15 százalékot. A kurdok lakta Délkelet-Törökország egy tömbben szavazott az atatürkista Kilicdaroglura. 

A választásokon a harmadik helyen végzett Sinan Ogannak azerbajdzsáni ősei vannak. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az Oganra szavazó azeri kisebbség többségében az Erdogan nevével meghatározott rendszer híve. Nem mellékes, hogy Ankara támogatja pedig a bakui hatalmat. Ráadásul Ogan szintén egy konzervatív, nacionalista vonalat képvisel, szavazói várhatóan inkább Erdoganra szavaznak a második, döntő fordulóban. 

„Rekordmagas az infláció, az emberek a földrengés területén még mindig sátortáborokban élnek, de ennek ellenére még mindig magas Erdogan támogatottsága. Talán figyelembe kell venni azt is, hogy a török társadalom megosztására irányuló kemény konfliktusos politika még mindig megállja a helyét: az idegenellenes, az LMBTQ-ellenes és a nyugatellenes politika összehozza azokat az embereket, akik között vannak nézeteltérések” - magyarázta Erdogan sikerének titkát a Turkinfo.hu portál főszerkesztője Tarik Demirkan. A Szeretlek Magyarország portálnak nyilatkozó szakértő azt is elmondta, hogy megnőtt a nacionalista politikai programokra épülő pártok támogatottsága. Hozzátette: a harmadik helyezett jelölt is radikálisan nacionalista programot képviselt, amelynek első eleme az idegen- és menekültellenesség. „A többi nacionalista párt támogatottsága is nőtt, és bár ezek a pártok külön vonalon vannak, ez azt is mutatja, hogy Törökországban nagyon erősödik a nacionalizmus” - mondta a főszerkesztő, aki kizárta, hogy a társadalmi, politikai konfliktusok, a megosztottság polgárháborúig fajuljon Törökországban. 

A parlamenti választáson a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége jelenleg 49,34 százalékot tudhat magáénak, ami 266 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban. A legnagyobb, a Kilicdaroglu féle Köztársasági Néppárt vezette ellenzéki pártszövetség, a Nemzet Szövetsége 35,15 százalékkal 169 mandátumot szerezhet a parlamentben. A második legjelentősebb ellenzéki összefogás, a Munka és Szabadság Szövetsége, amely nagyrészt a kurdbarát képviselőjelölteket tömöríti, jelenleg a voksok 10,52 százalékával és 62 mandátummal számolhat. Elemzők szerint három kisebb párt is csatlakozhat a jelenlegi elnököt támogató szövetséghez, így meglesz az újabb parlamenti többség Erdogan mögött.