A pékek arra számítanak, hogy a húsvéti ünnepi időszakban kevesebb kalácsot sütnek, mivel az élelmiszeriparban az adókedvezmények eltörlése miatt magasabbak a költségek, de egyes kiskereskedők által felszámított magas árrések miatt is csökken a fogyasztás.

Nem lehet 140 lejért árulni a kalácsot, ami 60 lejes áron megy ki a pékségből, ezek az árrések fenntarthatatlanok, mondta az Agerpres hírügynökségnek Aurel Popescu, a malom- és sütőipari munkáltatók érdekvédelmi szervezet, a Rompan elnöke.

„Egyesek az áfát hibáztatják, hogy az 19%, de ez nem igaz, a kalácsra csak 9%. Nem tanácsos mélyen a vásárló zsebébe nyúlni. Valóban drágult a kakaó, de a dió nagyjából ugyanannyiba kerül, mint tavaly, a cukor még olcsóbb, és a lisztnek is nagyon jó ára van" – fogalmazta meg Popescu.
Elmondta, hogy az adókedvezmények eltörlése az élelmiszeriparban átlagosan 18%-kal befolyásolta a termelők költségeit, és a pékáruk árát is emelniük kellett, hogy ne veszteségesen működjenek.

„Ha az alkalmazottaknak jövedelemadót kell fizetniük, akkor felmondanak. Így kénytelenek voltunk átvállalni ezt a terhet, ez átlagosan 18 százalékkal terhelte a költségeinket, néhány pékségben, ahol mindent kézzel végeznek, és nagy a bérköltség, még ennél is többel. Ezek a költségek a termelői árban is megmutatkoztak, mert egyébként veszteségesen értékesítettünk. Még a kenyér ára is emelkedett" – tette hozzá.

Ha a korábbi években a hazai ipar kínálata a húsvéti ünnepek alatt több mint 7,5 millió kalács volt, idén a ROMPAN 7 millió körüli mennyiséget prognosztizál, de ennek a 30%-a exportra megy.

„Ebben az időszakban mindent exportálunk, fagyasztott süteményeket, kenyeret, kalácsot, péksüteményt, de a legnépszerűbb most a kalács. A termelés mintegy 30%-a külföldi piacokra megy, különösen olyan országokba, ahol nagy román közösségek élnek. Elmondhatom, hogy fagyasztott croissant-t exportáltunk a croissant hazájába, Franciaországba. Tésztát is exportálunk, de inkább Afrikába, mert mi lágy búzából készítjük, nem mint az olaszok" – mutatott rá Aurel Popescu.
Ami a fogyasztást illeti, Aurel Popescu úgy véli, hogy az csökkent, mivel kalácsot szeletenként is árulják. „Az emberek óvatosabban költekeznek, a kisebb kiszerelést keresik, hogy pénzt takarítsanak meg" – tette hozzá.

Romániában tavaly nőtt a tésztafogyasztás, átlépte a 3 kg/lakos/év határt, míg a kenyérfogyasztás változatlanul 75 kg/lakos/év körül maradt.
Másrészt a szervezet elnöke szerint 2024 a legrosszabb év volt a romániai malom- és sütőipar számára, vannak olyan nagyvállalatok, amelyek „bajban vannak”, és nehezen fognak tudni kilábalni ebből.