banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Órák óta a telefont nyomogatja – mivel foglalkozik a kamasz gyermekem?

Mivel foglalkoznak a kamaszok, amikor a telefonjaikat, számítógépeiket vagy tabletjeiket bújják? Erről beszélt dr. Glózer Rita egyetemi docens az Életfa Szülői Klub iGenerációs workshopjában. A szakember szerint nem mindig ördögtől való a „netezés”, hiszen a gyerekek közül sokan tartalom-előállítással is foglalkoznak a különböző platformokon, amely így „teret ad a kreatív önkifejezésüknek” is. A szülők többségének azonban ezekre nincs rálátásuk, ezért az egyetemi oktató próbálta a kérdést erről az oldalról megközelíteni.

Dr. Glózer Rita, a Pécsi Tudományegyetem docense az elmúlt években ifjúsági médiahasználat-kutatással foglalkozott, de gyakorló szülő is, két kamasz gyerek édesanyja. Bemutatója leginkább a tizenévesek médiahasználatának egy szűkebb területére, az úgynevezett felhasználói tartalmak fogyasztására fókuszált. Kockák, rajongók vagy alkotók című előadásában azt járta körül, hogy mivel is foglalkoznak a gyerekek a mindennapokban az interneten. Emlékeztetett, hogy sok szülők része hajlamos a médiahasználatnak egy részét káros, értelmetlen, nehezen érthető tevékenységeknek tekinteni.

Több mint 40-szeresére nőtt az internethasználat az elmúlt évtizedben

A szakember elmondta, Románia egyike annak a 19 európai országnak, ahol kérdőíves kutatás zajlott a gyerekek médiahasználatának feltérképezésére. A 2010-2020-as időszakot felölelő felmérés szerint nagyon megnőtt azoknak az aránya, akik okostelefont használnak, és az az idő is jelentősen megnőtt, amit az interneten töltenek el a fiatalok. Kiderült, hogy gyereke legkedveltebb platformja a Youtube, ám kiemelkedő helyezést ért el az Instagram is.

Az adatok szerint míg 2010-ben a 9-16 éves korosztály 2 százaléka csatlakozott okostelefonnal az internetre,  2017 és 2019 között ez az arány 86 százalék volt. Manapság majdnem három óra az átlagos időtartam, amit a képernyők előtt töltenek a gyerekek, a fiatalabbak esetében ez az idő rövidebb, viszont a nagyobbak a három óránál jóval többet töltenek el az online térben.

A médiaszakember azt is elárulta: kétféle médiahasználati tendencia van, az egyiket azért végzik a gyerekek, mert ezekkel kapcsolódnak a barátaikhoz, kortársaikhoz, a másik tevékenység hétterében pedig a sajátos érdeklődés, szenvedély áll. Így a kapcsolódás, nézelődés böngészés egyszerű tartalom-előállítással kapcsolódik össze.

Milyen típusú tartalmakat fogyasztanak?

Dr. Glózer Rita az Instagramon végzett kutatást, és megfigyelte, hogy az utóbbi időben ezen a paltformon egyesek naplót, verset írnak vagy mémeket gyártanak, így új műfajok is kialakultak.  A gyerekek például naplószerű formában úgynevezett fan fictiont írnak, ami a szakértő szerint „másodlagos irodalmi szövegnek is tekinthető”.

A szakértő elárulta, az Instagramot a vizuális eszközök miatt nagyon szeretik a fiatalok, hiszen megszépítik a fotóikat, látványosabbá tehetik szűrők, filterek, képszerkesztési lehetőségek segítségével. Az Instagram más elven működik, mint a Facebook, itt taggeléssel, címkézéssel lehet keresni, és sokkal „élőbb”, hiszen streaming médiumként is működik a sztori funkció révén. Emellett a sok játékos vizuális elem, matrica, emoji miatt is kedvelik, és Dr. Glózer Rita szerint „óhatatlanul is formálja a használók vizuális kommunikációját”.

Dr. Glózer Rita 2017 tájékán figyelt fel az ilyen típusú Instagram-fiókok megszaporodására. Ezek az oldalak fiktív naplók, amelyek úgy hatnak, mint egy folytatásos regény. Anonimak, egy látszólagos privát életbe engednek betekintést, jellemző rájuk a párbeszédes forma, a dramatizált szituáció, a kitalált karakterek többsége tizenéves, és a naplóbejegyzést mindig egy képhez kapcsolják, ezeket általában az internetről töltik le. A szakember instant-naplónak nevezi ezeket.  

Ezekben a naplókban például sokszor megjelennek vámpírok, zombik, könyvbeli utalások, és sokszor keveredik a szövegviláguk az irodalmi szövegekével. „Nem csak a tartalmak kapcsolódnak össze, hanem az oldalak is megjelölnek más oldalakat. Közösségi vonatkozása is van ezeknek, hiszen nem csak kiposztolják az írásokat, hanem a követők részéről is elindul egy diskurzus, beszél a működtető a követőkkel, aktivizálja őket, így egyfajta közösséget működtetnek maguk körül” – magyarázta, hozzátéve, hogy a legtöbb esetben megjelennek a kamaszkor nagy kérdései is ezekben, mint például a ki vagyok én, az élet-halál, mi az élet értelme típusú kérdések.

Megjelentek az Instagram-versek is – ezt az idősebbek fogyasztják

Dr. Glózer Rita szerint inkább az érettebb korosztályhoz fűződik az a jelenség, amelynek szimbóluma Rupi Kaur indiai származású, Kanadában élő költő, aki az Instagramon kezdett el haikuszerű verseket posztolni egy képi elemmel. A sok fájdalom, szenvedéssel teli melankolikus szövegeket végül kiadta egy kiadó, és mára több mint 30 nyelvre fordították le, és 77 héten keresztül vezette az amerikai sikerlistákat.

Rupi Kaur szimbólummá vált, az Instagram költészet igazi vezéralakja. Ennek lényege, hogy a szerzők létrehoznak egy szerzői fiókot, ahol verseiket posztolják, nagy hangsúlyt fektetve a vizuális megjelenítésre is. „Ezeknek a költőknek a táborát jellemzően huszonéves fiatalok alkotják, akik nagyon érzelmes, szentimentális stílusban írnak. Magyar nyelven is vannak hasonlók, mint például Kemény Gabriella. Ezek valóban irodalmi alkotások, és a húszas éveiben járó fiatalok sokasága követi ezeket” – magyarázta a médiakutató.

Egy másik típus az olyan Instagram-oldalak, melyeket nem a szerzők hoztak létre, hanem irodalomkedvelők. Ezeken a magyar irodalmi kánon klasszikusainak szövegeit osztják meg, mivel fontos nekik, hogy az irodalom ezen a felületen is megjelenjen. Olyan oldaltípusok ezek, amelyek célja, hogy legyen szórakoztató, legyen közösségi része az aktivitásnak, és így próbáljon meg kapcsolódni az irodalomhoz.

A mémek  erősítik a közösséget, és a véleménynyilvánítás eszközei

Dr. Glózer Rita egy másik Instagram oldaltípusról is beszélt, ezek a nem nyilvános mémoldalak, amelyeket iskolák diákjai, vagy különböző csoportok hoznak létre. „Ezekbe a csoportokba nehéz bejutni, ugyanis sajátosságuk, hogy csak az ottaniaknak engedik bekövetni az oldalt. A tartalmak az iskolai életre reflektálnak, a tanárok, az igazgató személyére, vagy egy aktuális helyzet. Ezek a kreatív és reflexív média színterei, ahol a fiatalok véleményt tudnak nyilvánítani, és ez erősíti a közösséget is” – összegezte.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az iGenerációs workshopok korábbi részeit vissza lehet nézni az Életfa Szülői Klub Facebook-oldalán. A mostani workshopot az Életfa Szülői Klub, az Életfa Családsegítő Egyesület és MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezte.

(Címlapfotó: Pexels)

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?