Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a burgonyatermesztők Hargita megyében: az elmúlt években jelentősen csökkent a beültetett területek nagysága, és sok gazda már csak töredékén gazdálkodik a korábbi földjeinek. Az eddig több hektáron gazdálkodók jelentős része, ma már csupán egy-két hektáron ültet, hisz mint mondják, egyre inkább veszteségessé válik az ágazat. Bár a pityóka továbbra is meghatározó szerepet tölt be a térségben, egyesek szerint kérdésessé vált, meddig marad húzóágazat a megyében.

Április a burgonyaültetés időszaka. Ilyenkor napról napra több pityóka kerül a földbe. Az előrejelzések szerint, amennyiben az időjárás engedi, május elejére mindenhol befejeződnek a munkálatok.

Az egyik szépvízi nagygazda megkeresésünkre megerősítette a burgonyaföldek csökkenéséről szóló tendenciát. Bár ő továbbra is kitart a 20 hektáron történő termesztés mellett – hisz mint vallja, a pityóka székely brand, amit nem lehet lecserélni –, azt tapasztalja, hogy a községben jelentősen visszaesett a pityókával beültetett területek nagysága. Sok gazda, aki korábban 4-5 hektáron termelt, mára csupán egy-két hektárra szűkítette tevékenységét. Az idei tavasz kedvezően indult, az időjárás eddig ideális feltételeket biztosított a munkálatokhoz. Úgy véli az ágazat egyik problémája a munkaerőhiány, de a gazdák ezt ellensúlyozva, igyekeztek minél nagyobb mértékben gépesíteni a folyamatokat, így csökkent a kézi munkaerő iránti igény. Megtudtuk, a napszám jelenleg átlagosan 200-250 lej között alakul.

A klímaváltozás a legnagyobb hátráltató tényező

Pesszimista képet fest a székelyföldi burgonyatermesztés jövőjéről Keresztes Vencel is. A csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetőjétől megtudtuk: a tavaly mintegy kétmillió lejes veszteséggel zárták az évet. Nem elég, hogy fele annyi pityóka termett a kelleténél, az értékesítési ára sem fedezte a kiadásokat. Ezért az idén a társulás 90 hektáron termeszt burgonyát, ami csökkenést jelent a tavalyi 110 hektárhoz képest.

Az ágazat helyzetét boncolgatva a mezőgazdasági társulás vezetőjétől megtudtuk, hogy a klímaváltozás hatása egyre erősebben érezhető. A tavaly a vártnál közel 50 százalékkal kevesebb volt a termés a tervezett 3000 tonna helyett. Az időjárási körülmények miatt jóval kisebb mennyiséget sikerült betakarítaniuk, ráadásul a minősége is gyengébb volt. Mindezt úgy, hogy közel 40 hektár öntözhető, ami jelentős segítséget jelent az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között, enélkül még nagyobb lett volna a veszteség. Számszerűsítve, a tavaly egy kilogramm burgonya előállítása 2,10 lejbe került, miközben az értékesítési ár mindössze egy lej körül alakult, így a társulás hatalmas veszteséget könyvelhetett el.

Megtudtuk, hogy a minőségi vetőmag beszerzése jelentős befektetést igényel. A székely gazdák körében kedvelt fajták a sárga héjúak közül a Prada, Carrera, Paradiso, Arizona, a piros fajták közül a Red Lady. Jellemző rájuk a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és az étkezési célra történő kiváló felhasználhatóság. A hivatalos, papírokkal rendelkező, úgynevezett „certifikált” vetőmag kilogrammonkénti ára 3,5-5 lej között mozog, a belföldi vetőmagokhoz valamivel olcsóbban lehet hozzájutni, körülbelül 2,50 lej, viszont mivel nincsenek hitelesítve, megbízhatóságuk kérdéses.

Ugyanakkor a hivatalos vetőmagok is csak egy-két évig vethetők vissza, mivel jelentősen romlik a minőségük. A szakember becslése szerint egy hektár pityóka beültetése jelentős befektetést igényel. Átlagosan számolva már önmagában a vetőmag költsége megközelíti a 10 ezer lejt, ehhez jönnek még a műtrágya, az üzemanyag és egyéb kiadások. Összességében egy kisgazdálkodónak hektáronként 25-30 ezer lejjel kell számolnia, míg egy nagyobb vállalkozás esetében a költségek – a minősített vetőmag és az intenzívebb technológia miatt – akár 30-40 ezer lejre is rúghatnak.

Lassan nincs, aki dolgozzon

Keresztes Vencel egyéb problémákra is rávilágított. Mint mondja: a munkaerőhiány is tovább nehezíti az ágazat helyzetét. Mára a burgonyatermesztés sok gazda számára veszteségessé vált, és fennáll a veszélye annak, hogy Hargita megyében a pityókatermesztés elveszíti korábbi húzóágazati szerepét. A gazdák kilátásait nagymértékben befolyásolja az értékesítési ár, amelynek alakulása kiszolgáltatottá teszi a vállalkozókat.

Egyre nehezebb embert találni, a fiatalok többsége már nem kíván a mezőgazdaságban elhelyezkedni, sokan inkább külföldön próbálnak szerencsét. A társulásnak például gépészre lenne szüksége, azonban nem találnak megfelelő szakembert. A pityóka értékesítése is nehézkes, a raktárakban még mindig maradt a tavalyi termésből. A megtermelt burgonya egy részét a szabadpiacon igyekeznek eladni, jelentős mennyiséget pedig szerződés alapján értékesítenek feldolgozóknak. Viszont amennyiben a termés nem felel meg az általuk elvárt minőségi követelményeknek, az átvétel elmarad, ami tovább növeli a gazdák bizonytalanságát – sorolja a gondokat Keresztes.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint tavaly mintegy 5900 hektáron termesztettek burgonyát a megyében, ebből körülbelül 3500 hektár tartozott kereskedelmi célú gazdaságokhoz, a többi háztáji termesztés. Az idén körülbelül 5500 hektár beültetésére számítanak, vetőmag kellő mennyiségben áll rendelkezésre és mindeddig a területek több mint fele lehet beültetve – tudtuk meg az igazgatóság vezetőjétől. Romfeld Zsolt megjegyezte, végleges adatokat a munkálatok lejártával lehet majd tudni, ami május elején esedékes.