Noha saját pártjuk támogatóinak jelentős része sem szavazna rájuk, a „szuperkedd” után világossá vált, hogy a novemberi amerikai elnökválasztáson Biden-Trump visszavágó lesz. A négy évvel korábbihoz képest sokszorosára bővült azokak a tábora, akik egyformán ellenszenvesnek tartják a két nagy párt jelöltjét, ami meglehetősen kiszámíthatatlanná teszi az idei választásokat.

A papírforma szerint alakult a szuperkedd az Amerikai Egyesült Államokban. Donald Trump egyetlen versenyben maradt kihívója, Nikki Haley bejelentette a visszalépését, így lényegében eldőlt, hogy november 5-én a Republikánus Párt részéről az Egyesült Államok 45. elnöke lesz a hivatalban lévő Joe Biden kihívója. A dolgok jelenlegi állása szerint a 2020-as elnökválasztás visszavágóját már csak egy egészségügyi vészhelyzet vagy egy váratlan bírósági ítélet akadályozhatja meg. Viszont ami az elnökválasztási verseny végkifejletét illeti, számos tényező növeli a bizonytalanságot.

Joe Biden az utóbbi időben több alkalommal is világossá tette: csakis azért ragaszkodik a jelöltséghez, mert úgy látja, ő a legalkalmasabb az amerikai demokráciára veszélyt jelentő Donald Trump legyőzésére. Ezt egyre többen vitatják, okkal. A legtöbb felmérés Trump 4–9 százalékpontos előnyét mutatja az úgynevezett csatatér államokban (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin), ahol várhatóan eldől a 2024-as elnökválasztás kimenetele.

Mint ismert, az amerikai elnököt nem közvetlenül a szavazók, hanem az államokban megszerzett voksok alapján kijelölt elektorok választják meg. Mivel a legtöbb állam tradicionálisan kék (demokrata) vagy vörös (republikánus), a választás a maradék, úgynevezett csatatér államokban dől el. A hinta („swing”) jelzővel is leírt államok közül öt rá is szolgált a nevére 2020-ban azzal, hogy átállt a demokrata Bidenhez, miután 2016-ban még a republikánus Trump győzelmét biztosította.

Országos szinten Trump öt ponttal vezet a regisztrált szavazók körében, miután 2016-ban Hillary Clintonhoz, 2020-ban Joe Bidenhez képest is kevesebb szavazatot kapott. Republikánus elnökjelölt két évtizede nem állt ennyire jól a közvélemény-kutatásokban. Ez részben annak tulajdonítható, hogy miközben Trump (relatíve rossz) megítélése lényegében változatlan maradt az elmúlt négy évben, a Bidené radikálisan romlott. 52 százalékról 38-ra esett vissza azoknak az amerikai felnőtteknek az aránya, akik jó véleménnyel vannak a hivatalban lévő elnökről.

A felmérések szerint Trumpot akár már most ki lehetne hirdetni győztesnek, csakhogy egy friss közvélemény-kutatás rávilágított, hogy a négy évvel korábbi sokszorosára dagadt az úgynevezett kettős gyűlölködők („double haters”) tábora, ami alapvetően befolyásolhatja a verseny kimenetelét, ráadásul bármilyen irányban.

A New York Times/Siena College közös felmérése szerint a választók jelentős hányada rendkívül elégedetlen a két nagy párt jelöltválasztásával, és az egyre elkerülhetetlenebbé váló visszavágó egyik résztvevőjére sem adná a voksát.

A demokrata szavazók többsége is egy fiatalabb, energikusabb jelöltet szeretne. A Bloomberg News/Morning Consult felmérésében az amerikaiak 52 százaléka Bident „túl idősnek” nevezte, miközben 59 százalék Trumpot „veszélyesnek” minősítette.

Az Associated Press-NORC legutóbbi kutatása kimutatta, hogy tízből hat amerikai (63%) egyáltalán vagy nem nagyon bízik  a 81 éves Biden értelmi képességében. Hasonló, de valamivel kisebb hányad (57%) gondolja úgy, hogy a 78. életévét taposó Trump nem rendelkezik a kellő memóriával és éleslátással ahhoz, hogy hatékonyan ellássa az elnöki teendőket.

A „double haters”, vagy kettős gyűlölködők kategóriát elsőként a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatban használta a szakirodalom. A csoport tagjai könnyen szavaznak át, egyáltalán nem biztos a részvételük a választáson, és hajlamosak egy „harmadik”, független jelöltre voksolni. Jelenleg csaknem minden ötödik választó elégedetlen a két nagy párt elnökjelöltjével. A négy évvel korábbihoz képest négy-ötszörösére dagadt ez a tábor, ami megfigyelők szerint meglehetősen kiszámíthatatlanná teszi az idei választásokat.

Kapcsolódó

Trump és Biden is győzőtt a szuperkedden

A szuperkeddnek nevezett előválasztási napon mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről. 

szuperkedd Donald Trump Joe Biden elnökválasztás

Nem kizárt, hogy a Demokrata Pártból kitaszított Robert Kennedy Jr. zsebeli be az elutasítás vezérelte voksokat, de megismétlődhet akár a 2016-os történelem is. Akkor a választók 17 százaléka nyilatkozta azt, hogy egyformán ellenszenves számára Hillary Clinton és Donald Trump. Végül a kampány késői szakaszában a republikánus jelölt nyerte meg ezt a csoportot, ami kulcsfontosságú tényező volt a választási győzelmében.

(Nyitókép: Agerpres/EPA)