A napokban megszavazott jogszabály visszatérést jelent a speciális nyugdíjakhoz, melyek megszüntetését vállaltuk az országos helyreállítási terv keretében.

Ezen a héten szavazta meg a szenátus a Katonai nyugdíjak törvényét, melynek legfontosabb előírása az, hogy a nyugállományú egyenruhások ellátmánya minden egyes alkalommal nőni fog, amikor emelkednek az aktív állomány juttatásai.

A jogszabály egyértelműen méltánytalan és diszkriminatív, mivel elvtelen előnyhöz juttatja a nyugdíjas katonákat a civil nyugdíjasokkal szemben. Előbbiek ugyanis kétszeres emelésre lennének jogosultak, mivel a járandóságuk évente nő, akárcsak a civil nyugdíjasok esetében, az infláció mértékével.

Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a törvény miatt újabb uniós pénzektől eshet el Románia. Ennek az oka az, hogy a napokban elfogadott szabályozással a parlament lényegében visszaállította a különnyugdíjak intézményét.

Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia vállalta, hogy megszünteti a nem befizetésen alapuló speciális nyugdíjakat. Ennek úgy-ahogy eleget tettünk, az Európai Bizottság pedig, ha nem is felelt meg teljes mértékben az elvárásainak, végrehajtottnak tekintette a reformot.

Azonban a PNRR-ben az is benne foglaltatik, hogy a végrehajtott reformok vissza nem fordíthatóak, vagyis az utóbb elfogadott jogszabályok nem írhatják felül azokat úgy, hogy a reform előtti vagy ahhoz hasonló állapot álljon vissza.

A jogszabály tervezetét hét PNL-s törvényhozó nyújtotta be, öt szenátor és két képviselő. A tervezetnek a parlamentnek elküldött véleményezésébe a kormány egyértelműen beleírta, hogy az ellentétben áll a PNRR előírásaival, azonban ez nem zavarta a PNL-s és PSD-s szenátorokat, a szavazás 91 igennel és 8 tartózkodással zárult. A PNL és a PSD vezetői, ha akarták volna, utasíthatták volna a szenátoraikat, hogy utasítsák el a törvénytervezetet, azonban nem tették, vélhetően azért, mert választási kampány idején egy nyugdíjemelés szele mindig a kormánypártok vitorláját dagasztja.

Elképzelhető, már csak azért sem akadályozták meg a pozitív kimenetelű voksolást, mert a forgatókönyv része volt, hogy az ombudsman megtámadja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Renate Weber arra hivatkozva emelt kifogást ellene, hogy sérül általa a jogegyenlőség elve, illetve nincs megnevezve a finanszírozási forrás. Ez utóbbi jogos kifogás, azonban ilyen alapon a nyugdíjak újraszámolását is lehetett volna állítani, mivel az egy fedezet nélküli, hitelből fizetett emelés. Ha a törvény esetleg nem akadna fenn az alkotmányossági kontrolon, még mindig ott lesz a lehetőség, hogy Klaus Iohannis visszaküldje a parlamentnek.   

Ha mégis hatályba lépne a törvény, akkor biztosra vehető, hogy az Európai Bizottság megvonná Romániától a helyreállítási terv keretösszegének egy részét, azonban azt, hogy pontosan mennyit, nem lehet megjósolni.

A katonai nyugdíjak új szabályozása újabb övön aluli ütést jelent az államháztartás számára, mivel, a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves szinten 4,4 milliárd lejes költségvetési pluszkiadást feltételez.

Nicolae Ciucă egyelőre nem lenne haszonélvezője a törvénynek, mivel az nem vonatkozik azokra a nyugállományú katonákra, akik tagjai a kormánynak vagy a parlamentnek. A jogszabály ezen kitétele egyértelműen a közvéleménynek címzett demagóg szemkiszúrás.