A „Médiaszabadságról szóló törvény” megtiltaná, hogy az újságírókat kémprogramokkal figyeljék meg, védené a forrásaikat, és átláthatóságot követelne az állami hirdetések esetében.

Eljutott az AFP-hez a „Médiaszabadságról szóló törvény” tervezetének ideiglenes változata, amellyel az Európai Bizottság próbálna jogi védelmet garantálni az újságíróknak, szerkesztőségeknek, írja a hvg.hu. A tervezet alapján, amelyet a jövő hét végén mutat be a Bizottság, a törvény lehetővé tenné, hogy annak be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzenek az Európai Bíróságon.

Létrejönne az egyes tagállamok médiahatóságainak képviselőiből az új Európai Médiatanács, amely a pluralizmusra és a szerkesztőségi függetlenségre hatással lévő összefonódásokról, médiafúziókról véleményt alkotna, különös tekintettel azokra, amelyek hatással lehetnek a közös piac működésére. A Bizottság azt szeretné, ha minden állam kötelezve lenne, hogy számos kritérium alapján értékelje a médiatulajdon-koncentrációkat.

A törvény továbbá védené az újságírók forrásainak anonimitását, és megtiltaná, hogy kémprogramokat telepítsenek az újságírók és azok családtagjainak az eszközeire. Ez utóbbi rendelkezés lenne a válasz a tavaly kirobbant Pegasus-botrányra.

Az Európai Bizottság a törvénytől azt várja, hogy az megvédje az újságírókat és szerkesztőségeket a politikai nyomásgyakorlástól. A rendelkezés szerint a közmédia vezetőit egy „átlátható” és „nem diszkriminatív” procedúra alapján kellene kinevezni, és az állami hirdetések esetében is transzparenciát követelne: a közhatóságoknak nyilvánossá kellene tenniük, hogy mennyi pénzt költenek hirdetésekre, és hogy mely médiumoknál hirdetnek.