Bár az internetezés mindennapjaink alaptevékenysége, a világ más részein ez korántsem magától értetődő. A Nemzeti Távközlési Egyesület (ITU), valamint az ENSZ információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó ügynöksége által közzétett adatok szerint mintegy hárommilliárd ember, vagyis a Föld lakosságának 37 százaléka még soha nem használta az internetet – írja az Economica gazdasági portál.

Az ITU legfrissebb becslései szerint jelenleg 4,9 milliárd embernek van internet-hozzáférése, ez 17 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A gyors emelkedés egy része annak tulajdonítható, amit a távközlési egyesület „Covid csatlakozási hullámnak” nevez. A szervezet szerint az internethasználat mértékét növelte az iskolák bezárása, emellett az emberek hírfogyasztáshoz, kormányzati szolgáltatásokhoz, e-kereskedelemhez, valamint online banki szolgáltatásokhoz való hozzáférési igénye.

Azok közül, akik még nem rendelkeznek internetkapcsolattal, 2,9 milliárd ember fejlődő országokban él. 4,9 milliárd felhasználó közül is sok százmilliónak csak ritkán, másokkal megosztott eszközön van lehetőségük internetezni, esetleg nagyon gyenge erősségű szolgáltatáshoz férhetnek hozzá.

Amint a Maszolon megírtuk, a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az ország lakosainak 78,2 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, ez 2,5 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az otthoni internetkapcsolattal rendelkező háztartások 84,4 százalékát a városokban jegyezték, míg vidéken ez az arány 69,7 százalék. Az internetezők még 2018-ban is kisebbségben voltak akkor 3, 7 milliárd ember használta, 3,9 milliárd pedig offline maradt.

A fejlett országokban az internet elterjedtsége 90,3 százalék, a fejlődő országokban 57,1 százalék, míg a világ kevésbé fejlett államaiban kevesebb mint 30 százalék. „Bár a világ lakosságának csaknem kétharmada már jelen van online, még nagyon sokat kell tenni ahhoz, hogy mindenki igénybe vehesse az internetet” – nyilatkozta Houlin Zhao, az ITU főtitkára.

A digitális szakadék a vidéki és a városi területek között is fennáll: a városban lakók kétszer nagyobb valószínűséggel használják az internetet, mint a vidéken élők (76 százalék a 39 százalékkal szemben). A statisztikákból az is kiderül, hogy a fiatalok, a férfiak és a városok lakói nagyobb mértékben használják a világhálót a nőknél és a vidéki lakosoknál. A nemek közötti különbség a fejlődő országokban még hangsúlyosabb.

A digitálisan kirekesztett emberek többsége komoly kihívásokkal szembesül az élet minden területén: a szegénységgel, az írástudatlansággal, az elektromos áramhoz való korlátozott hozzáféréssel, valamint a digitális készségek hiányával is. A fejlett államokban a vidéki és városi internethasználat közötti különbség nem lényegi (89% – 85% százalék az elmúlt három hónap adatai alapján). Viszont megállapították azt is, hogy a fejlődő országokban a városiak kétszer több valószínűséggel használják az internetet, mint a vidéki lakosok.