Sok értelme nincs, mert visszamenőleges hatállyal módosítanák, ami éppúgy alkotmányossági aggályokat vet fel, mint az előző változat.

Teljesen átírják a kőolaj- és gázipari vállalatokra szolidaritási adót kivető törvényt a szenátusban benyújtott módosító indítványok, írja az economica.net. A jogszabályt Klaus Iohannis küldte vissza a törvényhozásnak átdolgozás céljából.

Az ágazatra extrapofitadót kivető sürgősségi rendeletet 2022 decemberének utolsó napjaiban fogadta el a kormány. Ennek értelmében az érintett vállalatok a 2018-2021-es időszak átlagnyereségét meghaladó tavalyi profitjuk 60 százalékát kellett volna befizetniük az államkasszába. A rendelet eredeti változata úgy állapította meg az adóköteles vállalatok körét, minden bizonnyal az azt kidolgozók felületessége miatt, hogy abba az OMV Petrom nem esett bele. Ezért márciusban a parlament módosította a jogszabályt, kiterjesztve annak hatályát a Petromra is.

Erre válaszul, a többségi osztrák tulajdonban levő vállalat vezetősége bejelentette, hogy alkotmányossági kifogást emel a törvény ellen, annak visszamenőleges hatályú módosítása miatt. A konfliktus különös pikantériáját az adja, hogy az OMV Petromtól függ egy, Románia számára hatalmas fontosságú bíró fekete-tengeri gázmező kitermelése, aminek 2026-ban kellene megkezdődnie. Valószínűleg ez is hozzájárult, hogy az államfő nem írta alá a jogszabályt.

Egy másik nyíltvízi gázkitermelést folytató cég, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) áprilisban ugyanazon törvény miatt beperelte a kormányt, a Pénzügyminisztériumot és az adóhatóságot (ANAF). A BSOG arra alapozta a keresetét, hogy nem kötelezhető extrapofitadó fizetésére, mivel 2018 és 2021 között nem folytatott gázkitermelést.

A mostani módosító indítványok, pontosan ezen okból, mentesítik a BSOG-t az adó befizetése alól. A legfontosabb módosítás törli az előírást, mely az extraprofit 60 százalékában szabja meg az adó értékét, s helyette 350 lej adót vet ki minden egyes finomított tonna kőolaj után. Ez egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy az OMV Petrom is a törvény hatálya alá essen.

A hazai piacvezető kőolajipari vállalat tavaly 4,6 millió tonna kőolajat finomított, ami azt jelenti, hogy 1,47 milliárd lejt kellene befizetnie az államkasszába. Ez jóval kevesebb annál az 5 milliárd lejt meghaladó összegnél, melyet a törvény eredeti formája eredményezett volna. Ha megszavazzák, a jogszabály ebben a formában is erős alkotmányossági aggályokat vet majd fel, hiszen visszamenőleges hatályú módosításról van szó. A kormány valószínűleg abban bízik, hogy a befizetendő összegnek szinte negyedére való csökkentése meglágyítja az OMV Petrom vezetőinek a szívét, s nem terelik majd jogi útra az ügyet.