Miközben sokan a világbéke eljövetelét várják tőle, Trump a kampány során gazdasági téren hadat üzent szinte az egész világnak.

Négy év kihagyás után visszatér a Fehér Házba Donald Trump, aminek várhatóan erőteljes hatása lesz a világgazdaságra, számunkra valószínűleg negatív következményekkel. Az elnök, akinek neve összeforrt a “Tegyük ismét naggyá Amerikát!” szlogennel, kiszámíthatatlan és konfrontatív személyiség, kardcsörtető gazdasági programja pedig nem sok jóval kecsegtet az USA kereskedelmi partnerei számára.

Trump protekcionista gazdaságpolitikát ígért, s biztosra vehető, hogy azt nagyrészt gyakorlatba fogja ültetni. A volt-új amerikai elnök kampánya során azzal fenyegetőzött, hogy 10 százalékos adót vet ki az Európai Unióból érkező termékekre.

„Mondok én valamit: az Európai Unió olyan szépen hangzik, olyan bájosan, igaz? Az összes kedves európai kis ország, amelyik összefog. Nem veszik az autóinkat. Nem veszik a mezőgazdasági terményeinket. Közben több millió autót adnak el az Egyesült Államokban. Nem, nem, nem, nagy árat kell majd fizetniük” – jelentette ki a közelmúltban Donald Trump, azt ígérve, hogy győzelme esetén elfogadtat egy “Trump-féle kölcsönös kereskedelmi törvényt”.

„Diplomáciai erőfeszítésekre van szükség, hogy meggyőzzük azt, aki a Fehér Házba kerül, hogy az Egyesült Államoknak nem áll érdekében kereskedelmi konfliktus az Európai Unióval” – nyilatkozta nemrég Christian Lindner német pénzügyminiszter.

Győztesek nélküli háború

Különböző források egybehangzó véleménye szerint az EU nem hagyná válasz nélkül az amerikai intézkedéseket, ennek kapcsán pedig Lindner felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi háborúnak csak vesztesei lennének. A transzatlanti a világ legnagyobb kereskedelmi és befektetési együttmőködése, melynek értéke 2021-ben 1200 milliárd euró volt.

A protekcionista amerikai gazdaságpolitika erősödése elsősorban az exporttól nagyban függő ágazatokat érintené hátrányosan, amilyen az autógyártás és a vegyipar. Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly az uniós tagállamok 502,3 milliárd euró értékben exportáltak az Egyesült Államokba, amihez a gép- és járműipar 207,6 milliárd, a vegyipar 137,4, a feldolgozóipar pedig 103,7 milliárd euróval járult hozzá.

A Goldman Sachs szerint az amerikai vámemelés kb. 1 százalékkal csökkentené az eurózóna GDP-jét, míg az ING 260 milliárd euróra becsüli a veszetséget, amit az európai gazdaságnak okozna. Természetesen a károk annál nagyobbak lennének, minél intenzívebb kereskedelmet folytat egy adott tagállam az Egyesült Államokkal. A kitettsége Németországnak, Írországnak és Hollandiának a legnagyobb, melyek 2023-ban 157,7 milliárd, 51,6 milliárd, illetve 40,5 milliárd euró értékben exportáltak javakat az Egyesült Államokba.

A Német Gazdasági Intézet (IW) legutóbbi becslései szerint az amerikai importvámok növelése a német gazdaság teljesítményének akár 1,2 százalékos visszaesését vonhatja maga után. Dirk Schumacher, a Natixis Corporate & Investment Banking Germany európai makrogazdasági elemzési vezetője arra figyelmeztet, hogy “a magasabb vámok hatására az euróövezet recesszióba csúszhat”.

Románia számára az USA nem kiemelkedő fontosságú külkereskedelmi partner, az oda irányuló tavalyi exportunk értéke mindössze 2,149 milliárd euró volt. A magyar export értéke ennek a kétszeres volt, 4,371 milliárd euró. Ha a beígért vámok közvetlenül nem is rengetnék meg Románia külkereskedelmét, közvetlenül egyértelműen negatív hatást gyakorolnának rá. A román export legfontosabb célországai Németország, Olaszország és Franciaország, ha ezek a gazdaságok gyengén teljesítenek, azt mi is megérezzük.

Mindent a dollárért   

Trump természetesen nem csupán az Európai Unióval szemben használ agresszív gazdaságpolitikai retorikát, Kína viszonylatában még intenzívebb a kardcsörtetés. Ígéretei szerint a távol-keleti ország termékeire minimum 60 százalékos vámot vetne ki, de célkeresztben van minden olyan ország, mely a külkereskedelemben lemondana a dollár használatáról.

“Ha elhagyjátok a dollárt, nem üzletelhettek az Egyesült Államokkal, mert 100 százalékos vámot vetünk ki az áruitokra” – jelentette ki szeptemberben egy kampányrendezvényen. Még elnökjelöltként azt is mondta, hogy a dollár nyolc éve ostrom alatt áll, ezzel a BRICS-országokra, főleg Oroszországra, Kínára, Indiára, Brazíliára és Dél-Afrikára utalva, melyek tavaly tárgyaltak a dollármentesítésről.

Mexikót, mely 2023-ban az USA legnagyobb exportőre lett, megelőzve Kínát, 25 százalékos vámtarifával fenyegette meg Donald Trump. Az ismét megválasztott elnök egyébként üzletemberként egészen más elveket vall, mint politikusi minőségében. Miközben a kampány során folyamatosan Kína gazdasági visszaszorítása mellett tört lándzsát, a Trump Bibliaként is emlegetett Az Isten áld meg Amerikát Bibliát Kínában nyomtatta ki 120 ezer példányban. A kötetet, melynek önköltségi ára 3 dollár körül volt, 59,99 dollárért árulják az Egyesült Államokban.  

Az amerikai kiskereskedelmi szövetség (NRF) nemrég közölt tanulmánya szerint a Trump által beígért vámtarifák jelentős áremelkedést okoznának, több termékkategória, például a ruhanemű esetében kétszámjegyűt. Sok amerikai mégis szimpatizál az import megvámolásával, mivel osztják az új elnök vélekedését, miszerint a szabadkereskedelem árt az USA iparának.