Néhány nappal az európai parlamenti választások után szokatlan és váratlanul gyors konszenzus körvonalazódik a négy legfontosabb uniós tisztség betöltése körül: Ursula von der Leyen (Németország) maradna az Európai Bizottság (EB) elnöke, a portugál Antonio Costa lenne az Európai Tanács (ET) elnöke, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke, az észt Kaja Kallas pedig a külügyi vezetője, írja a Politico.

Bár még semmi sincs kőbe vésve, a Politiconak nyilatkozó nyolc uniós tisztviselő és diplomata szerint június 17-én, az uniós vezetők informális vacsoráján várható megállapodás. „Kopogjuk le, de ezúttal viszonylag gyorsan mehetnek a dolgok” – mondta az egyik tisztviselő. A források szerint azonban a hivatalos megállapodást valószínűleg csak akkor jelentik be, amikor az uniós vezetők június 27-28-án ismét találkoznak.

Az optimizmusra az ad okot, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek kevésbé áll érdekében, hogy zavart keltsen, mivel súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon, és jobban aggódik a franciaországi előrehozott választások, mint az EU csúcsán történő kinevezések miatt.

A négy név körüli gyors diplomáciai összehangolódás szöges ellentétben áll az európai választások előtti várakozásokkal, amikor Brüsszelben az a hír járta, hogy Macron más jelöltek nevesítését is számba veszi az Európai Bizottság élére. Az Európai Néppárt, amely az európai választások után is a legnagyobb politikai erő marad, Ursula von der Leyennek a második ötéves mandátumot akarja biztosítani. És ha Macron a saját belpolitikai ügyeire koncentrál, szinte biztosra vehető, hogy sikerrel járnak. „Ő a vezető jelöltjük, ők a legnagyobb párt. Ő lesz az első lépés” – mondja egy névtelenséget kérő tisztviselő.

A szocialisták, az Európai Parlament második legnagyobb frakciója akarják nevesíteni a 27 tagországot képviselő Európai Tanács következő elnökét. Costa egyértelműen a befutó a posztért folytatott versenyben. Annyira egyértelmű, hogy már most találgatások folynak arról, ki lesz a kabinetfőnöke. A hét elején Portugália jelenlegi jobbközép miniszterelnöke, Luís Montenegro kijelentette, hogy Lisszabon támogatná Costát a posztra. Costa jelölését azonban jogi problémái bonyolíthatják. Tavaly novemberben lemondott portugál miniszterelnöki tisztségéről, miután az ügyészek gyanúsítottként azonosították egy befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos nyomozásban. Costa ellen nem emeltek vádat, és ő ragaszkodik ártatlanságához.

Négy uniós tisztviselő szerint jelenleg az a legkevésbé biztos, hogy ki lesz a külpolitikai vezető. Kaja Kallas észt miniszterelnök érdeklődik a poszt iránt, és ő ideális választás lenne a Josep Borrell utódját kiválasztó liberálisok számára. Az európai választások előtt egyes uniós vezetők attól tartottak, hogy Kallas kizárólag Oroszországra összpontosít, és nem fordít elég figyelmet más régiókra, nevezetesen a Közel-Keletre és Afrikára. Ez az ellenállás azonban azóta elhalványult, és Kallas földrajzilag, politikailag és diplomáciailag is jól illeszkedne a jelenlegi kirakós játékba.

A négy jelölés közül a legkönnyebb Roberta Metsolaé (EPP)  az Európai Parlament élére egy újabb két és fél éves ciklusra. A végső szót azonban nem az uniós vezetők, hanem az Európai Parlament mondja ki.