A média igyekszik körültekintően fogalmazni: ma hajnalban hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában, a szakadár területeken, Donyeckben és Luhanszkban, majd Kijevben is robbanások hallatszottak. A valóság az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Nem annyira hülye Oroszország, hogy háborút robbantson ki, mondták politikai elemzők, és véleményvezérek. De – mondhatnánk most, ha az állítás felével nem lennénk kénytelenek egyetérteni. Oroszország nem annyira hülye, hogy ne mérte volna fel a szankciók okozta károkat, ám abban reménykedett, hogy a NATO mégsem avatkozik be az orosz–ukrán konfliktusba. Az előzmények alapján reménykedhetett is, hiszen ’56-ban is háborítatlanul rohanhatta le Magyarországot. Csak egy kis ejnye-bejnyézés volt az Egyesült Államok reakciója.

Noha Ukrajna iránti szolidaritástól volt hangos a sajtó, a Nyugat – amelyben naivan megbízott az ukrán vezetés – az orosz agresszió előtt és után is sietett tisztázni, hogy katonai segítséget nem hajlandó nyújtani a szuverenitásában megsértett országnak.

Vlagyimir Putyin pedig megideologizálta a támadás szükségességét, arról beszélt a hadművelet elindítása előtt, hogy demilitarizálni és a náciktól mentesíteni akarja Ukrajnát, meg akarja védeni a két szakadár, Oroszország által a héten elismert köztársaság lakosságát, nem pedig ukrán területeket elfoglalni. Annak ellenére, hogy Nyugat- és Dél-Ukrajnában, Mariupolban, Harkovban és Odesszában, sőt Kijevben, az ukrán fővárosban hulltak a bombák és a rakéták.

Már néhány órával az invázió megindítása után Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy sikerült megsemmisíteni Ukrajna hadászati központjait. A demilitarizálás elkezdődött.

A nyugtalanító kérdés az, hogy Putyin leáll-e Újoroszország tervével, amely Ukrajna Fekete-tenger parti vidékének elcsatolását jelentené, el egészen a Duna Chili-ágának torkolatáig, vagy ezzel még kivár. Az is rejtély, hogy hogyan szeretné náciktól mentessé tenni Ukrajnát?

És kik is a nácik?

Mert a Nyugat reakciója egyelőre annyiban merült ki – a gazdasági szankciók bejelentésén kívül – hogy egyre többen és egyre többször nevezik Putyint bajusztalan Hitlernek.

Szegény Ukrajna – szegény, noha bőségesen rászolgált agresszív kisebbségpolitikájával arra, hogy ne sajnáljuk – meg kétségbeesetten kiálthat segítségért a Nyugat felé, amely elhitette, hogy megvédi, ha baj lesz. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren ezt írta: „Putyin teljes körű inváziót indított. Békés ukrán városokat ér támadás. Ukrajna megvédi magát, és győzni fog. A világ meg tudja állítani Putyint, és meg is kell tennie, azonnal cselekedni kell.”

Kuleba szavai a több mint öt évtizeddel ezelőtt felhangzó kérést idézik fel bennem. Háy Gyula mondatai, a Magyar Írók Szövetségének felhívása a szovjet hadsereg november 4-i támadását követően, először reggel 7 óra 57 perckor hangzottak el az éterben, majd később a Rádió elestéig többször megismételték őket: „Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”

Mint akkor, ezúttal sem érkezik segítség. A kis nemzetek, a kisemberek drámáival nem foglalkoznak a nagyhatalmak. Ők a saját érdekeiket követik. Együtt, mindenkit kizárva döntik el, meddig tart érdekszférájuk. A kicsiknek nincs sem beleszólásuk, sem választási joguk.

A nemzetközi jog durva megsértését nehezményezte az amerikai elnök Joe Biden. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel az Európai Tanács elnöke, csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen szólalt fel az Ukrajna elleni orosz hadművelet ellen. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén a Twitteren ítélte el a támadást, majd sajtótájékoztatóján kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat.

Ennyi volt a NATO mozgástere. Csak akkor miért kellett éltetni a reményt az ukránokban, hogy rángathatják az orosz medve bundáját? Büntetlenül.

A NATO fogadkozik, hogy egyetlen tagállam sincs veszélyben. Vlagyimir Putyin is fogadkozott. De lehet ezek után neki hinni?

(Címlapkép: Agerpres/EPA)