Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy Oroszország a nukleáris elrettentő erőit fokozott készültségbe helyezze, válaszul a NATO-tagországok „agresszív kijelentéseire”, értesült a TASS hírügynökség a Putyin, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke közötti találkozón elhangzottakról.

Putyin figyelmeztette a külföldi országokat, hogy ne avatkozzanak bele az általa jelenleg is folytatott ukrajnai invázióba, mondván, hogy az „soha nem látott következményekhez” vezethet. Légvédelmi rakétákat és más fejlett rakétarendszereket helyezett el Fehéroroszországban, és a Fekete-tengerre telepítette flottáját, hogy megakadályozza a nyugati beavatkozást Ukrajnában.

„A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

Az orosz inváziónak több száz halottja van már most is, Oroszország rakétacsapásokat mért Kijev, Harkiv és más ukrán nagyvárosok épületei ellen, és a második világháború óta nem látott támadással fenyeget.

Az eddig közölt információk szerint Oroszország tulajdonában 4310 nukleáris robbanófej van. Jelentős részét tartalékolják, míg a többit különböző szárazföldi, tengeri, valamint légi fegyverekre szerelték fel.

Az egykori Szovjetunió nukleáris fegyvereinek mintegy egyharmadát a mai Ukrajna területén helyezték el, azonban az államszövetség felbomlása után Ukrajna nem tartott rájuk igényt.

Fontos tényező lehet, hogy Fehéroroszországban éppen vasárnap tartanak népszavazást az alkotmány módosításáról, amiben az is szerepel, hogy az ország letesz az atomsemleges státuszról, annál is inkább, mert Ukrajna megtámadásával az oroszok Fehéroroszországba is telepítettek kilövő állásokat.