Nem számít Európában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenessége, ahogyan korábban a többi európai parlamenti frakcióban sem érte bírálat a román tagpártjok magyarellenes kirohanásait - véli a Maszolnak nyilaktozó politikai elemző. Mint Pászkán Zsolt fogalmazott, „ha a magyarság valamilyen szexuális kisebbségként, esetleg ukránként határozná meg magát, nagyobb esélye lenne az érzékenység kivívására”. 

Mint arról beszámoltunk, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció keblére ölelte az AUR EP-képviselőit. Mi volt a döntő szempont a rábólintásnál? - kérdeztük Pászkán Zsoltot. A politikai elemző arra emlékeztetett, hogy az AUR-nak volt már egy „beépített embere” az ECR-ben, hiszen az előző ciklusban a Szociáldemokrata Párt színeiben bejutott Christian Terheş alig egy évvel a bejutása után a csak papíron létező Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárthoz „igazolt át” és egyúttal bevették az ECR-frakcióba is. 

„Ugyan az idei választáson Terheş az AUR listavezetője volt, de nem a szervezet tagjaként, hanem a szintén csak paravánként létező Román Nemzeti Konzervatív Párt színeiben. Nagyon valószínű, hogy az AUR-lista számára éppen az eddigi ECR-tagsága volt a legértékesebb tulajdonsága és ilyen szempontból George Simion és társai számítása bejött” - mondta a nagybányai származású elemző. Pászkán szerint az ECR-nek „tömegre” van szüksége, így nem igazán számít, mi a jelöltek világnézete.

Kérdésünkre, hogy számít-e Európában egy párt - ez esetben az AUR -  magyarellenessége, a szakértő azt válaszolta: a legkevésbé sem. „És ez nemcsak az AUR esetében nem számított és számít, de a többi frakció esetében sem. Soha nem volt arra példa, hogy a néppárti, vagy a szocialista frakció, vagy akár a Renew büntette, vagy akár csak bírálta volna román tagpártjaik magyarellenes kirohanásait, pedig ezekből volt elég úgy a Szociáldemokrata Párt, mint a Nemzeti Liberális Párt, vagy akár a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Reper esetében” - mondta Pászkán Zsolt.

Az elemző úgy vélte, talán, ha a magyarság valamilyen szexuális kisebbségként, állatfajként, esetleg ukránként határozná meg magát, nagyobb esélye lenne. „Egyelőre a többi európai kisebbségi nemzeti közösséggel együtt, mi, magyarok sem számíthatunk túl nagy érzékenységre” - jegyezte meg a Románia-szakértő.

Felvetésünkre, hogy változott-e, változhat-e az AUR politikája, retorikája, Pászkán Zsolt azt mondta: az AUR-nak nincs politikája, csak retorikája. „Az egész AUR egy lufi, amibe bármit be lehet fújni, meleg levegőtől kezdve héliumon keresztül a mérges gázig. És ez a töltelék mindig azt fogja tükrözni, hogy mitől remélhetnek több politikai hasznot. Ezért a rövid válasz az, hogy igen, változhat, de hogy ez milyen irányú lesz, most, a parlamenti és elnökválasztási kampány előtt nehéz megmondani” - fogalmazott a politikai elemző.

Segítheti-e a nemzetközi porond az AUR, George Simion romániai népszerűségét? - kérdeztük. Pászkán Zsolt erős fenntartásait fogalmazta meg ezzel kapcsolatban. „A korábban már említett Christian Terheşről is csak nagyon kevesen tudnak Romániában, nem is ez határozta meg az AUR eredményét, sem a romániai választóinál, sem a diaszpórában. De ez mindegyik pártra érvényes, nem AUR-os sajátosság. Az EP csak néhány elemzőt és a média egy részét érdekli, az átlagos polgár legfeljebb a botrányosabb ügyekre kaphatja fel a fejét, de az ilyen jellegű információk hatása is minimális” - mondta a szakértő. 

Hozzátette: könnyen meglehet, hogy az ECR-tagság felgyorsítja az AUR „USR- sedését”, azaz elszakadását a romániai terepen érdekesnek vagy relevánsnak számító témáktól, mivel az európai napirend nem feltétlenül esik egybe a romániaival. „Ugyanakkor az, hogy a Romániában is érthető témákban, mint például Ukrajna támogatása kénytelen lesz hátraarcot végrehajtani, sokkal többet árthat az AUR-nak, mint amennyit az ECR-tagsággal nyerni remélt” - hangsúlyozta Pászkán Zsolt. 

Azon kérdésünkre, hogy mit eredményezhet Diana Şoşoacă pártjának csatlakozása az Alternatíva Németországért (AfD) körül szerveződő EP-csoporthoz, az elemző úgy vélte, az AfD, illetve a frakciót alkotó többi nyugat-európai párt nem dokumentálódott eléggé, a SOS Romániával kapcsolatban. „Ők is csak a tömeget tartották szem előtt, vagyis azt, hogy teljesítsék a frakcióalakítás létszámbeli és a képviselt országok számával kapcsolatos feltételeket. Nem érdekelte őket a formációk mögötti tartalom” - fogalmazott Pászkán Zsolt. 

Szerinte nagyon könnyen meglehet, hogy Şoşoacă és társa, a médiabotrányhős Lazarus tagsága még ebben a magát szuverenistaként meghatározó frakcióban is nagyon rövid életűnek bizonyul, vagy ha nem, akkor Şoşoacăék olyan kompromisszumokra kényszerülnek, amelyek összeegyeztethetetlenek az esetleges romániai politikai céljaikkal. „De lehet, hogy nem is rendelkeznek ilyenekkel és a valódi cél csak a nagylelkűen honorált EP-s képviselői tisztség megszerzése volt” - hangsúlyozta a szakértő.