A NATO-tagországok vezetői elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját madridi csúcstalálkozójukon szerdán.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatóján elmondta: a dokumentumban Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek” minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából. Hangsúlyozta: az új stratégia „nagyon különbözik” a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor - jegyezte meg.

A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is. „Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges" - fogalmazott a NATO-főtitkár, kiemelve, hogy a NATO-övezet számára fontos, hogy Ukrajna független és erős legyen.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti. „A két százalék egyre inkább alapnak tekinthető, mintsem (kiadási) plafonnak” – fűzte hozzá.

A főtitkár bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. „A szövetség vezetői történelmi döntést hoztak azzal, hogy meghívták Svédországot és Finnországot a NATO tagjai közé” – fogalmazott Jens Stoltenberg, és elismeréssel szólt arról a kedden született megállapodásról, amelynek köszönhetően Törökország feloldotta vétóját és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.