Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban. (MTI)

A csütörtök reggel Románia területén landolt ukrán katonai repülőgép pilótája eltévedt, jelenleg a hatóságok a pilóta hazatéréséről tárgyalnak – közölte a nap végén Vasile Dîncu védelmi miniszter.

Vasile Dîncu úgy nyilatkozott a Digi24-nek, „első pillanattól” látszott, hogy a fiatal pilóta eltévedt, és „nem térhetett vissza, mert közben megsemmisítették azt a repülőteret, ahonnan elindult”. A pilóta együttműködő volt, már az ukrán hatóságok is kikérdezték – tette hozzá a miniszter. (Agerpres)

A külügyminiszter Moldova és Georgia támogatását kérte az EBESZ ülésén

Bogdan Aurescu külügyminiszter az EBESZ Állandó Tanácsának csütörtöki rendkívüli ülésén elítélte az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót, és hangsúlyozta, hogy fontos folyamatosan támogatni a Moldovai Köztársaságot és Georgiát, „amelyekre Oroszország nyomást gyakorol”.

A külügyminisztérium közleménye szerint Aurescu a leghatározottabban elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, illetve a szakadár donyecki és luhanszki régiók függetlenségének orosz elismerését. A román diplomácia vezetője rámutatott, hogy Moszkva súlyosan megsértette a nemzetközi jogrendet és az Orosz Föderáció vállalt nemzetközi kötelezettségeit, valamint Ukrajna területi sérthetetlenségét és szuverenitását.

A román külügyminiszter megerősítette, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épségéért és szuverenitásáért, és – valamennyi demokratikus országgal közösen – elutasítja a katonai agressziót, a felelőtlen akciót, amely „aláássa a nemzetközi kapcsolatokat és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”.

Hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció agresszív fellépése erős, összehangolt és érdemi választ fog kiváltani az euroatlanti közösség részéről. Ugyanakkor megismételte Románia felhívását az Ukrajna elleni orosz katonai műveletek azonnali és feltétel nélküli leállítására, az összes orosz haderő kivonására a szomszédos országból, valamint az Ukrajnára gyakorolt nyomás megszüntetésére.

A román külügyminiszter hangsúlyozta, hogy fontos folyamatosan támogatni a Moldovai Köztársaságot és Georgiát, mert ezekre az országokra Oroszország „nyomást gyakorol”. (Agerpres)

Amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket

Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket – írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akik élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.

Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva ukrajnai katonai akciója menekültválságot idézhet elő, és várhatóan több millió ember próbálja majd elhagyni az országot.

Az Egyesült Államok korábban a 82. légideszant hadosztály 4700 katonáját küldte Lengyelországba, és megközelítőleg 1000 katonát helyeztek át Németországból Romániába. Joe Biden amerikai elnök hétfőn elrendelte a jelenleg Európában állomásozó amerikai erők további áthelyezését a balti térségbe. Az amerikai kormány ugyanakkor többször egyértelműen kijelentette, hogy egyetlen amerikai alakulat sem lép be közvetlenül Ukrajnába, és ezek a csapatok csupán a NATO-szövetségesek biztonságát szolgálják.

Az amerikai légierő csütörtöki közleményében arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hat – F-35 Lightning II típusú – vadászgépet vezényelt a balti régióba és a Fekete-tenger környékére, hogy „támogassa a NATO védelmi képességeit”. Mint írják, a repülőgépeket a németországi Spangdahlem légitámaszpontról vezényelték át.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő beszámolója szerint az F-35-ösök közül kettőt Észtországba, kettőt Litvániába, kettőt pedig Romániába irányítottak. Az vadászgépeken kívül Németországból 20 AH-64-es helikoptert szállítanak a balti régióba, Görögországból pedig 12, szintén AH-64-es helikoptert szállítanak Lengyelországba.

Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban összesen 6000 katonát küldött Lengyelországba, Németországba és Romániába. Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására hétfőn 800 Olaszországban állomásozó amerikai katonát helyeztek át a Baltikumba. (MTI)

Három Eurofighter harci repülőgépet küld Romániába a német légierő

További három Eurofighter vadászgépet küld Romániába a német légierő – közölte Facebook-oldalán csütörtök este a bukaresti német nagykövetség.

A repülőgépek csütörtök este érkeznek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra. A diplomáciai képviselet szerint Németország ezzel is erősíti katonai jelenlétét Romániában a NATO légirendészeti missziója keretében.

A német légierő harci repülőgépekkel és katonákkal vesz részt február közepétől a NATO keleti szárnyának légterében végzett megerősített járőrszolgálatban. Németország Olaszországgal együtt biztosítja a NATO légterének biztonságát, „egyértelmű jelzést küldve ezzel Romániának a transzatlanti és európai térség szolidaritásáról” – olvasható a bejegyzésben.

A német nagykövetség emlékeztetett arra, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte Oroszország Ukrajna ellen indított támadását. (Agerpres)

Ukrajnát támogatók gyűltek össze a bukaresti ukrán nagykövetség előtt

Több tucatnyian gyűltek össze csütörtök este Ukrajna bukaresti nagykövetsége előtt, hogy támogatásukat fejezzék ki az ukrán néppel szemben.

A csendben álló csoportban mindenféle korú emberek vannak, kezükben az ukrán zászló színeire festett szíveket ábrázoló rajzokkal, és „Szolidárisak vagyunk az ukrajnai emberekkel – Nem akarunk háborút” és „Ukrajna mellett állunk” feliratú molinókkal.

Oroszország csütörtök hajnalban teljes körű szárazföldi, légi és tengeri inváziót indított Ukrajna ellen. A második világháború óta ez a legnagyobb támadás, amit egy állam egy másik állam ellen elkövetett Európában. (Agerpres)

Mintegy 120 százalékkal nőtt az Ukrajnából Romániába érkezett személyek száma egy nap alatt

Csütörtökön 16 óráig összesen mintegy 5300 román és külföldi állampolgár érkezett az országba az Ukrajnával közös határátkelőhelyeken, ami 120 százalékkal több az egy nappal korábban jegyzettnél – közölte az országos határrendészeti felügyelőség.

A tájékoztatásban a halmi (Szatmár megye), a máramarosszigeti (Máramaros megye), a sireti (Suceava megye) és az isacceai (Tulcea megye) határátkelők forgalmát összesítették. A közleményben megjegyzik még, hogy a határrendészek állandó kapcsolatban állnak az intézményi partnerekkel, és minden szükséges intézkedést elrendeltek az országhatár biztonságának szavatolása érdekében. (Agerpres)

A hatóságok prioritásként kezelik az Ukrajnából érkező menekültek tesztelését, ugyanakkor jogi eszközöket keresnek arra, hogy ezek az emberek mentesüljenek a karanténkötelezettségtől és a digitális beutazási adatlap kitöltésének kötelezettségétől – mondta csütörtök este Alexandru Rafila.

Az egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kitörésének hírére megbeszélést tartott Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, a közegészségügyi igazgatóságok képviselőivel, az egészségbiztosító pénztár illetékeseivel, valamint az Ukrajnával határos megyék prefektusaival, hogy egészségügyi szempontból is felkészüljenek az esetleges menekülthullámra. (Agerpres)

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtöki televíziós beszédében.

„Ez a háború Putyin háborúja” – húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást. (MTI)

Jelentős mínuszban zártak az orosz és az európai tőzsdék is

Jelentős, 30 százalékot meghaladó mínuszban zártak a moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói csütörtökön az Ukrajna elleni orosz támadás első napján.

Romániai idő szerint reggel röviddel fél nyolc előtt felfüggesztették a börzén a kereskedést, miután a rubel elszámolású MOEX index 22 százalékos eséssel, 2419 pontra zuhant. A dollárban számított RTS index vesztesége 26 százalék volt a kereskedés felfüggesztésekor, amikor 906,96 ponton állt a mutató.

Másfél órával később, 8 órakor újraindult a kereskedés a moszkvai tőzsdén, ahol tovább gyengültek az irányadó mutatók és a kereskedés végére a MOEX indexe 33,28 százalék eséssel, 2058,12 ponton fejezte be a napot. A Sberbank 42 százalék, az olajipari Rosneft 43 százalék, a Gazprom pedig 34 százalék mínuszban zárt. Az RTS indexe ennél is nagyobb mértékben, 38,30 százalékkal, 742,91 pontra csökkent, az év eleje óta 53,44 százalékkal esett a mutató.

Négy százalékhoz közeli gyengüléssel fejezték be a csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek is.

A londoni FTSE-100 mutató 3,88 százalékkal, a frankfurti DAX-index 3,96 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 3,83 százalékkal alacsonyabban zárt szerdához képest. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 3,46 százalékos mínuszban fejezte be a napot.

A kisebb tőzsdék közül az osztrák 7,22 százalékkal, a görög 6,42 százalékkal, a lengyel 10,86 százalékkal, a török pedig 8,17 százalékkal gyengült. Az európai tőzsdezárás idején a Dow Jones ipari átlag 1,81 százalékos, az S&P 500-as index 1,07 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója pedig 0,15 százalékos gyengülést jelzett.

Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 5,43 dollárral (5,77 százalékkal) 99,48 dollárra nőtt. Az arany ára unciánként 0,72 százalékkal (13,65 dollárral) 1924,05 dollárra emelkedett. (MTI)

Ciucă: Románia támogatja az orosz agresszió azonnali leállítását

Románia támogatja az orosz agresszió azonnali leállítását, csak így lehet esély az ukrajnai válság diplomáciai úton történő rendezésére – jelentette ki a román miniszterelnök.

A parlamentben adott csütörtök esti nyilatkozatában Nicolae Ciucă ismét hangsúlyozta, Románia határozottan elítéli az orosz hadsereg által Ukrajnában indított támadást, amely már számos áldozatot követelt, és ártatlan emberek biztonságát és életét veszélyezteti.

A kormányfő elmondta, Románia állandó kapcsolatban áll NATO-szövetségeseivel és európai partnereivel. „Támogatjuk a katonai agresszió azonnali leállítását, mert csak így lehet esély a diplomáciai erőfeszítések folytatására” – fogalmazott Nicolae Ciucă. (Agerpres)

Vasile Dîncu védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az Ukrajnával határos megyékben a menekülteket fogadó központokat hoznak létre. A tárcavezető szerint egyelőre nincs „jelentős menekültáradat”.

A határrendészet utasította az alárendelt struktúrákat, hogy erősítsék meg a határellenőrzést és fokozott felügyeletet rendeljenek el Románia határain. A határátkelők maximális kapacitással működnek, szükség esetén pótolják a személyzeti állományukat – közölte az intézmény, amely arra kéri a polgárokat, hogy csak hivatalos forrásból tájékozódjanak. (Agerpres)

Iohannis telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel

Klaus Iohannis államfő csütörtökön telefonon egyeztetett ukrán hivatali kollégájával.

„Telefonon beszéltem Volodimir Zelenszkij elnökkel, és biztosítottam őt teljes támogatásunkról, Románia szolidaritásáról Oroszország felelőtlen katonai agressziójával szemben, illetve Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Partnereinkkel összehangoljuk erőfeszítéseinket, hogy Ukrajnának haladéktalanul humanitárius segítséget nyújtsunk” – írta Iohannis Twitter-bejegyzésében. (Agerpres)

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől - jelentette csütörtökön az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.

„A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal. (MTI)

A román hadsereg vezérkari főnöke szerint minimális a valószínűsége annak, hogy Oroszország konvencionális haderővel megtámadja Romániát.

Daniel Petrescu tábornok egy csütörtöki Facebook-bejegyzésben rámutatott, az Ukrajna elleni orosz agresszió a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősül. Oroszország agresszív magatartása jelentősen rontott a térség biztonsági helyzetén, így a NATO-tagországok kollektív védelem melletti elköteleződése „olyan szinten nyilvánul meg, amelyre még nem volt példa a szövetség több mint hét évtizedes történetében”.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, minimális a valószínűsége annak, hogy Oroszország konvencionális haderővel megtámadja Romániát, ugyanakkor az ország a NATO-tagjaként teljes körű biztonsági garanciákat élvez. (Agerpres)

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca.

Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. (MTI)

Szükség esetén sátortáborokat állítanak fel Máramaros megyében

Első lépésben 33 sátor állítható fel Máramaros megyében az Ukrajnából érkező menekültek számára – közölte csütörtökön a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője.

Oana Alexa Gonczi tájékoztatása szerint a sátortábort összecsukható ágyakkal, ökologikus szeméttárolókkal és más közműeszközökkel szerelnék fel. A sátrak egy részét ebédlő működtetésére vagy adminisztratív tevékenységekre lehet majd használni. A sátortábor 12 óra alatt felállítható – részletezte a szóvivő.

Máramaros Megye Tanácsának szóvivője, Alexandra Rus az Agerpresnek elmondta, hogy szükség esetén a nagybányai nemzetközi repülőteret katonai gépek is használhatják. (Agerpres)

Donald Trump korábbi amerikai elnök a Fox News amerikai hírtelevízióban bírálta Joe Biden amerikai elnök Ukrajna orosz katonai megtámadására adott válaszát, és kijelentette, hogy az nem történhetett volna meg az ő elnöksége idején – jelentette az Axios amerikai hírportál csütörtökön.

A médium online tudósítása szerint a korábbi amerikai elnök Laura Ingraham beszélgetős politikai elemző műsora, a The Ingraham Angle szerda késő esti élő adásába betelefonálva „rettenetes dolognak” nevezte az Ukrajna elleni támadást, hozzátéve, hogy „ez nem történhetett volna meg az én hivatali időm alatt”. (MTI)

Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől

A legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból. 

Mindhármuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy „személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő”.

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy „ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról”. Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja. (MTI)

Az EU növelte Boszniában állomásozó haderejét

Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból megnövelte Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát az Európai Unió, 500 új katonát küldtek a térségbe – közölte az EUFOR csütörtökön.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina nem szomszédos sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, az országban tapasztalható szeparatista törekvések, például a boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek a szövetségi intézményrendszerből történő kilépése miatt, az Európai Unió indokoltnak látta az elővigyázatosságot, hiszen a boszniai szerbek Szerbiához hasonlóan Oroszország szövetségesei, kulturális és történelmi kapcsolat köti össze őket, és Moszkva mindenben támogatja a szerbek törekvéseit.

A közlemény szerint a nemzetközi biztonsági helyzet romlása Bosznia-Hercegovinában is instabilitást okozhat, ezért elővigyázatosságra van szükség. A csapatok feladata az lesz, hogy bizonyítsák: az Európai Unió elkötelezett Bosznia-Hercegovina stabilitásának, illetve önállóságának és területi egységének a megőrzése mellett.

Az EUFOR csapatai 2004 óta vannak jelen Bosznia-Hercegovinában, a mintegy 3500-ból jelenleg mintegy 600 tagjuk tartózkodik a nyugat-balkáni országban. Az újonnan érkező csapatokban a bejelentések szerint osztrák, román, szlovák és bolgár katonák szolgálnak.

Vlagyimir Putyin egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy Oroszország lépni fog, amennyiben Bosznia-Hercegovina közeledni kezdene a NATO-hoz. Az ország bosnyák és horvát politikusai többször is beszéltek arról, hogy Bosznia csatlakozna a nyugati katonai tömbhöz, míg a szerb politikusok elutasították ennek lehetőségét. Milorad Dodik, az ország háromtagú elnökségének szerb tagja szerdán közölte, hogy véleménye szerint Boszniának semlegesnek kellene maradnia az orosz-ukrán viszonyt illetően, azt viszont leszögezte, hogy a boszniai szerbek soha nem fognak beleegyezni abba, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. (MTI)

Leszállt két ameraikai F35-ös katonai gép a borceai 86-os számú légi bázisra

Leszállt csütörtökön a Călăraşi megyei borceai 86-os számú légi bázisra az Európában állomásozó amerikai légierő (USAFE) két F-35 Lightning II típusú harci repülője. A katonai gépek a következő időszakban a román légierő gépeivel közös küldetéseket és gyakorlatokat hajtanak végre.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a közös kiképzések elsősorban a NATO-szövetségesek közötti interoperabilitás növelését célozzák, a közös légi rendészeti küldetések pedig hozzájárulnak a válaszadási és elrettentő képesség fejlesztéséhez. (Agerpres)

EMSZ: az erdélyi magyarságnak ki kell maradnia Ukrajna és Oroszország konfliktusából.

Közleményben fejezte ki álláspontját az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan az Erdélyi Magyar Szövetség. Mint a Csomortáni István, a szövetség társelnöke által aláírt dokumentumban leszögezték: meggyőződésük, hogy az erdélyi magyarságnak, ahogyan Közép-Európa valamennyi nemzetének, ki kell maradnia Ukrajna és Oroszország, valamint a kelet és a nyugat konfliktusából.

"Nekünk elsődleges érdekünk a béke, melyet jelen esetben, nyilvánvaló módon, egyik részes fél sem akar. Meggyőződésünk, hogy ebben a konfliktusban egyik félnek sincs igaza. Oroszországot ismerjük és nincsenek illúzióink" - fogalmaztak. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy Ukrajna az elmúlt években valamennyi, a területén élő nemzeti közösség jogait "lábbal tiporta, nyelvhasználati, oktatási és az élet valamennyi területén érvényes közösségi jogainak felszámolásán dolgozott". 

A közleményben mindemellett képmutatással és polgárainak elemi érdekeivel szembe menő, "szuicid" kül- és gazdaságpolitikával vádolják az Európai Uniót. 
Mint fogalmaztak, véleményük szerint a mostani konfliktusba történő külső beavatkozás "nem az ukrán emberek védelméről szól, nem a béke féltéséről szól, hanem olyan nagyhatalmi érdekek érvényesítéséről, amelyek miatt nélkülözés és létbizonytalanság vár a teljes európai kontinensre".

"Ez nem a mi háborúnk, de az árát velünk fogják megfizettetni az elszabaduló üzemanyag- és gázárakkal, egy olyan energiaválság kellős közepén, amely már így is két évtizede nem látott terheket ró mindannyiunkra, hogy a ne adj isten kiterjedő háborús állapotokról ne is beszéljünk. Mi, erdélyi magyarok sem egyik, sem másik irányba nem tartozunk hűségnyilatkozatokkal, mert a 20. század borzalmai után a világ nagyhatalmai nekünk, közép-európaiaknak, tartoznak és nem is kevéssel: a békével. Adja az Úr, hogy béke legyen, hogy dolgozhassunk, nevelhessük gyermekeinket és teljes erdélyi podhasson!" - zárult az Erdélyi Magyar Szövetség állásfoglalása.

Az ukrán katonai parancsnokság bejelentette, hogy négy ember meghalt és tíz megsebesült, miután egy orosz lövedék becsapódott a kelet-ukrajnai Vuhledarban található kórházba. Közöttük állítólag hat orvos is volt – számol be a The Guardian. Ukrajna szerint Oroszország 203 csapást hajtott végre a nap kezdete óta. Az ukrán külügyminisztérium helyi idő szerint 14 órakor közölte, hogy egy orosz K-52-es helikoptert és három másik helikoptert lőttek le Gostomel közelében, Kijev térségében, valamint Mezhyhirya közelében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel az Európai Tanács elnöke, csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.

A sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat.

Von der Leyen elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és a NATO munkája „eddig is szorosan kiegészítette egymást”, de ez a válság még közelebb hozza a két szervezetet.

Berendelték a bukaresti orosz nagykövetet a külügyminisztériumba

Bogdan Aurescu tárcavezető berendelte csütörtökön Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövetet a külügyminisztériumba. A minisztérium közleménye szerint a diplomata berendelése az Ukrajna elleni orosz támadással kapcsolatos, amit a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének orosz elismerése előzött meg. (Agerpres)

Az orosz katonai invázió miatt pánikba esett emberek ezrei végeláthatatlan sorban várakoztak csütörtökön arra az ukrán–román határon Tereblecea térségében, hogy gyalogosan elhagyják Ukrajnát. Végcéljuk Románia vagy más európai országok városai. Az ukrán hatóságok csak a nőket és a gyermekeket engedik át Romániába. A férfiak közül csak azok léphették át a határt, akiknek az állandó lakhelyük nem Ukrajnában van. (Agerpres)

Csütörtök déltől felfüggesztette a chişinăui járatait a TAROM légi társaság, mert a Moldovai Köztársaság lezárta a légterét. A vállalat közlése szerint csütörtök 12 óra 2 perctől március 4-én éjfélig nem indít járatokat a moldovai fővárosba. A TAROM adatai szerint az intézkedés 1036 utast érint, akiket arra kérnek, hogy vegyék fel a kapcsolatot a társaság ügyfélszolgálatával telefonon vagy e-mailen. (Agerpres)

Macron: az agresszió méretének megfelelő szankciók lépnek életbe Oroszország ellen

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni "agresszió méretének megfelelő szankciókat" léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.

"Kérlelhetetlenek leszünk" a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján - mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy "az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek az életünkre és a kontinensünk geopolitikájára".

"Vlagyimir Putyin (orosz elnök) évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen" - mondta a francia elnök.

Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja eldönteni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.    

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: "a többi az ukrán nép döntésének kérdése". A szóvivő szerint  Moszkva hajlandó lesz tárgyalni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát.

Benyomultak Kijev megyébe az orosz csapatok

Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.

A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt "harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal". A Kijev megyei Hosztomel települést - ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van - helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített.

A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. Az ukrán határőrség közölte, hogy a határmenti egységeket a helyzettől függően tartalék pozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben. 

A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor - az UNIAN hírügynökség szerint - súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében.  

Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre.  

Az ukrán szárazföldi erők azt közölték, hogy az ukrán 93-as gépesített dandár tagjai foglyul ejtettek két orosz katonát a Donyec-medencében.  

Orbán Viktor elítélte Oroszország katonai fellépését

Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését – mondta Orbán Viktor a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülését követően az Instagram- és Facebook-oldalán közzétett videóban. A magyar kormányfő először szólalt meg, miután csütörtökre virradóra Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A magyar kormányfő ugyanakkor arról beszélt videójában, hogy nem tudják elfogadni a közelebbről meg nem nevezett baloldali javaslatokat arra, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket adjon Magyarország Ukrajnának. Erről Orbán szerint „szó sem lehet”, de humanitárius segítségről „természetesen” lehet szó.

M1: Kijev külső kerületeiben nagy a torlódás

Kijev belső kerületei biztonságosak, de a külső kerületekben nagy a torlódás az útnak indulók miatt - jelentette a közmédia helyszíni tudósítója Kijevből az M1 aktuális csatorna csütörtök déli híradójában. Azt mondta: akkora a dugó az ukrán fővárosból nyugati irányba, hogy azok, akik reggel hat óra körül indultak el, még most is csak Kijev külső kerületeinél járnak. A tudósító elmondta: tizenegy óra körül egy robbanásra figyeltek fel, amelyről kiderült, hogy Brovaiban, egy hadiipari objektumnál történt; információi szerint ott hatan haltak meg. Közölte: az ukrán elnök tanácsadója arról beszélt, hogy az ukrán hadseregből már negyven áldozata van a háborúnak és további tíz civil is életét vesztette. Hozzátette, a hírcsatornákon megjelentek olyan információk, hogy az ukrán parlament elé került egy törvényjavaslat a teljes mobilizációról.

A közmédia Záhony és Csap közti határátkelőhelytől bejelentkező tudósítója átlagos forgalomról számolt be, azonban jelezte: növekedésre számítanak, mert az Ukrajna belsejéből érkezők még nem értek oda.
    Azok a családok, akiknek vannak magyarországi hozzátartozóik, barátaik, jellemzően felpakoltak és útnak indultak - emelte ki a tudósító.

Megemelték a lengyel hadsereg készültségi szintjét

Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter a hadsereg készültségi szintje emeléséről döntött - közölte csütörtökön a varsói védelmi tárca. A minisztérium hivatalos honlapján elérhető közleményben felidézték: az orosz-ukrán feszültség miatt a lengyel hadsereg már több hete volt emelt szintű készültségben. A tárcavezető pedig a készültség magasabb szintjéről döntött csütörtökön - közölték. A döntés a hadsereg műveleti egységeire, valamint a hadsereg részét képező önkéntes területvédelmi erőkre (WOT) is vonatkozik. Az emelt készültségi szint miatt a katonáknak maradniuk kell az egységeiknél, visszavonják a korábban jóváhagyott szabadságokat és szolgálati utakat is.

A közlemény szerint Blaszczak folyamatosan kapcsolatban áll a szövetséges államok védelmi minisztereivel és hadseregeik parancsnokaival. A lengyel hadsereg helyzetarányosan fog reagálni - szögezte le a közlemény.

Az ukrajnai helyzet miatt Mateusz Morawiecki kormányfő már hétfőn a kibervédelmi szintet is emelte, a négyfokú skálán a harmadfokú riasztás március 4-ig lesz érvényben. (MTI)
  

Pénteken rendkívüli tanácskozást tartanak a NATO-tagállamok vezetői

Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt - jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Statement by the North Atlantic Council on Russia's attack on Ukraine#NATO | #Ukraine ???????? | #StopRussianAggression

— NATO (@NATO) February 24, 2022

A hivatkozott cikk szerint a NATO-tagországok tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. A főtitkár hangoztatta: "kontinensünk békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire már hónapok óta felhívtuk a figyelmet. Ez egy szándékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió. Moszkva erőszakkal próbálja újraírni a történelmet." Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe.

Megalapozatlanok a Kígyó-szigeteket ért orosz támadásokra vonatkozó információk – közölte csütörtökön a védelmi minisztérium. A tárca ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a román haditengerészet adatai szerint egy orosz hadihajó a Fekete-tenger román felségvizeinek északi határánál feltartóztatja vagy eltéríti az ukrán kikötőkbe tartó kereskedelmi hajókat. (Agerpres)

„Szolidaritásunkról és szeretetünkről biztosítjuk a háború által érintett polgári lakosságot, különösképpen a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséget és felkészülünk a háború elől menekülők befogadására” – nyilatkozata csütörtökön Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: az önkormányzat több forgatókönyvvel készül arra, hogy befogadjon és elhelyezzen menekülteket.

A Maszol érdeklődésére leszögezte: ilyen jellegű felkészülésre egyetlen illetékes hatóságtól sem kapott felkérést, hanem az önkormányzat saját kezdeményezésre ajánlja fel segítségét. „Az ENSZ becslése szerint 5 millió személy menekülhet a háború elől, nyilván többségük célpontja Lengyelország és Magyarország, de Romániában is érkeznek menekültek. Nem várhatjuk el, hogy a máramarosiak, beszterceiek, szucsávaiak fogadjanak be mindenkit, szolidárisak kell legyünk” – szögezte le Antal Árpád.

Scholz: "ez Putyin háborúja"

Az Ukrajna elleni támadás az orosz államfő, Vlagyimir Putyin háborúja, aki súlyos hibát követett el azzal, hogy rárontott az oroszok testvérnépére - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár a szövetségi kormány biztonsági kabinetjének ülése után tett nyilatkozatában felszólította Vlagyimir Putyint, hogy azonnal hagyja abba az ukrajnai katonai műveletet és vonja ki az összes orosz katonát a szomszéd ország területéről. Hozzátette: Németország kiáll közép-, és kelet-európai partnerei mellett, és "megérti félelmeiket", ezért kezdeményezi, hogy a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői tartsanak mielőbb személyes - jelenléti, nem online - megbeszélést. Mint mondta, ezt a javaslatot már a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport vezetőinek csütörtök délutáni online tanácskozásán is megteszi, este pedig részt vesz az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen újabb büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot.

Moldova kormánya szükségállapot bevezetését kezdeményezte és lezárta az ország légterét

Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött.

Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében - amelyet a romániai hírtelevíziók is élőben közvetítettek - elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, melynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet. Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chisinaui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chisinauba érkezett állampolgároknak.

Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni.

Az Agerpres román hírügynökség Andrei Spanut, a moldovai infrastruktúra és regionális fejlesztés miniszterét idézte, aki bejelentette: a Legfelsőbb Biztonsági Tanács javaslatára helyi idő szerint 14 órától lezárják Moldova légterét, és az országba tartó repülőgépeket más repülőterek felé irányítják.

A romániai Digi24 hírtelevízió hozzátette: mivel Moldova csak Ukrajnával és Romániával határos, és Ukrajna légtere szintén le van zárva, Románia fogadhatja a Moldovába tartó repülőket. (MTI)

Levélben biztosította együttérzéséről és ajánlotta fel segítségét a csíkszeredai városvezetés kárpátaljai testvérvárosának, Beregszásznak az orosz–ukrán háború kitörését követően. „Készek vagyunk megadni minden tőlünk telhető segítséget Beregszásznak, szolidaritásunkról pedig levélben biztosítottuk ma délelőtt Babják Zoltán polgármestert” – írták a sajtóhoz is eljuttatott üzenet mellé.

A német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját

Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen. "Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját" - jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.

A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet - közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.

Annalena Baerbock külügyminiszter elmondta, hogy minden német diplomata elhagyja Kijevet, és a helyzet alakulásának alapján döntik majd el, hogy nyissanak-e külképviseletet máshol, például az ország nyugati részén fekvő Lembergben (Lviv). Egyben felszólította az Ukrajnában tartózkodó német állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból. (MTI)

Provokáció nélküli támadásnak, törvénytelen hadviselésnek nevezte az Ukrajna elleni csütörtök hajnali orosz agressziót Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) délelőtt ülése után. Az elnök biztosította a lakosságot, hogy az ország nincs veszélyben, mert a NATO minden eddiginél biztonságosabb „védőernyőt” biztosít Románia számára, és garanciát adott arra, hogy a román hadsereg nem fogrészt venni a harcokban, de „mindenre felkészültünk”. (P. L. Zs.)

Ukrán hadsereg: visszaverték Luhanszk megyében a támadást, orosz veszteségek

Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak - közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva. "Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből. A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harc során "legalább ötven ellenséget likvidált" és haditechnikai eszközöket semmisített meg.

Az ukrán szárazföldi erők arról adtak hírt, hogy megsemmisítették a hatodik orosz katonai repülőgépet az ukrán légtérben. Az ukrán vezérkari főnökség legfrissebb közleményében arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv közelében az ukrán katonák négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

A fegyveres erők korábban hírt adtak arról, hogy öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, továbbá Scsasztya térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót is megsemmisítettek.

Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei vannak. (MTI)

Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt - magyar idő szerint - fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt - mondta a sajtófőnök. (MTI)

Torlódás alakult ki a magyar-ukrán határállomásokon

Kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani mind az öt magyar-ukrán viszonylatú határátkelőhelyen - közölte a rendőrség határinformációs oldala csütörtök délelőtt.

A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába.

A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon - írták. 

Válságtörzset alakított a külügyminisztérium az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok megsegítésére – tájékoztatott a kormány. A közlemény szerint az illetékes kormányzati szervek felkészültek az esetleges menekülhullám fogadására.

Putyin nem vette fel a telefont Zelenszkijnek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. Az ukrán elnök korábban még azt mondta: csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.

Ezután érkezett a hír a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. (CNN)

Meghaladta a húszat a halálos áldozatok száma

Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon. egerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.

A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek.

Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.

A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.

Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek - közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat - tette hozzá a tisztségviselő.

Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki hadseregét Ukrajnából, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában csütörtökön.

Az uniós bizottság és a tanács elnöke hangsúlyozta: a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország "példátlan katonai agresszióját Ukrajna ellen". "Oroszország indokolatlan katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Az erőszaknak és kényszer alkalmazásának nincs helye a 21. században" - fogalmaztak. (MTI)

Lengyelország befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál

Lengyelország a legközelebbi órákban befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál a menekültek számára - közölte csütörtök reggeli interjújában Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes. Szefernaker megerősítette, hogy az ukrajnai orosz támadás esetére a lengyel kormány a vajdaságok vezetőivel együtt az utóbbi időben kidolgozta az ukrajnai menekültek befogadásának terveit. Közölte: a csütörtök hajnali óráktól már megvalósítják e forgatókönyv első lépéseit, ennek megfelelően a legközelebbi órákban a délkelet-lengyelországi Lublini és Kárpátaljai vajdaságokban, az ukrán határ közelében létesítenek befogadópontokat.

Egyelőre nyolc befogadóközpont jön létre, a menekültek a helyszínen ételt és orvosi ellátást kapnak, valamint a szükséges információkat is - mondta el a miniszterhelyettes. Mint beszámolt, a lengyel-ukrán határon egyelőre mérsékelt a forgalom, a határőrség azonban teljes készültségben van. Az ukrajnai események dinamikus alakulása miatt a forgalom egyik óráról a másikra megugorhat - tette hozzá Szefernaker. Elmondta: a határőrség egyelőre  az érvényes előírások alapján jár el, az esetleges rendkívüli intézkedésekről a hatóságok folyamatosan beszámolnak.

Február közepén Michal Wos igazságügyi miniszterhelyettes és Ryszard Terlecki, a szejm kormánypárti alelnöke úgy látta: Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba. (MTI)

Peking mérsékletre int a helyzet további éleződésének megelőzésére

Peking mérsékletre intette a feleket az ukrajnai helyzet kapcsán a helyzet további éleződésének megelőzésére, az orosz katonai akciót ugyanakkor nem tartja inváziónak.

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Kína szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A szóvivő a csütörtöki, orosz katonai hadművelet  hátterével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egyes országok az Egyesült Államok nyomdokaiban járva hozzájárultak a lángok felszításához. Leszögezte: Kína nem fog fegyvereket bocsátani a másik fél rendelkezésére, mint ahogyan azt az Egyesült Államok tette. Peking a háború szítására tett minden lépést ellenez - mondta.

Az orosz döntést Hua azzal kommentálta, hogy Oroszország független ország, amely maga határozhat a saját érdekei alapján. A szóvivő elutasította továbbá azt a megfogalmazást egy újságíró részéről, hogy az orosz katonai akció "invázió" lenne.

Újságírói kérdésre válaszolva Hua elmondta: minden országnak együtt kellene működnie annak érdekében, hogy közösen óvják a globális energiabiztonságot. A kérdés arra utalt, hogy az orosz támadást követően az olajárak az egekbe szöktek.

A kínai külügyi szóvivő szerdán az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedéséért. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok félelmet keltett azzal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnába. Emellett úgy foglalt állást, hogy az "egyoldalú szankciók" soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére.

Peking a válság kapcsán több alkalommal emelt szót a helyzet békés úton történő rendezése mellett, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a feleknek figyelembe kell venniük egymás jogos biztonsági aggályait. (MTI)

A védelmi minisztérium csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az ukrajnai biztonsági helyzetre való tekintettel a román hadsereg aktiválta a kialakult helyzet nyomon követésében és a válaszlépésként bevetendő katonai erők koordinálásában illetékes parancsnokságait.

A védelmi tárca vezetősége az előzetesen kidolgozott intézményközi együttműködési terveknek megfelelően minden szükséges válaszintézkedést megtett, beleértve a közvetlenül az intézményre háruló, illetve a nemzetbiztonsági rendszer más elemeit támogató intézkedéseket is – olvasható a tárca közleményében. (Agerpres)

Sorra ítélték el csütörtöki állásfoglalásaikban Oroszország Ukrajna ellen indított katonai akcióját a romániai parlamenti pártok. Összegyűjtöttük a reakciókat.

Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába.

Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintézmény távoktatásra tért át. A hágókon ellenőrzőpontokat állítottak fel mind a kilépő, mind pedig a belépő forgalmat kontrollálják.

A megyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot. (MTI)

Varsó a NATO-szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja

Ukrajna orosz megtámadása miatt Varsó az észak-atlanti szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja - közölte csütörtökön Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

A 4. cikk szerint a NATO tagállamai tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Müller a csütörtök hajnali sajtóértekezletén közölte: Lengyelország állandó NATO-képviselője a szövetséges országok más képviselőivel együtt az észak-atlanti szövetség főtitkárához nyújtotta be a javaslatot a közös egyeztetés, valamint "a NATO határai megsértésének lehetséges, de reális fenyegetése" miatt. A szóvivő bejelentette: Varsó az Oroszország elleni messzemenő szankciókat fogja szorgalmazni az Európai Tanács csütörtök esti értekezletén. A legújabb ukrajnai fejleményeket Müller szuverén országgal szembeni katonai agressziónak, a háború tényleges meghirdetésének nevezte. Közölte: szerda óta nemcsak Ukrajna területén, de Lengyelországban is erőteljesebb, kibertámadásra utaló tevékenységet észlelnek.

Mateusz Morawiecki  kormányfő az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben. A kormányszóvivő a sajtóértekezleten megerősítette: az utóbbi napokban emelték a lengyel hadsereg készenléti szintjét is. Újságírói kérdésre  megerősítette azt is, hogy Lengyelország fegyverszállításokkal és humanitárius segítségnyújtással támogatja Ukrajnát, szükség esetén pedig az ukrajnai menekültekről is gondoskodik.

A lengyel külügyminisztérium csütörtök reggel Ukrajna haladéktalan elhagyására szólította fel az ott tartózkodó lengyel állampolgárokat. (MTI)

Csütörtök reggel berepült a román légtérbe egy ukrán vadászrepülőgép, amit a Román Légierő NATO-parancsnokság alatt lévő két F-16-is Fighting Falcon harci repülője „befogott”, és a bákói katonai repülőtérre kísért – írta közösségi oldalán a védelmi minisztérium (MAPN). (P. L. Zs.)

Az ukrán belügyminisztérium egy tisztségviselője szerint csütörtök reggel nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek az Ukrajnát ért orosz csapásokban.A Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek. A Donyeck megyei Mariupolban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. (MTI)

Klaus Iohannis államfő csütörtök 11 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) az krajna elleni hajnali orosz invázió nyomán kialakult nemzetközi helyzet miatt. Az ülés napirendjén a kialakult háborús helyzetben teendő válaszlépések mérlegelése szerepel. A védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy aktiválták a katonai vezérlő egységeket. (Digi24.ro)

Moszkvában megerősítették a metró őrizetét

Megerősítette a rendőrség a moszkvai metró állomásainak és azok környékének őrizetét - közölte csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva. A rendőrök igazoltatásokat hajtanak végre az állomások közelében. A moszkvai belvárosban megerősítették az őrjáratokat.

Vlagyimir Putyin csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében a délkelet-ukrajnai szakadár "köztársaságok" támogatására, de az orosz haderő csapásokat mért katonai objektumokra Ukrajna más területein is. (MTI)

Az ukrán egyesített erők parancsnoksága szerint csütörtökön öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében - közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségére hivatkozva.

"Az egyesített erők méltóképpen mérnek viszontcsapást az Oroszországi Föderáció fegyveres erőire. A katonai egységek az állásaikban vannak. Az ellenség veszteségeket szenved" - áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. A fegyveres erők arra kérte az embereket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és bízzanak az országot védő katonákban.

Az ukrán szárazföldi erők pedig arról számoltak be, hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót semmisítetek meg.

„Mélységesen elítéljük és elfogadhatatlannak tartjuk az orosz inváziót Ukrajna ellen” – írta csütörtökön a közösségi oldalán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával és az összes ott élő nemzetiséggel. A nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására – fogalmazott. – Aggódunk a kárpátaljai magyarokért és az Ukrajna területén élő román közösségért. Szeretném tudatni velük, hogy ebben a nehéz időszakban számíthatnak ránk!”

Az ukrán parlament csütörtök reggel jóváhagyta a hadiállapot bevezetését az országban – számolt be az UNIAN hírügynökség. A törvényhozás ülését nem közvetítették, a döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. (MTI)

Felfüggesztette az ügyfélfogadást a moszkvai ukrán nagykövetség

A moszkvai ukrán nagykövetség sem csütörtökön, sem a közeli napokban nem fogad ügyfeleket – közölte a diplomáciai képviselet szóvivője a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel. A moszkvai missziónál a csütörtöki ügyfélfogadás 9 órai kezdetére kisebb sor alakult ki, de az ügyfelekkel közölték, hogy az időpontfoglalással rendelkezőket sem tudják fogadni a közeljövőben. A nagykövetség munkatársa a bejelentést orosz és ukrán nyelven is megtette. Javasolta, hogy sürgős esetben hívják a nagykövetség „forró vonalát”. A RIA Novosztyi szerint az épületnél nyugalom van, a missziónál két rendőr posztol. (MTI)

Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett

Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán. Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak. A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása – hangsúlyozta a tárcavezető. (MTI)

Nagy indexveszteség várható csütörtökön az európai értékpapírpiacok nyitásakor az ukrán-orosz feszültség erősödése miatt. A tőzsdén kívüli forgalomban kialakult árfolyamok alapján a csütörtöki kezdéskor a vezető európai indexek akár 2-4 százalékkal is eshetnek.

A főbb európai részvényindexek szerdán pozitív kezdés után a délutáni kereskedés során gyengültek, a DAX a korai nyereséget visszafordítva 0,42 százalékos csökkenéssel, 11 hónapos mélyponton zárt. A piaci hangulat a fokozott háborús aggodalmak miatt romlott.

Ázsiában az indexek eséssel indították el a geopolitikai feszültség erősödésével terhelt csütörtöki tőzsdenapot. Tokió 1,8 százalékos veszteséggel zárt, a sanghaji index pedig 1,9 százalékos, a sencseni 2,1 százalékos veszteségben járt az európai kereskedés kezdete előtt két órával. Hongkongban 3,3 százalékos, Tajpejben 2,5 százalékos, Szöulban 2,6 százalékos veszteséget mutattak a tőzsdeindexek.

Az olaj 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat, miután a kelet-ukrajnai csapatmozdulatok aggodalmakat keltettek, hogy egy európai háború megzavarhatja a globális energiaellátást. Az olajárak több mint 5 dollárral ugrottak meg az orosz szállítások lehetséges zavarai miatti aggodalomra.

Az eurót 1,12282 dolláron jegyzik 0,71 százalékkal gyengébben.

EU: Oroszországnak felelnie kell az "igazságtalan" támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát. Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal - tették hozzá.

Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök is határozottan elutasította csütörtök hajnali állásfoglalásában az Ukrajna ellen intézett orosz támadást. „Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet" – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában. Nicolae Ciucă miniszterelnök állásfoglalásában arra is kitért, hogy Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és a biztonság fenntartójaként kellene viselkednie. Ezzel szemben súlyosan megsérti a nemzetközi jogelveket. (MTI)

Támadásba lendültek a luhanszki szakadárok

Ukrán beszámolók szerint a luhanszki szakadár erők megtámadtak több, ukrán ellenőrzés alatt álló települést. Elfoglalták Gorogyiscse és Melovoje településeket – írta az Unian.ua. Az Interfax is megerősítette az ottani harcokat Scsasztija ellen az ukrajnai orosz hadművelet hajnali megkezdése után indítottak támadást – közölte az MTI.

A másik szeparatista terület, a Donyec-medence térségének egyik szóvivőjére hivatkozva az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szakadárok jelentős csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erőkre a feleket elválasztó kelet-ukrajnai vonal mentén.

Moszkva szerint működésképtelenné vált ukrán katonai repterek infrastruktúrája

Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Footage of the airport bombing in Ivano-Frankivsk. #Ukraine #Russia pic.twitter.com/MLVuNyPItI

— Ω (@W4RW4ATCHER) February 24, 2022

"A felderítés eszközei azt mutatják, hogy az ukrán fegyveres erők alegységei és katonái tömegesen hagyják el állásaikat, fegyvereiket hátrahagyva. Az ukrán fegyveres erők fegyverletételt végrehajtott alegységeire nem mérnek csapásokat" - hangzott a tájékoztatás. A tárca "hazugságnak" nevezte Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának azt a bejelentését, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett vereségei vannak.  

A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.

A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.

Ez kéri a világtól Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter

„Putyin teljes körű inváziót indított Ukrajnában” – írta Twitter-oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Békés ukrán városokat támadnak az oroszok. Ukrajna meg fogja védeni magát és győzni fog. A világ megállíthatja és meg kell állítania Putyint. Most jött el a cselekvés ideje.”

Az ukrán külügyminiszter arra szólította fel a világot, hogy „azonnal lépjen fel”, mert „Európa és a világ jövője a tét”.

The world must act immediately. Future of Europe & the world is at stake. To do list:

1. Devastating sanctions on Russia NOW, including SWIFT
2. Fully isolate Russia by all means, in all formats
3. Weapons, equipment for Ukraine
4. Financial assistance
5. Humanitarian assistance

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 24, 2022

Írt is egy ötpontos cselekvési tervet:

1. - azonnali megbénító szankciók foganatosítása Oroszország ellen, beleértve a banki ügyletekhez szükséges SWIFT-rendszerből  való kizárás
2. - Oroszország teljes elszigetelése
3. - Ukrajna fegyverekkel és felszereléssel való ellátása
4. - anyagi támogatás
5. - humanitárius segítségnyújtás

Magyarország nyitva tartja kijevi nagykövetségét

 „A háború a legrosszabb forgatókönyv. A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása. Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből”.

I strongly condemn #Russia’s reckless attack on #Ukraine, which puts at risk countless civilian lives. This is a grave breach of international law & a serious threat to Euro-Atlantic security. #NATO Allies will meet to address Russia’s renewed aggression. https://t.co/FPpyuzmUXD

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) February 24, 2022

„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – fogalmazott Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. „Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár. „Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése, és komoly fenyegetést jelent az euro-atlanti biztonságra” – írta korábban Twitter-bejegyzésében.

Válságtanácskozást tartanak a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt.

Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén

Oroszország március 2-ig lezárta légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén - közölték kedden az orosz légügyi hatóságok.

A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és fehérorosz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik.

Az ukrajnai helyzet miatt csütörtökön, Moszkvában leállították a járatok közlekedését több dél-oroszországi repülőtérre, egyúttal romániai idő szerint 1 óra 45 perctől felfüggesztették a rosztovi, a krasznodari, az anapai, a gelendzsiki, az elisztai, a sztavropoli, a belgorodi, a brjanszki, az orjoli, a kurszki, a voronyezsi, a volgográdi és a szimferopoli repülőtér működését.

Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be arról, hogy Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy Ukrajnában a harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig lezárták.

Az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein csütörtökön tanítási szünetet rendeltek el. Kurszk megyében, az államhatár közelében, áttértek a távoktatásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. A moszkvai tőzsde csütörtök reggel minden piacon felfüggesztette a kereskedést. Reggel a dollár árfolyama 2016 januárja óta először lépte át a 84 rubelt.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.

A támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Krímből indult

Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

Légi fenyegetést rögzítettek az ukrán fővárosban

Légi fenyegetést rögzítettek Kijevben - közölte csütörtökön az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon.

A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.

Így tudósít a "különleges műveletről" a Russia Today hírtelevízió

Alább belinkeljük az orosz RT hírtelevízió élő műsorát. Olvasóinkat ugyanakkor arra figyelmeztetjük, hogy kezeljék kellő körültekintéssel az itt látottakat, ugyanis a Russia Today-ről sokan azt tartják, hogy az orosz propagandagépezet zászlóshajója. 

Románia Ukrajna mellett áll, és szövetségeseivel döntenek majd az euroatlanti közösség biztonságát célzó legmegfelelőbb lépésekről, írta Bogdan Aurescu külügyminiszter Twitter-oldalán csütörtök reggel.

Von der Leyen: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított „igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (MTI)

We strongly condemn Russia´s unjustified attack on Ukraine.

In these dark hours, our thoughts are with Ukraine and the innocent women, men and children as they face this unprovoked attack and fear for their lives.

We will hold the Kremlin accountable.

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) February 24, 2022

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot - jelentette be Volodimir Zelenszkij, miután ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). „Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” - fogalmazott az államfő.

Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.

Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. (MTI)

Zelenszkij videóüzenete az oroszoknak: Ukrajna népe békét akar

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökre virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videoüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert - mint mondta - Ukrajna népe békét akar.

„Ukrajna az Önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország. Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” - hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket „békésen, nyugodtan és őszintén”.

„Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” - szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.

Később Zelenszkij egy újabb videoüzenetet tett közé, amelyben - orosz nyelve áttérve - közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.

A csütörtök hajnali televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely - mint fogalmazott - az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen. (MTI)