Az ukrajnai háború kilencedik napja képeken

Az ukrajnai háború kilencedik napja képeken. A galéria IDE KATTINTVA érhető el. 

Románia egyetlen ukrán állampolgártól sem tagadja meg az országba való belépést - jelentette ki Klaus Iohannis államfő szombaton a Suceava megyei Szeretvásáron (Siret) kialakított mobil menekülttábornál tett látogatása alkalmával.

Sajtónyilatkozatában az elnök leszögezte, az Oroszország által Ukrajna ellen indított „ki nem provokált és teljesen indokolatlan háború” egy humanitárius katasztrófát idézett elő, ukrajnai polgárok százezrei kényszerülnek elhagyni otthonukat. „Sokan közülük Romániába érkeznek, és itt nagyon jó fogadtatásban van részük” – mondta.

Az államfő köszönetet mondott azoknak a romániai polgároknak és civil szervezeteknek, akik/amelyek a határátkelőknél segítséget nyújtanak a háború elől menekülőknek, ugyanakkor méltatta a hatóságok munkáját, azt, hogy „rekordidő alatt” sikerült megszervezni a menekültek fogadását, kialakítani a táborokat. „Minden elismerést megérdemelnek” – tette hozzá.

Az elnök nyomatékosította, Románia egyetlen ukrán állampolgártól sem tagadja meg az országba való belépést. „Senki nem akarta, hogy ebbe a helyzetbe kerüljünk, sem az ukránok, sem a románok, de eltökéltek vagyunk, hogy megbirkózzunk vele” – szögezte le.

Románia nem fog belekeveredni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba – szögezte le Klaus Iohannis szombaton a Suceava megyei Szeretvásáron (Siret) felállított mobil menekülttábornál tett látogatása alkalmával.

Az államfő az újságíróknak nyilatkozva elmondta, a román hatóságok nem számolnak azzal a forgatókönyvvel, hogy Románia belekeveredik az orosz-ukrán konfliktusba, vagy hogy veszély fenyegeti. „Egy dolgot mondhatok: Romániában itthon vagyunk, ez a mi országunk és itt is maradunk” – nyomatékosította.

Iohannis hozzátette, arra utaló jelek sincsenek, hogy a Moldovai Köztársaságot veszély fenyegetné.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy minden olyan országot, amely repüléstilalmi övezetet próbál bevezetni Ukrajna fölé, Oroszország társháborúzónak tekint – jelentette az Agerpres az AFP-re hivatkozva.

„Minden ilyen fejleményt fegyveres konfliktusban való részvételnek fogunk tekinteni minden olyan ország részéről, amelynek területéről fenyegetést jelentenek a hadseregünkre” – mondta az ukrán terület feletti esetleges „repüléstilalmi övezetről”.

Putyin utalt Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetséges következményeire is. „Egyre aktívabban kezdünk beszélni arról, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba. Értik, hogy ez hova vezethet, vagy hova vezethet most?” – kérdezte az orosz elnök.

Románia összesen 51 millió lejt költött el az ukrajnai orosz agresszió kezdetétől – közölte a szombati kormányülést követően a miniszterelnök.

Nicolae Ciucă rámutatott, jövő héten az illetékes brüsszeli hatóságok elé terjesztik a kiadásokat összesítő dokumentumokat, és elkezdődhet a költségek megtérítése.

A kormányfő beszámolt arról is, hogy a kabinet megszabta az ukrajnai menekültek fejenkénti ellátási költségét. Ezt az állam által biztosított szálláshelyeken elhelyezett menekültek esetében napi 50 lejben, a más szálláshelyeken elhelyezett menekültek esetében 100 lejben állapították meg. Erre a célra első körben mintegy 208 millió lejt utalnak ki a kormány tartalékalapjából – tette hozzá.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta több humanitárius segélycsomag érkezett Ukrajnába Szatmárnémetiből, ám március 4-én volt az első alkalom, hogy a Máltai Szeretetszolgálatán keresztül útnak indított segély nem Magyarországon keresztül jutott el a szomszédos országba, hanem Szatmár megyéből a Halmi–Nevetlenfalu átkelőhelyen keresztül szállították a segítséget Beregszászra. A két teherszállítót a Maszol.ro is elkísérte Kárpátaljára.

Beregszászon mindenféle segély jól jön: a pénz is, amiből megvehetik a szükséges eszközöket, élelmet, ám a banki átutalás nem jó mód. A háborús helyzetben a város vagyonát bármikor elkobozhatják, az átutalás során pedig az összeg szinte 30 százaléka elvész. Ezért tanácsos segélyszervezetekre bízni az adományokat – elsősorban a Máltai Szeretetszolgálatra.

Legfontosabb viszont az élelem. A legtöbb menekültnek ételt kell biztosítani, esetleg uzsonnát az útra, bár a román oldalon sokan várják őket teke segítő szándékkal. Viszont az kérdés, hogy meddig? Ugyanis egy elhúzódó háborúban előbb-utóbb elfogyhat az önkéntesek és adakozók pénze, energiája és lelkesedése is.

Oroszországot nem tudják elszigetelni az Ukrajna elleni hadműveletének kezdete óta bejelentett nemzetközi szankciókkal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton Moszkvában újságíróknak nyilatkozva.

A világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is elszigetelje – fogalmazott Peszkov, akinek hazája ellen a nemzetközi közösség súlyos korlátozó és büntetőintézkedéseket hozott azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására február 24-én háborút indított Ukrajnában.

Peszkov egyúttal a szankciók kivetése miatt „gazdasági banditizmussal” vádolta meg a nyugatot, és azt is kijelentette, hogy Moszkva minderre válaszolni fog, kizárólag saját érdekeit szem előtt tartva. A válaszintézkedésekről további konkrétumokat nem közölt.

Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak - jelentette be szombati varsói sajtóértekezletén Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A lengyelek és az amerikaiak tudják, milyen fontos a szabadság védelme, ezért együtt támogatják Ukrajnát, amely törvénytelen és provokálatlan agresszióval szembesül – fogalmazott Blinken, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közösen tartott sajtótájékoztatót a délkelet-lengyelországi Rzeszówban folytatott tárgyalásaikat követően.

Ukrajnát Oroszország támadta meg február 24-én, Vlagyimir Putyin elnök a hadműveletet elrendelve egyebek között a kelet-ukrajnai orosz kisebbség védelmére és Ukrajna fegyverektől való mentesítésének szükségességére hivatkozott.

Blinken most úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak. „Ami Lengyelország és más országok támogatását illeti”, Joe Biden amerikai elnök kormányzata a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá az Ukrajnában és Lengyelországban tevékeny humanitárius szolgálatok támogatására szánt 2,75 milliárd dollárt – közölte az amerikai diplomácia vezetője.

Nagy-Britanniában leszedik az orosz termékeket a boltok polcairól

Az Egyesült Államok után – ahol az elmúlt napokban számos olyan videót töltöttek fel a közösségi oldalakra, amelyeken a bártulajdonosok kiöntik az orosz vodkát – immár a brit élelmiszerüzleteiben is nem kívánatos áru lett több orosz termék, köztük a vodka is.

A legnagyobb brit élelmiszerláncok, köztük a Sainsbury’s, az Aldi, az Asda és a Waitrose bejelentették, hogy az ukrajnai háború okán kivonják polcaikról az orosz termékeket.

A visszahívások többsége szeszes italokra vonatkozik, de hasonlóan járnak el bizonyos édességekkel és más élelmiszerekkel kapcsolatban is. Nagyjából 100 termékre vonatkozik a pénteken bevezetett intézkedés – számol be honlapján a BBC.

„Együttérzünk Ukrajna népével. Áttekintettük a termékpalettánkat, és úgy döntöttünk, hogy minden olyan terméket kivonunk az értékesítésből, amely száz százalékban Oroszországból származik” – jelentette ki Nagy-Britannia második legnagyobb szupermarketláncának, a Sainsbury’s-nek a szóvivője.

Nagy valószínűséggel nem fog megkezdődni szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton Genfben.

Az ukrán kormány az ICRC-t tekinti a humanitárius folyosók biztonságos működtetését lehetővé tevő tűzszünet ellenőrének, ám a mariupoli városvezetés szombati közlése szerint az orosz erők nem tartják be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán.

A Vöröskereszt a közleményben leszögezte, hogy folyamatos párbeszédet folytatnak a konfliktusban érintettekkel a civilek biztonságos kijutásáról, ugyanakkor a mariupoli történésekről szombaton érkezett felvételek „szívszaggatóak”.

Az ukrán média arról számolt be, hogy a kijevi titkosszolgálat lelőtte az egyik ukrán tárgyalót állítólagos árulás miatt. Az áldozat részt vett az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon – közölte a G4media hírportál.

Az ukrán titkosszolgálat, az SBU letartóztatta, majd pedig lelőtte Denisz Kirejevet, az orosz tárgyalókkal folytatott tárgyalásokon részt vevő egyik ukrán tárgyalófelet állítólagos hazaárulás miatt – jelentette a Pravda és az Obozrevatel ukrán kiadvány.

Az oroszok támadásától tartva az alagsorba költöztették a szülészetet Odesszában

Az odesszai szülészetet az alagsorba „költöztették” az orvosok és a nővérek, miután olyan hírek láttak napvilágot, hogy a városban orosz támadásra kerülhet sor.

#Odessa, maternity hospital bomb shelter pic.twitter.com/M0jniDAzax

— NEXTA (@nexta_tv) March 5, 2022

A Nexta hírügynökség által közzétett képeken több tucat nő látható, akik az elmúlt napokban, az invázió során váltak anyává, és újszülöttjeikkel együtt ülnek a kórházi óvóhelyen, borzalmas körülmények között.

A nők kimerültek és összezsúfolódtak egy szobában, ahol nem mindegyiküknek van megfelelő alvóhelye.

Kínában nem kerülnek képernyőre az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság e hétvégi mérkőzései a klubok ukránbarát akciói miatt – írta a The Athletic hírportál.

A kínai döntés azután született, hogy a Premier League vezetése bejelentette: az elsőligás csapatok kapitányai különleges, az ukrán zászló színeiben pompázó karszalagot viselnek a bajnoki mérkőzéseken, emellett Ukrajnát támogató feliratok futnak az eredményjelzőkön a meccsek közben.

China pulls Premier League TV coverage over shows of solidarity with Ukraine https://t.co/JeEND9fOli

— The Guardian (@guardian) March 4, 2022

A Donyeck régióból való evakuálás útvonalán Zaporozsje térségében folytatódnak a harcok. Erről a donyecki katonai-polgári közigazgatás elnöke, Pavel Kirilenko számolt be a Telegramon, közölte az Unian.net hírportál.

Kirilenko közölte, nem sokkal az evakuálás megkezdését követően Zaporozsje régióban kiújultak a harcok, ezért elhalasztották Mariupol lakosságának kimenekítését. Hozzátette: a hatóságok tárgyalnak az orosz féllel a tűzszünet megerősítéséről a civilek Mariupolból való evakuálására vonatkozó teljes útvonalon.

A BBC felfüggeszti oroszországi újságírói tevékenységét

Tim Davie, a BBC főigazgatója szerint az új orosz jogszabály „úgy tűnik, hogy kriminalizálja a független újságírás folyamatát”. A Kreml tiltakozik az ellen, hogy a katonai konfliktust háborúnak nevezzék, és „különleges katonai műveletnek” nevezi. A BBC orosz nyelvű híreit továbbra is az országon kívülről fogják gyártani.

Oroszországban már korábban is korlátozták a BBC weboldalaihoz való hozzáférést. A Deutsche Welle, a Meduza és a Radio Liberty hírplatformok is korlátozottan működtek – közölte a RIA orosz állami hírügynökség.

Pénteken a kanadai közszolgálati műsorszolgáltató, a CBC és a Bloomberg News is közölte, hogy ideiglenesen leállította az Oroszországból származó tudósításokat, a CNN hírcsatorna pedig bejelentette, hogy leállítja az ottani közvetítéseket.

„Nincs más választásunk, mint ideiglenesen felfüggeszteni a BBC News összes újságírójának munkáját Oroszországban, amíg felmérjük ennek a nemkívánatos fejleménynek a teljes következményeit”, mondta Tim Davie, a BBC főigazgatója.

„Orosz nyelvű hírszolgálatunk továbbra is működik, de Oroszországon kívülről. Munkatársaink biztonsága a legfontosabb számunkra, és nem vagyunk hajlandók kitenni őket a büntetőeljárás kockázatának pusztán azért, mert a munkájukat végzik” – folytatta Davie.

További humanitárius folyosókat jelölhetnek ki több körbezárt város esetében is

Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó szombaton azt mondta, hogy további megállapodások születnek Oroszországgal humanitárius folyosók létrehozásáról, amelyeken keresztül a civileket ki lehet evakuálni a frontvonalon lévő településekről az ukrajnai orosz invázió közepette – írja a Reuters.

„Minden bizonnyal lesz még több ilyen megállapodás az összes többi területre vonatkozóan” – mondta, utalva a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros civilek evakuálásának jelenlegi tervére.

Másrészt a mariupoli városi tanács azzal vádolta az orosz erőket, hogy nem tartották be a civilek evakuálására kijelölt teljes útvonalon az elfogadott tűzszünetet.

„Tárgyalásokat folytatunk az orosz féllel a tűzszüneti megállapodás megerősítéséről a teljes evakuálási folyosó mentén” – áll a helyi testület közleményében.

A RIA hírügynökség külön arról számolt be – a minszki külügyminisztériumra hivatkozva –, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megvitatta fehérorosz kollégájával, Vlagyimir Makejjel az Ukrajnából való távozást lehetővé tevő humanitárius folyosók létrehozásának terveit.

Szerződést bontott orosz pilótájával, Mazepinnel a Haas F1-es istálló

Az amerikai Forma–1-es csapat szombaton megerősítette, hogy a 23 éves Nyikita Mazepin az ukrajnai háború elítélésének elmulasztása miatt nem maradhat a Haasnál. Az amerikai istálló eredetileg nem akarta kitenni orosz pilótáját, azonban csak egy hétig tudott ellenállni az orosz-ukrán konfliktus miatt rá nehezedő nyomásnak, elsősorban a brit F1-es csapatok részéről.

TEAM STATEMENT #HaasF1 pic.twitter.com/5aEXLzYtmV

— Haas F1 Team (@HaasF1Team) March 5, 2022

Az istálló azt is bejelentette, hogy felmondja a szerződést főszponzorával, az Uralkali orosz műtrágyagyártó és -forgalmazó céggel. Az F1-es pilóta édesapja Dmitrij Mazepin, az Uralkali többségi tulajdonosa. Korábban, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az amerikai csapat átfestette versenyautóit, amelyről lekerült a támogató logója, valamint az orosz nemzeti színek is.

A Sky Sports F1 információi szerint Mazepin helyére az amerikai–brazil Pietro Fittipaldi, a kétszeres Forma–1-es világbajnok Emerson Fittipaldi unokája érkezhet a Haashoz. A csapat másik versenyzője Mick Schumacher, a legendás hétszeres világbajnok, Michael Schumacher fia. (Híradó.hu)

Az orosz haderő vasúti síneket robbantott fel Irpin város közelében

A Nexta hírportál Twitter-oldalán arról számolt be, hogy az orosz haderő vasúti síneket robbantott fel az ukrajnai Irpin városának közelében, így letetlenné téve a civil lakosság vasúton történő evakuálását. A menekülteket emiatt buszokkal szállítják a továbbiakban.

Occupiers blew up the railroad tracks near #Irpin, making it impossible to evacuate people by rail. Refugees are going to be evacuated by buses.

— NEXTA (@nexta_tv) March 5, 2022

Az esetet Irpin városának polgármestere, Alekszander Markusin is megerősítette szombat délelőtti Facebook-bejegyzésében. A polgármester arra kérte az irpini pályaudvaron evakuálásra váró embereket, hogy menjenek a Novoirpin felé vezető autópályára, ahonnan autóbusszal szállítják őket tovább Kijevbe.

A hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása óta eltelt három évtizedben Oroszország és a Nyugat kapcsolatai enyhén szólva hullámzóak voltak. Akadtak baráti parolázások és mélypontok is, de a viszony soha nem volt nyíltan ellenséges, mint jelenleg.

Február 27-én Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy Oroszország a nukleáris elrettentő erőit fokozott készültségbe helyezze, válaszul a NATO-tagországok „agresszív kijelentéseire”. A fejlemény akár egy ciklus végének is tekinthető: 1994. január 14-én Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában egyezményt írt alá, amely kimondta, hogy az év május 30-ától kezdődően többé nem irányítják egymás országa ellen a nagy hatótávolságú nukleáris rakétáikat.

A Berlini fal leomlása és a Szovjetunió felbomlása után az Orosz Föderáció és a Nyugat – benne az Egyesült Államok és a NATO – viszonya nemcsak jelentősen enyhült a hidegháborúhoz képest, de egy adott ponton kimondottan baráti volt.

A felek a fent említett egyezményt leszámítva is számos gesztust tettek, jelezve, hogy már nem tartják egymást ellenségnek.  Például az orosz haderők a NATO-val közösen vettek részt előbb a boszniai (1995-től), majd a koszovói békefenntartó misszióban (1999-től).

1997-ben az Orosz Föderáció csatlakozott az Euro-atlanti Partnerségi Tanácshoz, és ugyanabban az évben Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter megállapodott Javier Solana főtitkárral „a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapokmányról”. Ez megteremtette az alapjait Oroszország és a NATO együttműködésének: Moszkva részt vehetett a NATO döntéshozatalában, cserében Jelcin elnök lemondott követeléséről, hogy a szervezet ne terjeszkedjen Közép-Európában. A kérdést – amelyet gyakran felhoznak újabban az ukrajnai invázió egyik kiváltó okaként – több alkalommal is felhozta Jelcin, viszony Bill Clinton amerikai elnök világossá tette, hogy nem mond le az 1949-es NATO-alapokmány tízedik cikkében lefektetett nyitott kapuk politikájáról, illetve nem is tehetné meg, mert a szövetség konszenzusos alapon működik.

A teljes összeállítás IDE kattintva olvasható. 

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 2382 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában – közölte szombaton a belügyminisztérium.

Az eljárás során a menedékkérők a bevándorlási hivatal központjaiban kaphatnak szállást, valamint pénzügyi és orvosi segítséget, pszichológiai és jogi tanácsadást, a munkaerőpiachoz való hozzáférést és részt vehetnek olyan tevékenységeken, amelyek a kulturális alkalmazkodás segítik elő. Emellett a migráció területén működő nemzetközi és nem kormányzati szervezetek támogatását is igénybe vehetik – áll a Belügyminisztérium sajtóközleményében.

Jelenleg az menekültszállás-központok kihasználtsága 59,9 százalékos Romániában.

Az elmúlt 24 órában 28 235 ukrán állampolgár érkezett Romániába

Az elmúlt 24 órában több mint 85 ezer személy érkezett Romániába, közülük több mint 28 ezren ukrán állampolgárok – tájékoztatott szombaton az országos határrendészet.

A közlemény szerint a jelzett időszakban összesen 85 847 személy érkezett az országba, közülük 28 235-en (1,1 százalékkal kevesebben, mint egy nappal korábban) ukrán állampolgárok.

Menekülés Mariupolból: a lakosoknak mindössze öt órájuk van elhagyni a várost

A Reuters információi szerint az orosz erők engedélyezték, hogy az ukránok kimenekítsenek Mariupol területéről 200 ezer, Volnovahából pedig 15 ezer civilt humanitárius folyosókon. Az evakuáció egy ötórás időablakban valósulhat meg, amely a tervek szerint helyi idő szerint déli 12 órakor (közép-európai idő szerint 10 órakor) kezdődött.

A tűzszünet idején a Vöröskereszt segít a lakosság kimenekítésében.

A segélyszervezetek egy folyamatban lévő humanitárius katasztrófára figyelmeztettek, mivel az élelmiszer-, víz- és orvosi ellátás kifogyóban van.

ENSZ: Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UN HCR) legfrissebb kimutatása szerint Lengyelország és Magyarország az elődleges cél, ide érkezik a legtöbb menekült.  Az szerint a befogadottak száma így alakul:

• Lengyelország: 649 903 fő;
• Magyarország: 144 738 fő;
• Moldova: 103 254 fő;
• Szlovákia: 90 329 fő;
• Románia: 57 192 fő.

Több mint 200 ezer ember evakuálnak Mariupolból

Az ukrán kormány szerint a terv az, hogy mintegy 200 ezer embert evakuálnak Mariupolból és 15 ezret Volnovakából, a tűzszünetet pedig a Vöröskereszt garantálja, írja a The Guardian.

Az orosz megszállás ellen tüntetnek Herszonban

Üres kézzel, az orosz katonákkal szembeállva tüntetnek a civilek az ukrán kikötőváros, Herszon főterén, adta hírül a Nexta hírportál a Twitteren.

A téren főként férfiakból álló kisebb tömeg gyűlt össze, amely ukrán zászlókat lobogtatva, skandálva tiltakozik az orosz megszállók ellen.

More footage from #Kherson pic.twitter.com/QJt2TKDuvv

— NEXTA (@nexta_tv) March 5, 2022

Kijevben elhúzódó ostromra készülnek

Szombat reggelre az orosz haderő Ukrajna több részén is folytatta előrenyomulását. Blokád alá vonták a dél-ukrajnai Mariupolt. Egy időre humanitárius folyosó nyitnak, hogy a város civil lakossága elhagyhassa a területet. Eközben Kijevben elhúzódó ostromra készülnek, az ukrán hadvezetés pedig arról számolt be, hogy a harcokban már több lakóépületet és közintézményt is értek találatok. A Híradó.hu összeállítása.

Kijev központjában már állnak a harckocsiakadályok. A több tíz kilométeres konvoj, amelyről úgy tartják a város ostromára indult tovább vesztegel. A vihar előtti csendet mindenki igyekezett a felkészülésre felhasználni a fővárosban.

A városban maradt polgári lakosság azt gyakorolta, hogy hogyan állítsák meg az orosz tankokat házi készítésű molotov koktélokkal. „Akkor használjuk majd, ha felállítjuk a barikádokat. Nagyon hasznosak a járművek ellen. 50-100 kell majd miden barikádhoz.” – magyarázza egy kiképző a belga tévé riporterének.

A főváros polgármestere pedig a felhalmozott készleteket ellenőrizte pénteken. Több százezer ember élelemzésére kell felkészülnie akár egy elhúzódó blokád idején.

„Több ilyen raktárat is felállítottunk. Innen kapnak meg ellátmányt az emberek. Első sorban azok, akik szükséget szenvednek, és nem tudják ellátni magukat. ”– magyarázta Vitalij Klicsko Kijev polgármestere.

A város környékén viszont pénteken is folytak harcok. Gyakran még a helyieknek sem egyértelmű, hogy éppen hol húzódnak a frontvonalak.

Harkivban is az újabb átfogó támadást várják, de nincs olyan relatív nyugalom sem, mint Kijevben. Rendszeresek a tüzérségi támadások. „Lakóházakra támadtak rakétákkal. A környék mindenütt lakóövezet. A munkatársaink most innen mentik a sebesülteket.” – magyarázta a helyi katasztrófavédelem szóvivője Evhen Vaszilenko. Az orosz hadsereg szóvivője szerint provokáció történt.

„A nacionalisták megtiltják, hogy az emberek elhagyják a házaikat, majd a lakóházak közé rejtik a rakétavetőiket, és onnan lőnek az orosz hadsereg egységeire. Így provokálják ki, hogy a lakóházakat lőjük.” – magyarázta Igor Konasenkov a hadügyminisztérium szóvivője.

Pénteken a déli fronton sem tudtak áttörést elérni az orosz csapatok. Herszonból Mikolajiv felé törtek előre, eljutottak a város határáig, de a Nexta portálra felkerült videó tanulsága szerint az ukrán erőknek sikerült visszafoglalniuk a város repülőterét is.

A legjelentősebb harcok Zaporizzsja vidékén dúltak. Péntekre virradóra heves összetűzések voltak a város határában álló atomerőműnél. Egy épület kigyulladt, de hamarosan eloltották a tüzet. Az erőmű sajtószolgálatának képviselője arról számolt be, hogy az orosz katonák bejutottak az atomerőmű belső részébe, reggel pedig átvették a létesítmény feletti irányítást.

Volodimir Zelenszkij szerint az Európa legnagyobb atomerőművét ért támadás egész Európa biztonságát veszélyezteti. „Európának fel kell eszmélnie! A legnagyobb európai atomerőmű kapott lángra. Az orosz tankokat hőkamerákkal szerelték fel, vagyis tudták, hogy mire lőnek” – nyilatkozta az ukrán elnök.

Később azonban egyértelmű vált, sugárzó anyag nem jutott a levegőbe, a sugárzás szintje normális maradt – amit a nemzetközi atomenergia ügynökség is megerősített. Azt azonban nap közben az ukrán hatóságok is megerősítették, hogy az erőmű orosz kézre került. A lakosság tart a harcok kiújulásától, és attól is, hogy később mégis történhet valami az erőművel, így sokan menekültek el.

Ideiglenes tűzszünet lépett életbe két ukrán városban

Az orosz védelmi minisztérium ideiglenes tűzszünetet és humanitárius folyosók megnyitását jelentette be a civilek számára szombaton, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor két délkelet-ukrajnai városból, Mariupolból és Volnovahából – közölte a BBC.

A hírt megerősítette Pavlo Kirilenko, Donyeck régió katonai közigazgatásának vezetője is a BBC számára.

Mariupol jelentős kikötőváros, amelyet több napi ostrom után vettek be az orosz erők. Volnovahában is heves harcok dúltak. Korábban Mariupol polgármestere kérte a civilek távozását az orosz erők általi blokád közepette. (Híradó.hu)

Az elmúlt 24 órában több mint 85 ezer személy érkezett Romániába, közülük több mint 28 ezren ukrán állampolgárok – tájékoztatott szombaton az országos határrendészet.

A közlemény szerint a jelzett időszakban összesen 85 847 személy érkezett az országba, közülük 28 235-en (1,1 százalékkal kevesebben, mint egy nappal korábban) ukrán állampolgárok.

Az Ukrajnával közös határszakasz átkelőinél 9455 ukrán állampolgár jelentkezett belépésre (4,8 százalékkal kevesebben, mint előző napon), a Moldovai Köztársasággal közös átkelőhelyeken pedig 16 922-en (2 százalékos növekedés).

A kilépőoldalon 106 330 személyt jegyeztek összesen, közülük 22 813-an ukrán állampolgárok voltak (3,6 százalékos növekedés).

Az ukrajnai válság kirobbanásától péntek éjfélig 195 848 ukrán polgár érkezett Romániába és 132 500-an hagyták el az országot – közölte még a határrendészet.

Több százan tüntettek Belgrádban Oroszország mellett, a tüntetők azt ígérték, még többen az utcára vonulnak, ha a szerb kormány csatlakozik a Moszkvát sújtó szankciókhoz – jelentették hírügynökségek szombaton.

Helyszíni beszámolók szerint a pénteki megmozduláson az emberek orosz zászlókat lengettek.

A tüntetésen megjelent az Obraz (Becsület) nevű szélsőjobboldali szervezet tagjai is, egyikük pedig „a világ legbátrabb, legerősebb államférfijának” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Blinken: Ukrajna „abszolút” megnyerheti a háborút

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek azt mondta, hogy meg van győződve arról, hogy Ukrajna meg tudja nyerni az Oroszországgal vívott háborút, egyben dicsérte az ukrán nép „rendkívüli ellenállóképességét”.

Blinken úgy fogalmazott, „ha Moszkva szándéka az, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt, és helyére egy saját bábkormányt próbál beiktatni, akkor 45 millió ukrán így, vagy úgy, de el fogja utasítja ezt”. Hozzátette, a háború már most sem Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei szerint alakul.

Az amerikai külügyminiszter a BBC tudósítójának kijelentette: a nemzetközi közösség elkötelezett amellett, hogy támogassa Ukrajnát, egyben olyan nyomást gyakoroljon Oroszországra, amivel véget lehet vetni a „Vlagyimir Putyin által kirobbantott háborúnak”.

Arra a kérdésre, meg van-e győződve az ukránok győzelméről, azt válaszolta: „idővel feltétlenül”.

Vannak olyan francia cégek, amelyek maradnának Oroszországban

Miközben a luxuscikkeket termelő cégek sorban kivonulnak Oroszországból, számos francia nagyvállalat van nem kíván távozni onnan – írja a Le Monde.

A francia napilap összefoglalta, melyek azok a cégek, amelyek nem kívánják feladni jelenlétüket Oroszországban, ilyen például a Renault, a Lactalis, a Société Générale vagy a Danone. A TotalEnergies tankhajói továbbra is szállítanak orosz földgázt Európába – teszi hozzá a lap.

A Totalnak számos érdekeltsége van az országban, a csoport 19,4 százalékkal részvényese az orosz Novatek gázipari óriáscégnek. A TotalEnergies számos nagy projektben is aktív, különösen Szibériában. A francia vállalat olaj- és gáztermelésének 17 százaléka, készleteinek 24 százaléka orosz területen volt 2020-ban.

„A francia kormány nem adott semmilyen utasítást a távozásra” – erősítette meg a Le Monde-nak egy munkaadói szervezet tisztviselője. „Nem állunk háborúban az orosz néppel, és az energiaellátás például folyamatos kell, hogy maradjon” – tette hozzá. (Híradó.hu)

„Az Egyesült Államok nem talált bizonyítékot arra, hogy Oroszország megtámadta volna a délkelet-ukrajnai zaporozsjei erőmű atomreaktorait, és úgy tűnik, hogy csak kézifegyvereket használtak az összecsapásokban” – közölte Jill Hruby, az Egyesült Államok atomenergiáért felelős államtitkára, írja a Reuters.

Az MSNBC-nek adott pénteki interjújában Jill Hruby azt is elmondta, hogy a Biden-kormányzat felkészült minden olyan forgatókönyvre, amely az Európa legnagyobb atomerőművéből, a zaporozsjei atomerőműben esetlegesen kialakulható sugárzással kapcsolatos.