2016 őszén a nyugati világ demokratikus közvéleményét az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon elég erős-e az amerikai demokrácia ahhoz, hogy túlélje Donald Trumpot? Négy évvel később megállapíthatjuk, hogy túlélte, de alig. Az alkotmányba az alapító atyák által beépített fékek és egyensúlyok rendszere meggátolta ugyan a hatalom önkényes kisajátítását, de kevesen múlott.

A keddi volt az utolsó napja a Fehér Házban Donald Trumpnak, aki szakítva az évszázados hagyománnyal, angolosan távozott az Ovális Irodából, nem vett részt utódja, a demokrata Joe Biden beiktatásán. Neje, Melania Trump szintén időnap előtt kiköltözött a Fehér Házból, és nem vezeti körbe az új first ladyt, Jill Bident, ahogyan azt a szokás megkövetelné.

Az utóbbi napokat szokatlan csend kísérte, de ez nem annak köszönhető, hogy a leköszönő elnök hirtelen jobb belátásra tért, hanem hogy a közösségi média moguljai – miután évekig tűrték a sokszor tűrhetetlen bejegyzéseit – úgy döntöttek, lekapcsolják Donald Trump profiljait. Az utolsó lökést a Capitolium lerohanása adta: a kísérlet a választásokon vesztes Donald Trump erőszakos úton történő hatalmon tartására.

Kapcsolódó

Elnökségének vívmányait dicsérte búcsúbeszédében Donald Trump

"Befejezve hivatali időmet az Egyesült államok 45. elnökeként büszkén állok önök előtt amiatt, amit közösen elértünk" - mondta Trump a helyi idő szerint kedd délután közzétett, előre rögzített videoüzenetben.

zavargások Washingtonban Donald Trump

Az öt ember halálát követelő január 6-ai fejleményeknek köszönhetően ma már a Republikánus Párt legtöbb vezetője is képes saját értékükön kezelni az elmúlt négy-öt év eseményeit, amit egyes elemzők, sőt Trump veje is az üzleti zsargonból vett ellenséges felvásárlásként vagy átvételként (hostile takeover) írtak le.

Ha valakinek még kételyei akadtak Trump szándékait illetően, azokat január 6-án szétoszlatta a leköszönő elnök legidősebb fia. „Ez már nem az ő Republikánus Pártjuk, ez Donald Trump Republikánus Pártja” – hergelte a tömeget Donald Trump Jr. egy nyilvános összejövetelen.

Donald Trump milliárdos üzletemberként és médiaszemélyiségként, a politikán kívülről érkezve nyerte meg a 2016-os republikánus előválasztást, miután sikerrel gerjesztette és lovagolta meg a gazdasági átalakulás veszteseinek félelmeit és reményeit.

Négy évvel ezelőtt sajátosan populista üzenettel költözött be a Fehér Házba. „2017. január 20-át úgy fogják számon tartani, mint a napot, amikor a nép ismét e nagyszerű nemzet urává vált” – mondta beiktatásakor. Egyúttal meghirdette az „Amerika mindenek előtt” (America first) doktrínát, amely belföldi viszonylatban vajmi keveset, nemzetközi téren pedig káoszt hozott.

A Trump-kormányzat mindjárt a legelején bevezetett egy új fogalmat, amely meghatározta az egész elnökséget. 2017 januárjában az új elnök szóvivője az első tájékoztatóján nyilvánvalóan hamis adatokkal szolgált a Trump beiktatásán jelen lévő tömeg nagyságát illetően, majd amikor ezzel szembesítették a Fehér Házat, Trump tanácsadója azzal védte meg kollégáját, hogy az nem hazudott, hanem mindössze „alternatív tényeket” közölt. A következő években Donald Trump következetesen „fake, fake, fake news”-nak nevezett minden olyan hírt vagy tényt, amit károsnak ítélt meg a saját megítélésére nézve.

Az elmúlt négy évben az amerikai elnök „alternatív tények” sokaságát szállította, fontos és súlytalan kérdésekben egyaránt. Megszólalásaiban következetesen igyekezett kisebbíteni a koronavírus veszélyét, akkor is, amikor a járvány már javában pusztított. A koronavírust a szezonális influenzához hasonlította, és kijelentette, hogy „egy perc alatt” el fog tűnni.

Trump vírustagadása nem volt teljesen önzetlen: számos vállalkozása miatt személyesen is ellenérdekelt volt a lezárásokban, mert tartott a munkanélküliség megugrásától – mint kiderült, helyesen.

Négy évvel korábban több millió új munkahelyet ígért, ami teljesült is, részben az előző, Obama-kormányzat idején beindult gazdasági talpraállásnak köszönhetően. A koronavírus-járvány azonban megfordította a trendet, szinte egyik napról a másikra több mint 20 millió munkahely szűnt meg az Egyesült Államokban, megpecsételve a második mandátumára készülő Trump újraválasztási esélyeit. A pandémia nyilván nem írható az elnök számlájára, de az elnök hektikus járványkezelése, a szakértőkkel folytatott hadakozása, tudományellenes megnyilvánulásai kétségkívül rontottak a helyzeten.

Nemzetközi téren Trump az országok közötti együttműködést nacionalista versengéssel helyettesítette. Kilépett a párizsi klímaegyezményből, az iráni atomalkuból, Európában – személyes tanácsadója, Steve Bannon révén – támogatta a szélsőséges jobboldali erőket, a Brexitet.

Megfigyelők szerint egyes problémákra helyesen mutatott rá, viszont a megoldásai a legtöbb esetben halálra rémisztették a diplomatákat. Például, amikor az észak-koreai atomprogram ügyében „tüzet és vihart” ígért.

Az üzleti életből hozott – a határozott fellépésre és gyakran blöffre alapozó – megközelítése a diplomáciában nem működött. Hiába találkozott három alkalommal is Kim Dzsongunnal, az észak-koreai diktátort sem jópofáskodó beszólásokkal, sem fenyegetéssel nem tudta jobb belátásra bírni. Az eredmény: a phenjani rezsim rendelkezésére álló atomtöltetek száma az elmúlt négy évben megsokszorozódott, legújabb rakétái pedig már az Egyesült Államok területét és képesek elérni.

Vámháborúba kezdett Kínával – és kisebb intenzitással az Európai Unióval –, megfigyelők szerint vajmi kevés eredménnyel, ugyanis nem sikerült érezhetően csökkentenie az amerikai külkereskedelem deficitjét.

Az Iránnal kötött alku felrúgása is csak rontott a helyzeten. Az Egyesült Államok kivonulására és az amerikai szankciók újbóli bevezetésére válaszul a teheráni rezsim a többszörösére emelte a dúsított urán mennyiségét, és ma már a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint egyetlen technológiai lépésre van a fegyverekhez használatos urántól.

Kapcsolódó

A Capitolium ostroma csak a jéghegy csúcsa volt: a belső terrorizmus réme fenyegeti az USA-t

Óvatos becslések szerint is legalább egymillió olyan amerikai létezik – elsősorban a fehér szupremácia híve –, aki hajlandó különböző politikai okok miatt kioltani polgártársai életét, vélik szakértők.

zavargások Washingtonban

Elnöksége alatt az Egyesült Államok megszűnt Európa legfőbb szövetségesének lenni, és megingott a bizalom a NATO-n belül. Trump ugyanis kijelentette, hogy a kölcsönös védelmi kötelezettség megszűnik, ha a tagállamok nem járulnak hozzá a kiadásokhoz a vállalásaik arányában. Emmanuel Macron francia elnök egy éve „agyhalottnak” nevezte az észak-atlanti szövetséget.

Nemzetközi téren pozitív eredménye, hogy közvetítésével Izraelnek sikerült normalizálnia a kapcsolatait néhány arab országgal. Ugyanakkor a közel-keleti mérlege sem teljes mértékben pozitív, ugyanis Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként a régióban és azon túl is megosztónak bizonyult.

Donald Trump legsúlyosabb hagyatéka kétségkívül a hazai polgárháborús hangulat, a mély megosztottság és a belső terrorizmus előzménytelen erősödése, ami a Capitolium január 6-i lerohanásában is megnyilvánult.