banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

A serdülőkorúak esetében kapcsolat áll fenn az internetfüggőség és a negatív érzelmek között

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának három munkatársa – dr. Cristina Costescu, dr. Iulia Chelba, valamint dr. Adrian Roșan – is részt vett abban a kutatásban, amely az internethasználat mértéke, különböző megküzdési mechanizmusok és a negatív érzelmek kialakulása között keresett kapcsolatokat az erdélyi serdülőkorúak körében.

Egy nemzetközi felmérés szerint a serdülőkorúak több mint 70 százaléka legalább egy közösségi hálózatot használ, a 13–14 évesek 92 százaléka pedig napi rendszerességgel csatlakozik az internetre. A fejlődési és egyéb társas kihívásokkal szembesülő serdülőkorúak gyakran támogatásra lelnek a közösségi hálózatokon, ám nem ritkán szorongásos és depressziós tünetek is jelentkeznek, ha online szociális életükben elhanyagolva érzik maguk. Éppen ezért egyre több kutatás foglalkozik az internethasználat és a közösségi hálózatok mentális egészségre és általános jóllétre gyakorolt hatásaival.

Jelen kutatás keretében több mint félszáz romániai, leginkább erdélyi 14–19 éves serdülőkorú töltött ki önbevallásos kérdőíveket. A kutatókat leginkább az érdekelte, hogy hatással van-e a túlzott internethasználat a negatív érzelmek kialakulására, illetve hogy mi közvetíti ezt a hatást.

A vizsgálatban részt vevő serdülők enyhe internetfüggőséget mutattak. Legkedveltebb online tevékenységük (90,7 százalék) a közösségi hálózatok böngészése volt, ezt követte az online zenehallgatás, illetve filmnézés. A leggyakrabban használt közösségi applikációk a következők voltak: Messenger, WhatsApp, Instagram és Facebook.Főként erdélyi fiatalok körében végezték a kutatást | Fotó: Kiss Gábor

A megkérdezettek 55 százaléka kevesebb mint napi egy órát töltött messengerezéssel, 25 százaléka pedig egy-két órát. A YouTube videómegosztó platform kötötte le a fiatalokat a leghuzamosabb ideig: 33 százalékuk válaszolta, hogy napi három-négy aktív órát tölt el a portálon. A megkérdezettek 21 százaléka számolt be negatív érzelmekről, leginkább szorongásról, depresszióról, reményvesztettségről vagy kétségbeesésről, ami a társadalmi átlaghoz mérten viszonylag magas aránynak számít.

Korrelációs vizsgálatok révén beigazolódott, hogy kapcsolat áll fenn az internetfüggőség és a negatív érzelmek, különösen az elkeseredettség- és a szorongásérzet kialakulása között. Mivel a megkérdezettek 40 százaléka vallotta, hogy a közösségi hálózatokon leginkább saját tapasztalatait osztja meg, illetve azokról beszélget, e tartalmak minősége kiemelt jelentőséggel bírhat a negatív érzelmek vonatkozásában.

Az internetfüggőség ugyanakkor nem közvetlenül, hanem a megküzdési stratégiák jellege révén idéz elő negatív érzelmeket. Megküzdési stratégiának nevezzük azt a tipikus megközelítésmódot, amellyel akkor élünk, ha megoldásra váró problémával vagy stresszhelyzettel kerülünk szembe. Kiderült, hogy a bénító érzelmek megjelenése szoros összefüggésben áll azzal, hogy a serdülőkorúak miként értelmezik saját maguk és társaik online viselkedését.

A rugalmatlan interpretációk mint megküzdési stratégiák szinte garantáltan negatív érzelmekkel társulnak. E közvetítőmechanizmus megértése fontos szerephez juthat mind az oktatás, a terápiás beavatkozások, mind a szülői gondoskodás terén, hiszen világossá teszi, hogy a megküzdési stratégiák tudatos, célzott fejlesztése révén tompíthatók az internethasználat káros hatásai. A legkevésbé előnyös megküzdési stratégia – állítják a tanulmány szerzői – a passzív-ábrándozó gondolkodás, melyet érdemes a helyzetértékelés racionális lehetőségeivel felváltani.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?