A Pro Infrastructură Egyesület szerint 2035-ig biztosan nem kezdődik el a beruházás, Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pedig két évvel ezelőtt legkésőbb 2050-re ígérte a sztrádaszakasz átadását.  

Amikor ezelőtt bő negyedszázada megszületett az Erdélyt átlósan átszelő, a magyar határtól Bukarestig húzódó A3-as autópálya terve, még úgy volt, hogy annak lesz egy Marosvásárhely–Brassó szakasza is. Így állt a dolog 2003 végén is, amikor az Adrian Năstase vezette kormány aláírta a kivitelezési szerződést a Bechtellel. Viszonylag rövid időn belül kiderült, hogy a beruházás nem az elképzelések szerint alakul, ráadásul az illetékesek fejében is megváltoztak a prioritások.

A Szállításügyi Minisztérium által kidolgozott, a Victor Ponta kormányzása alatt, 2015-ben elfogadott Általános Szállítási Mestertervben a Marlosvásárhely és Brassó közti modern közúti infrastruktúra megteremtése már nem szerepel a fontos és sürgős célkitűzések között. Ez a szakasz kikerült nem csupán a megépítésre javasolt autópályák, hanem a gyorsforgalmi utak kategóriájából is.

Leminősített sztrádaszakasz

Az állítólag a forgalomszint és az országos jelentőségű műutak műszaki állapota alapján összeállított prioritási listán a Brassó–Segesvár–Marosvásárhely szakasz a Transregio kategóriába került, olyan útszakaszokkal egyetemben, mint a Nagyvárad–Arad, Nagyvárad–Szatmárnémeti, Zilah–Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy–Csíkszerada–Ditró, Kézdivásárhely–Focșani, Iași–Vaslui–Bákó, Avasfelsőfalu–Borsabánya–Iacobeni és Karánsebes–Resicabánya–Vejte.

A javasolt beruházások prioritási sorrendjének objektív voltát erősen megkérdőjelezi, hogy a mestertervben pár oldallal előrébb található térkép szerint Brassó és Marosvásárhely között a közúti forgalom intenzitása ugyanolyan szintű, mint Marosvásárhely és Kolozsvár, Kolozsvár és Nagyvárad, illetve Brassó és Nagyszeben között.

Időközben kiderült, hogy a mesterterv nincs kőbe vésve, az eredetileg ugyancsak a Transregio kategóriában szereplő Nagyvárad–Arad szakasz ugyanis gyorsforgalmi úttá lépett elő, s immár folyamatban van a tervezése, kivitelezése.

A hivatalos magyarázat szerint a két erdélyi nagyvárost összekötő autópálya ügye azért került holtvágányra, mert időközben az illetékesek újragondolták, hogyan lenne a legcélszerűbb összekapcsolni a hazai sztrádákat az európai úthálózattal.

„Amikor a Bechtel elkezdett dolgozni, még nem voltak közlekedési folyósók. Amint nekikezdtek a Nagylak–Konstanca folyosónak, (…) az észak-déli, Ploiești–Pașcani–Szeret folyosónak, elkezdték az A10-est is Torda és Szászsebes között, amely összeköti az A1-est az A3-sal, s következik az A13-as is Brassó és Bákó, illetve Nagyszeben és Brassó között, ez a darab már nem annyira releváns. Nem mondtak le róla, de csak 2030 után kerülhet szóba” – nyilatkozta korábban a Szabad Európa Romániának Alin Șerbănescu, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) szóvivője.

A Pro Infrastructură Egyesület kevésbé optimista, mint a CNAIR a sztrádaszakasz kilátásait illetően. „A közeljövőben, az elkövetkező 5-7 évben semmi sem fog történni. Esetleg majd 2035 után” – válaszolta a nagy infrastrukturális beruházásokat monitorozó civil szervezet a Maszol megkeresésére.

Írásban fordultunk az ügyben a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztériumhoz is. A kérdéseinket március 19-én küldtük el emailben a tárcának, a visszajelzés pedig, miszerint nyilvántartásba vették, a kérdések pedig az „elemzés” fázisában vannak, kerek egy hét múlva, március 26-án érkezett meg. Ilyen sebességű kommunikáció láttán tökéletesen érthető, hogy a 21. éve épülő észak-erdélyi autópálya még mindig messze van a befejezéstől, leghamarabb 2032-ben autózhatunk majd folyamatosan autópályán Marosvásárhelytől a magyar határig.

A 2015-ös mesterterv készítői a Brassó–Marosvásárhely út korszerűsítésének költségeit 1,021 milliárd euróra becsülték. Jelenleg már jóval nagyobb lenne a számla, hogy pontosan mennyi, azt részletes újraszámolás híján senki sem tudja.

Két csonk a 151 kilométerből

Amikor elkészítették az erdélyi autópálya megvalósíthatósági tanulmányát, a Marosvásárhely és Brassó, pontosabban a Keresztényfalva és Marosugra közti 151 kilométert három szakaszra osztották. A nyomvonal nem északnyugat-délkelet irányban húzódott volna, hanem érintette volna Fogarast.

A Bechtellel kötött szerződés értelmében mindhárom sztrádaszakaszt 2013 decemberének végéig kellett volna megépíteni. A tervezett 151 kilométerből végül csak tizenegynéhány készült el Keresztényfalva és Barcarozsnyó, illetve Nyárádtő és Marosugra között, közel 140 km pedig az elég távoli jövő zenéje.

Kapcsolódó

27, 12, 24 vagy 0 km: ennyivel bővülhet idén az észak-erdélyi autópálya

A legnagyobb valószínűsége annak van, hogy elkészül egy Szilágy megyei rövid sztrádaszakasz.

sztrádaépítés autópálya észak-erdélyi autópálya útépítés

Egy 2023-as képviselői interpellációra válaszolva Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter azt mondta, hogy „a Fogaras–Marosvásárhely nyomvonalra létezik egy idejétmúlt megvalósíthatósági tanulmány, amely nem felel meg az aktuális környezetvédelmi elvárásoknak”. A tárcavezető hozzátette, hogy a szóban forgó sztrádaszakaszt „európai szinten a TEN-T Comprehensive hálózatba foglalták bele, amelynek befejezését 2050-re irányozták elő”. Ez igazán reménykeltő, hiszen akkor maximum egy negyedszázad múlva autópálya köti majd össze Marosvásárhelyt Brassóval.