Ha kezdetben úgy tűnhetett is, hogy a tálibok győzelme – az emberi jogok háttérbe szorulásával párhuzamosan – viszonylagos stabilitást hoz Afganisztánban, mára egyértelművé vált, hogy ez sem vált valóra. A humanitárius és emberi jogi katasztrófa mellett az országban ismét virágzik a szervezett bűnözés és a terrorizmus.

A második kemény tél elé néznek az egyre szigorúbb tálib rezsim által uralt Afganisztánban. Ha tavaly az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó programja (WFP) még úgy becsülte, hogy a 38 milliós lakosság hozzávetőleg kétharmada éhezik, a friss adatok szerint tíz családból kilenc nem tudja előteremteni a szükséges mennyiségű élelmiszert. Különösen igaz ez azokra a háztartásokra, amelyekben nő a családfő.

A nemzetközileg elismert kabuli kormány bukásával megszűnt a külső finanszírozás, márpedig ezek tették ki a kormányzati kiadások mintegy háromnegyedét. Az afgán nemzeti bank valutatartalékait – mintegy kilencmilliárd dollárt – befagyasztották, az államigazgatás gyakorlatilag összeomlott, milliók veszítették el a munkahelyüket. Egy ideje ismét csöpögnek a nemzetközi források, de ezek alig enyhítenek a katasztrofális állapotokon. Sok afgán arra kényszerül, hogy áruba bocsássa a szerveit vagy akár a gyermekeit – jobb esetben gyógyszerekkel elkábítsa őket, hogy ne érezzék az éhséget.

Miközben az afgánok éheznek, a lányok oktatása a tálibok „véletlenszerű rendeleteitől” függ, és ismét virágzik a bűnözés (beleértve a drogkereskedelmet) és a terrorizmus. Így írta le nemrégiben a helyzetet az ENSZ Közgyűlésének elnöke. Egy nappal Kőrösi Csaba erőteljes beszédét követően Kabulban az „erkölcs terjesztésének és az erkölcstelenség megelőzésének minisztériuma” bejelentette, hogy az afgán nők többé nem léphetnek be a parkokba, mert korábbi látogatásaik során nem feleltek meg az iszlám öltözködésre vonatkozó értelmezésének.

„A tálibok afgán nőkkel és lányokkal szembeni bánásmódja, beleértve a parkokból, tornatermekből, iskolákból és egyetemekről való kizárásukat, emberiesség elleni bűncselekménynek minősül” – állapította meg egy ENSZ-szakértőkből álló csoport. A tálib külügyminisztérium szóvivője, Abdul Qahar Balkhi erre azt válaszolta, hogy az ENSZ szankciós rendszere minősül háborús és emberiség elleni bűncselekménynek: „ártatlan afgánok kollektív büntetése, pusztán a nők jogainak és egyenlőségének nevében”.

Régi praktikák

A parklátogatási tilalom csak a legújabb jogfosztó intézkedése a táliboknak, akik másfél éve, mindössze néhány nap alatt átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Akkor azt ígérték, hogy tiszteletben tartják a nők jogait „az iszlám törvények értelmezésével összhangban”. Mára egyértelművé vált, hogy ez mit jelent. A nőknek újfent tilos utazni férfikísérő nélkül, nem léphetnek be kormányzati épületekbe, nem ülhetnek taxiba. Orvos sem láthat el olyan női pácienst, aki férfi rokon nélkül érkezik. A lányok számára fenntartott iskolákat „ideiglenesen” bezárták, majd a tilalmat határozatlan időre meghosszabbították. Kőrösi Csaba hangsúlyozta: mára Afganisztán az egyetlen állam, amely megtagadja a lányoktól a teljes körű oktatáshoz való jogot.

Kapcsolódó

Arcuk eltakarására kötelezik a női műsorvezetőket a tálibok Afganisztánban

Korábban azt ígérték, hogy az iszlám törvények és az afgán szokások keretei között mindenki jogait tiszteletben tartják.

Afganisztán tálibok burka

Az új tálib rezsim más tekintetben is folytatja a 2001 előtti praktikákat. Pár napja a kabuli legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy egy kelet-afganisztáni futballstadionban tizennégy embert korbácsoltak meg nyilvánosan különböző bűnökért. Egy hónapon belül ez volt a második ilyen eset, amiből megfigyelők arra következtetnek, hogy a tálibok a büntető igazságszolgáltatásban is alkalmazzák a saría (iszlám jog) szigorú értelmezését. Az előző, 1996–2001 közötti tálib uralom idején mindennaposak volt a nyilvános testi fenyítések és a megkövezéssel történő kivégzések. Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosának (OHCHR) szóvivője szerint novemberben számos esetet dokumentáltak. Előfordult például, hogy egy nőt és egy férfit 39 korbácsütéssel fenyítettek meg, mert kettesben töltötték az időt, noha nem házastársak.

Múlt hónap elején a rendőrség félbeszakított egy sajtókonferenciát, amelyen egy új női mozgalom, az „Afgán nők mozgalma az egyenlőségért” elindítását jelentették volna be. Egy női aktivistát, Zarifa Yaqobit és négy férfi kollégáját letartóztatták, és a nemzetközi szervezetek ismételt felhívásai ellenére azóta is fogva tartják. A tálibok bejelentették, hogy december elsejével betiltják az Amerika Hangja (VOA) és a Szabad Európa Rádió afganisztáni állomásainak sugárzását, arra hivatkozva, hogy panaszokat kaptak a műsorok tartalmával kapcsolatban.

Kapcsolódó

Több mint száz embert végeztek ki bírósági eljárás nélkül Afganisztánban

A tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta több mint száz egykori állami alkalmazottat végeztek ki bírósági eljárás nélkül Afganisztánban.

tálibok Afganisztán kivégzés

Közben megpróbálják kihasználni az ukrajnai háború kapcsán körvonalazódó világpolitikai töréseket és visszacsábítani például az indiai befektetőket. Az elmúlt két évtizedben indiai állami és magánbefektetők mintegy hárommilliárd dollárt helyeztek el Afganisztánban, elsősorban az infrastruktúrába. India nem ismeri el ugyan a jelenlegi tálib rezsimet, de néhány hónapja Kabulba küldött egy „műszaki csoportot”, amely előkészítené a nagykövetsége újbóli megnyitását.

Egyébként nemcsak India, hanem még a szomszédos Pakisztán sem ismerte el az új tálib rezsimet, annak ellenére, hogy történelmileg szoros kapcsolatokat ápol az iszlamista tálibokkal. (Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mellett hivatalosan elismerte az 1996 és 2001 közötti tálib kormányt.) Az elmúlt hónapokban azonban a kapcsolatok feszültté váltak, mivel a tálibok pakisztáni szárnya fokozta a – rendszerint afgán területen előkészített – támadásait. Csak a napokban négy ember halt meg és több mint harminc megsebesült, amikor a Pakisztáni Tálibok (TTP) öngyilkos merénylője autójával nekihajtott egy gyermekbénulás elleni oltást végző orvosokat kísérő rendőrosztagnak az afgán határhoz közeli Kvettában. Az incidens két nappal azután történt, hogy a tálibok felmondták a pakisztáni kormánnyal több hónapja érvényben lévő tűzszünetet.

A TTP több szunnita csoport ernyőszervezete, és célja az iszlámábádi kormány megdöntése és az iszlám törvényei alapján kormányzó tálib rezsim meghonosítása. A szervezet nem áll közvetlen kapcsolatban az afganisztáni tálibokkal, de Iszlámábád korábban felrótta az afgán táliboknak, hogy nem lép fel kellő erővel a határvidéken garázdálkodó fegyveres csoportok ellen, miközben elvileg tavaly év vége óta elősegíti a béketárgyalásaikat a pakisztáni hatóságokkal.

A felek közötti viszonyt bonyolítja az Iszlám Állam tevékenysége is. November végén – mindössze pár nappal azután, hogy a pakisztáni külügyminiszter Kabulban tárgyalt a feszültségek enyhítéséről – fegyveres támadás érte Pakisztán kabuli nagykövetségét. A posztját alig egy hónappal korábban elfoglaló pakisztáni nagykövet sértetlenül megúszta, viszont két személy, köztük egy pakisztáni biztonsági őr életét vesztette az incidensben. Ezzel egy időben öngyilkos merénylő robbantott Gulbuddin Hekmatyar volt miniszterelnök irodája mellett. A támadásokat az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet vállalta magára.

Feléled az ISIS?

2021 augusztusa után a tálib offenzíva gyors sikerének egyik kulcsát abban látták elemzők, hogy az afgán hadsereg nagyon kevés támogatást kapott a lakosság részéről, amely nem feltétlenül támogatta a tálibokat, viszont annyira elege volt az erőszakból, hogy szinte mindegy volt neki, ki győz, csak érjen már véget a háború. Mára a viszonylagos stabilitás ígérete is szertefoszlani látszik.

Kapcsolódó

Lövöldözve ünnepelték a tálibok az amerikaiak kivonulását

Az Afganisztánt uraló tálib lázadók történelmi pillanatként értékelték, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot, örömünnepet is rendeztek.

afgán konfliktus kivonulás

Úgy tűnik, a tálibok elszámították magukat, amikor az afgán tartományok tavalyi bevétele után sorra megnyitották a börtönöket a fogva tartott terroristák előtt. Közülük sokan az Iszlám Állam kevésbé ismert helyi csoportjához, az ISIS-K-hoz szegődtek. (A „K” az afgán-pakisztáni határvidéket jelentő Khorasant jelöli.) A pakisztáni nagykövet elleni merénylet elkövetői is ehhez a szervezethez tartoztak.

A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid hangsúlyozta, hogy a kabuli pakisztáni nagykövetség elleni támadást „külföldi állampolgárságú ISIS-tag” követte el, összejátszva „felkelőkkel”. Utóbbiakról nem adott részleteket, azt viszont hozzátette, hogy „bizonyos körök” megpróbálják megrontani a viszonyt Afganisztán és Pakisztán között. A pakisztáni külügyminisztérium berendelte az iszlámábádi afgán ügyvivőt „a rendkívül súlyos biztonsági hiányosság" miatt. A tárca szóvivője egyúttal közölte, hogy az incidens miatt nem tervezik a kabuli nagykövetség kiürítését.

A tálibok állítják, hogy Afganisztán stabil, és az ISIS nincs jelen az országban. Tény ugyanakkor, hogy 2021 augusztusa óta az ISIS vállalta a felelősséget a leghalálosabb afganisztáni támadásokért. Az elmúlt hónapokban több robbantásos és fegyveres támadás történt. Egy hete az észak-afganisztáni Szamangan tartományban egy vallási iskolában történt robbanásban tizenöten vesztették életüket. Egy másik robbantásban legalább 20 ember megsebesült a tartomány fővárosában, Ajbakban. A terrorista csoport vállalta magára a kabuli orosz nagykövetség közelében szeptemberben elkövetett öngyilkos merényletet is, amelyben két orosz alkalmazott és négy afgán látogató vesztette életét. Az erőszakos cselekményekben vezető tálib lelkészek és a kisebbségi síita közösség több száz tagja halt meg.