Apja magyar, unitáriusnak keresztelték, és ha a politikai érdek megkívánja, a Mágnás Miskából is el tud énekelni részleteket. Ludovic Orban azonban csak annyira magyar, „mint amennyire szász Klaus Johannis” – ahogy egy RMDSZ-es képviselő jellemezte. A kormányfőjelölt portréja.

A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális politológusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orban 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Călin Popescu Tăriceanu liberális kormányában, 2017 júniusa óta pedig annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az elnöke, amelyet államfővé választása előtt Klaus Johannis vezetett.

A politikus a PNL belső ellenzékének hangadója volt, mielőtt a csúcsra ért volna a pártjában. Nyilvánosan ellenezte azt, hogy a liberálisok a Szociáldemokrata Párttal (PSD) összefogva létrehozzák a később kormányra kerülő Szociálliberális Szövetséget (USL). Azzal érvelt, hogy árt a demokráciának, ha „a baloldal a jobboldallal keveredik”.

Ludovic Orban 2004-ben és 2008-ban is a PNL főpolgármester-jelöltje volt, de nem tudta legyőzni a PSD által támogatott Sorin Oprescut. A politikus 2016-ban, harmadszor is indult volna a bukaresti önkormányzati választásokon, de visszalépett a jelöltségtől, miután a korrupcióellenes ügyészség törvénytelen kampányfinanszírozással vádolta meg. A korrupciós ügyben bűnvádi per indult ellene, de Ludovic Orbant 2018 márciusában jogerősen felmentette a legfelsőbb bíróság.

A politikus 2007-ben azért került reflektorfénybe, mert szállításügyi miniszterként kormányhoz ülve balesetet okozott Bukarestben. Egy gyalogos is megsérült, de Ludovic Orban csak több mint 24 órával a baleset után jelentkezett a rendőrségen. Emiatt bevonták egy időre a jogosítványát, de eljárás nem indult ellene, mert az áldozat nem szenvedett tíz napon túl gyógyuló sérüléseket. Viszont azóta sem tudni, hogy a politikus alkohol befolyása alatt volt-e, amikor a balesetet okozta.

„Kutyából nem lesz szalonna, a suszterból primadonna”

A PNL elnökéről – legalábbis politikusi körökben – köztudott, hogy félig magyar. Apja, Orbán Imre 1920-ban született Székelyudvarhelyen, ahol a Szekuritáté helyi egységében dolgozott 1948-tól 1956-ig, és századosi rangig vitte. Nem tudni, miért és hogyan ért véget a karrierje a kommunista titkosrendőrségnél. Ludovic Orban egy interjúban elismerte, hogy az apja „szekus” volt, de azt állította, hogy amikor ő megszületett 1963-ban, Orbán Imre már semmilyen kapcsolatban nem állt a Szekuritátével.

Bár félig magyar és unitáriusnak keresztelték, Ludovic Orban jelenleg gyengén beszél magyarul. Amennyit tud, az leginkább 14 éves korában ragadhatott rá, mert a családban románul beszéltek. „Tizennégy évesen közeledett a konfirmálás, amikor magyarul kellett válaszolnom az unitárius papnak a kátéból feltett kérdésekre. Az apám felőli nagyszüleim ajándékokat ígértek, ha megtanulok rendesen magyarul. Beadtam a derekam. Apám segítségével bővítettem a szókincsemet, és megtanultam a magyar nyelvtant” – idézte fel egy interjúban.

Ludovic Orban néha politikai körökben is megcsillogtatta magyar nyelvtudását. Pláne, ha ezzel jó pontokat akart szerezni az RMDSZ-nél. Így történt ez 2009. december 21-én, amikor a PNL koalíciós tárgyalásokat folytatott a magyar érdekvédelmi szövetséggel. Akkor Ludovic Orban a pártja alelnöke volt, és a találkozón elénekelte a Mágnás Miska című operett egy részletét: „Kutyából nem lesz szalonna, a suszterból primadonna, szalmalángból nem lesz kráter, nyúlból nem lesz hózentráger”.

"Annyira magyar, amennyire szász Johannis"

Nem valószínű, hogy a mostani kormányfőjelölt dalra fakadásának hatására lépett be 2009-ben az RMDSZ a koalícióba. Az viszont biztos, hogy Ludovic Orban – különösen a jelenlegi parlamenti ciklus kezdetétől – nem különösebben népszerű RMDSZ-es körökben. A szövetség parlamenti frakcióiban rossz a megítélése. „Ludovic Orban éppen annyira magyar, mint amennyire szász Klaus Johannis” – jellemezte a Maszolnak a miniszterelnök-jelöltet egy RMDSZ-es képviselő.

A névtelenül nyilatkozó politikus arra utalt, hogy Ludovic Orban elnöki mandátuma alatt a PNL, ahányszor csak alkalma volt, a magyar közösség érdekei ellen szavazott a parlamentben. A párt rendszeresen megtámadta az alkotmánybíróságon a magyar kisebbségnek kedvező módosításokat, amelyeket az RMDSZ-nek sikerült kialkudnia a korábbi kormánykoalícióval. A PNL élesen bírálta a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraindítását, azzal vádolva az RMDSZ-t, hogy a hátsó szándéka a „román diákok magyarosítása”.