Joe Biden amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy visszalép az újabb elnökjelöltségtől. A következő hetek várható eseményeiről nyilatkozott Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
Miután Joe Biden bejelentésekor megnevezte Kamala Harris alelnököt, akit ő maga helyett jelöltként támogat, „többen felszólaltak, mind a demokrata képviselők, mind kongresszusi képviselők, szenátorok, illetve a Demokrata Párt Nemzeti Bizottsága, tehát amely végül is a pártot országos szinten szervezi és működteti, sőt korábbi politikusok, mint például Bill Clinton vagy Hillary Clinton is, hogy támogatják Harrist" - mondta
Inforádiónak a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Csizmazia Gábor szerint már most azon spekulálnak, hogy Kamala Harris alelnökjelöltje ki lehet, de erről még nagyon korai beszélni. A szakértő úgy látja, nem lehet egyártelműen kijelenteni, hogy Kamala Harris lesz a demokrata elnökjelölt, ez mindőssze egy valószínűség. „Ezen a ponton igazából már semmi sem biztos, csak képlékeny. Még azt is pedzegették a demokraták, hogy a chicagói nemzeti konvenciót megelőzően a 4700 delegált valamiféle online platformon próbálnak meg szavazni, merthogy ugye az összes eddigi előválasztás alapján lényegében Joe Biden volt a delegáltak 99 százalékának a favoritja vagy jelöltje" - hívta fel a figyelmet Csizmazia.
Az elemző szerint attól, hogy Biden Harrist támogatja, még nem kerül át minden támogatás automatikusan Harrisre, nem is köteles mindenki „átszavazni" rá. Felidézte: legutóbb 1968-ban Lyndon B. Johnson volt az, aki hasonlóan lépett vissza a jelöltségtől. „Nagyon sok a párhuzam. 1968-ban ugyanígy Chicagóban votl a nemzeti konvenció, akkor is zajlott háború párhuzamosan, és különböző társadalmi feszültségek is voltak. A jelölt végül egy pártelit által támogatott politikus volt, Hubert Humphrey. Ami most zajlik, sok mindent sugall, csak stabilitást nem" - mutatott rá Csizmazia Gábor.
Arról, hogy jelöltet találni elég lesz-e négy hét, a szakértő azt mondta, gyakorlatilag az számít legkevésbé most, hogy az emberek kit támogatnak, így a folyamat most nem igazán lesz demokratikus. „Pillanatnyilag most ott vagyunk, hogy olyan nevek kerülnek elő, köztük Harrisé, amelyekre érdemben szavazók nem igazán voksoltak, de a következő négy hétben muszáj lesz megválaszolni a legfontosabb kérdést" - figyelmeztetett. Nem tartja valószínűnek, hogy eltolnák a konvenciót, de „ezen a ponton azért minden elképzelhető".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy nevek nem álltak még ki nyíltan Harris mögött, köztük Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője sem, ugyanígy Hakeem Jeffries sem, aki a demokraták kongresszusi - alsóházi - vezetője; de minél több nagy név áll tényleg mögé, annál stabilabb lehet Kamala Harris helyzete az augusztus 19-i konvencióig.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
