Szakértők: elég nagy az esély rá, hogy recesszióba kerüljön a romániai gazdaság
A legjobb esetben is maximum 0,5 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk, vélik az elemzők.
A kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozta az idei költségvetés tervezetét, annak ellenére, hogy egyetlen olyan komolyan vehető elemző sem akadt, aki reálisnak tartotta volna ezt a prognózist. Időközben számottevően romlott a gazadasági környezet, olyannyira, hogy már a recesszió sem kizárt.Elég rosszak a kilátások | Illusztráció: Pixabay
“Nagy kockázatát látom idén a recessziónak, amitől jelen pillanatban csak az európai pénzek menthetnek meg bennünket, mert nem úgy tűnik, hogy a befektetők mozdítanának valamit, s más változás sem látszik gazdasági téren. (…) 2025-ben nagy az esély egy enyhe, 1-1,5 százalékos recesszióra” – idézi az economica.net Adrian Codîrlașut, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az elnökét.
Ahhoz, hogy elkerüljük a gazdaság zsugorodását, az kellene, hogy elkerüljük a vámháborút, hogy ne szuverenista jelölt nyerje az elnökválasztás és, hogy véget érjen az Ukrajna elleni orosz agresszió. „Ha bekövetkezik ez a bolygóegyüttállás, akkor van esélyünk a gazdasági növekedésre. Egy hónap múlva 100 százalékosan tudni fogjuk, hogy lesz-e recesszió vagy nem. Politikai akarat kell ahhoz, hogy elkerüljük a recessziót” – nyilatkozta Dragoș Cabat pénzügyi elemző, a CFA Románia tagja. Véleménye szerint az idei gazdasági növekedés a legjobb esetben is legfeljebb 0,5 százalék lehet.
Adrian Codîrlașu szerint ugyanakkor súlyosabb recesszió sem kizárt. Ez akkor következne be, a nemzetközi hitelminősítők a befektetésbe nem ajánlott kategóriába helyeznék át az országot. A leminősítés oka az ikerdeficit lehet, a hatalmas költségvetési hiány, ami óriási külkereskedelmi mérleghiánnyal társul.
A CFA Románia elnöke szerint az állami bevételek növelésére az áfaemelés volna a kézenfekvő megoldás: „Nálunk az áfa átlagértéke kb. 14 százalék, mert egyes termékeknél 5 százalék az áfa, másoknál 9, illetve 19 százalék. Az Európai Unióban 21,5 százalék az átlag, vagyis van mozgástér”.