Az Afganisztánt nyolc hónapja elfoglaló tálib vezetés az utolsó utáni pillanatban visszavonta a 11 évnél idősebb lányok iskolába járását engedélyező határozatát. Az elmúlt hónapokban számos más, a 2001 előtti iszlamista rendszerre emlékeztető döntés született. A nőknek újfent tilos utazni férfikísérő nélkül, illetve nem léphetnek be kormányzati épületbe, nem ülhetnek taxiba, sőt orvoshoz sem mehetnek, ha nincs velük a férjük vagy fivérük.

Az afgán lányoknak március 23-án kellett volna visszatérniük az iskolapadokba. Meg is jelentek a tanintézményekben, azonban néhány óra múltán hazaküldték őket. A tálibok az utolsó pillanatban meggondolták magukat, és visszavonták a 11 évnél idősebb középiskolás lányok oktatását engedélyező határozatukat. A döntés mintegy egymillió hetedik osztályos vagy annál nagyobb lányt érint.

Húszéves rémálom

Az Afganisztánt 1996 és 2001 közötti kormányzása valóságos rémuralom volt, különösen a nők számára. A saría, az iszlám jog szigorú értelmezésével összhangban hozott rendelkezések kiterjedtek a mindennapok legapróbb és legszemélyesebb aspektusaira. A nőket kötelezték a fejet és a testet teljesen takaró burka viselésére. Akinek az öltözetét nem megfelelőnek találták, azt a vallási rendőrök az utcán veréssel fenyítették meg. A tíz évnél idősebb lányok nem járhattak iskolába. A nők nem dolgozhattak, és csakis férfi kísérővel hagyhatták el az otthonukat, egymagukban még a házuk erkélyére sem léphettek ki. A házasságtörőket halállal büntették és megkövezték.

A tálib rezsim bukása után eltelt két évtizedben az afgán társadalom jelentős átalakuláson ment át. A lányok iskolába jártak, sok nő egyetemet végzett. A tálibok visszatérésekor, tavaly augusztusban a köztisztviselők közel harmada nő volt.

Az amerikai csapatok 2021. júniusi kivonulása és Afganisztán meglepetésszerű visszafoglalása után a tálibok igyekeztek új arcukat mutatni a világnak. Azt állították, hogy elkötelezettek a befogadó kormányzás mellett, annyira, hogy hajlandók tiszteletben tartani bizonyos nőjogokat is. Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a hatalomátvétel utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján azt bizonygatta, hogy a nők továbbra is dolgozhatnak, és folytathatják tanulmányaikat az általános iskolától a felsőoktatásig. Ezzel együtt „ideiglenesen” bezárták a lányok számára fenntartott iskolákat, majd a tilalmat az új tanév kezdetén határozatlan időre meghosszabbították.

Kapcsolódó

Több mint száz embert végeztek ki bírósági eljárás nélkül Afganisztánban

A tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta több mint száz egykori állami alkalmazottat végeztek ki bírósági eljárás nélkül Afganisztánban.

tálibok Afganisztán kivégzés

Az új tálib vezetés más tekintetben is egyre jobban hasonlít a régire. A nőknek újfent tilos utazni férfi kísérő nélkül. Nem léphetnek be kormányzati épületbe, nem ülhetnek taxiba, ha nincs velük a férjük vagy fivérük. Az orvos sem láthatja el a női pácienst, aki egyedül – értsd: férfi rokon nélkül – érkezik.

Belharcok és nemzetközi nyomás

Egy héttel március 23-a, vagyis az új iskolai év kezdete előtt a tálibok bejelentették, hogy megnyílnak a nyolc hónapja zárva tartó iskolák a lányok előtt. Az ominózus napon azonban az oktatási minisztérium újabb rendelkezést adott ki, meghatározatlan időre elhalasztva a nyitást. A visszakozást azzal magyarázták, hogy dönteni kell a diáklányok egyenruhájáról, „összhangban az iszlám törvénnyel és az afgán hagyományokkal”.

Megfigyelők szerint a kapkodás oka a rendkívüli nyomás, amely a kormányzásra nehezedik egyfelől a nemzetközi szervezetek, másfelől a mozgalom radikálisabb szárnya irányból.

Afganisztán gazdasága gyakorlatilag teljesen összeomlott, miután 2021 augusztusában átvették a hatalmat a tálibok. A napokban kiadott jelentésében a Világbank úgy becsülte, hogy az afgán gazdaság 34 százalékos zuhanással idén visszakerül a 15 évvel korábbi szintre. Az afgán családok 37 százalékának a napi betevőre sem futja, másik 33 százaléknak a teljes jövedelmét felemésztik az élelemmel kapcsolatos kiadások.

Kapcsolódó

Nők tüntettek Afganisztánban – jogaik tiszteletben tartását követelik a táliboktól

Többtucatnyi afgán nő tüntetett kedden Kabulban. Követelték a jogaik tiszteletben tartását és az előző kormány tagjai meggyilkolásának leállítását.

Afganisztán tüntetések tálibok

Ráadásul a nemzetközileg elismert kabuli kormány bukásával megszűnt a külső finanszírozás, márpedig ezek tették ki a kormányzati kiadások mintegy háromnegyedét. Az államigazgatás összeomlott, milliók veszítették el a munkahelyüket, akik pedig nem, azoknak hónapok óta késik a fizetése. Az afgán nemzeti bank valutatartalékait – mintegy 9 milliárd dollárt – befagyasztották.

Az ENSZ és az Egyesült Államok is az iszlám fundamentalista rezsim segélyezéséről szóló tárgyalások feltételévé tette a lányok oktatáshoz való jogának tiszteletben tartását. A Világbank a múlt hónap végén felfüggesztette négy, összesen 600 millió dollár értékű programját Afganisztánban.

A lányiskolák megnyitása, majd azonnali bezárása ugyanakkor rávilágít arra a törésvonalra, amely a keményvonalas és a „pragmatikus” tálib vezetők között húzódik. Egyes tartományokban – főleg északon – a 11 évnél nagyobb lányok visszatérhettek az iskolába már röviddel a tálib hatalomátvétel után. Ugyanakkor egyes források szerint, miközben a rezsim hivatalosan továbbra is megtagadja a lányok hatodik osztályon túli oktatását, több mint kéttucat tálib vezető külföldön, katari vagy pakisztáni iskolákban taníttatja a lányát. Észrevehető továbbá egy másik trend: az első generációs, többnyire iskolázatlan tálib vezetőkkel ellentétben az újabb nemzedék egyre nagyobb hangsúlyt fektet a műveltségre a párválasztás során is. Főleg a külföldi emigrációból hazatért közép- és felsőszintű tisztviselőkre és parancsnokokra jellemző, hogy második vagy harmadik feleséget a városi, írástudó nők közül választanak maguknak. Többen is azt nyilatkozták, hogy meglévő feleségüket „elmaradottak” találják, aki nem alkalmas a városi életre, amelyhez néhányan a katari vagy pakisztáni száműzetésben hozzászoktak.

Kérdés persze, hogy a tálib mozgalom radikális vagy pragmatikus szárnya győz-e, illetve eldől-e a közöttük dúló harc a közeljövőben.

Jelentősen megromlott Pakisztán és az iszlamista tálibok közötti viszony. Pedig a tálib mozgalom az afgán menekültek pakisztáni madrászáiból, vallási iskoláiból nőtt ki, és sokáig élvezte Iszlámábád támogatását. Hogy hol tartanak most, arról sokat elmond, hogy a minap berendelték a kabuli külügyminisztériumba Pakisztán nagykövetét, hogy hivatalosan tiltakozzanak az afgán területen végrehajtott pakisztáni légicsapások ellen. Iszlámábád tagadta a vádat, ugyanakkor felrótta az afgán kormánynak, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a pakisztáni erők elleni támadások a határterületeken, és felszólította a tálibokat, hogy lépjenek fel a szélsőséges csoportok ellen. A pakisztáni kormány attól tart, hogy az erőszak Afganisztánból átterjed Pakisztánba. Az utóbbi időszak támadásai a határvidéken azt mutatják, hogy ez tulajdonképpen már meg is történt.