Államelnök-választás: sokan nem tudják, kit válasszanak – sok múlhat a bizonytalanokon?
Két héttel az államelnök-választás első fordulója előtt megfogalmazódott, hogy most először a romániai választópolgárok 45%-a nem tudja, kire szavazzon. A jelöltek közül többen arra számítanak, hogy a még bizonytalanok eldöntik a választások kimenetelét. A szakértők által elemzett közvélemény-kutatási adatok azonban nem ezt vetítik előre.
A HotNews számára készített legutóbbi AtlasIntel-felmérésben mindössze 1%-ot tettek ki azok, akik azt mondták, „nem tudják”, kire szavaznának. Az előző, márciusi felmérésben ez az arány 2,1% volt.
A bizonytalan szavazók alacsony száma azonban az AtlasIntel mintával magyarázható, konkrétan elsősorban azokat kérdezték, akik nagy valószínűséggel elmennek szavazni.Más, nagy vonalakban reprezentatív mintán végzett felmérésekben azokat is mérték, akik általában elmennek szavazni, és azokat is, akik nem.
A Verifield és a SOCIOPOL felmérése például 54% (Sociopol) és 59% (Verifield) részvételt vetít előre. Ezek a számok közel állnak az elnökválasztásokon a korábbi tapasztalatok alapján várható részvételi arányhoz. A 2024. novemberi első fordulóban a hivatalos részvételi arány 52,55% volt
„Azok, akiket mi úgy azonosítunk, hogy elmennek szavazni, a teljes lakosság 54%-át teszik ki. Ebből kevés a bizonytalan. Sokan vannak, akik nem mennek el szavazni, és kevesen, akik bizonytalanok" – magyarázta Mirel Palada szociológus a SOCIOPOL április eleji felmérését.
Más közvélemény-kutatások, mint például a CURS vagy az ARA, egyáltalán nem adták meg a bizonytalanok arányát.
„Az elmúlt 2 hónapban a méréseinkben a bizonytalanok aránya nem haladta meg a 15%-ot. Ez 10 és 15 százalék között változik. Ebből általában körülbelül egyharmaduk dönt úgy, hogy szavazni fog. A többiek általában távol maradnak" – mondta a HotNewsnak Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója.
Szerinte a bizonytalanok aránya csak akkor nőhet meg, ha valami rendkívüli történik, például katasztrófa vagy érzelmi hatású esemény.
Barbu Mateescu szociológus árnyalta a bizonytalanok helyzetét, illetve azokat az eseteket, amelyekben arányuk növekedhet.
„Ez a választás típusától és a pillanattól függően változik. Több mint 20 százalék hatalmas lenne, 5 százalék alatt kevés. Sok bizonytalan valójában titkolja, hogy nem megy el szavazni, van egy társadalmi elvárás a közvélemény-kutatásban való részvétellel kapcsolatban, hogy azt mondják, elmennek szavazni" – magyarázta Mateescu. Hozzátette:
„Normális, hogy ez az arány növekszik amikor átfedések vannak. Vagyis 2 vagy 3 jelölt hasonló üzenetekkel és/vagy ugyanazt a választói réteget célozza meg. A bizonytalanság szintén normális reakció az olyan eseményekre, amelyek hirtelen változásokat hoznak: Georgescu eltűnése a palettáról, az USR kihátrálása Lasconi mögül, Ponta árvizes baklövése" – tette hozzá Mateescu.
Mateescu úgy véli továbbá, hogy a „45 százalék” valójában mítosz, és a valóságban a szavazási lehetőségek utolsó pillanatban bekövetkező változásait soha nem mérik ilyen nagy arányban.
CSAK SAJÁT