A büdzsé az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) prognózisa alapján készül, mely konzekvens testület: soha nem tudja megjósolni, még csak megközelítőleg sem a következő év gazdasági növekedését.  

Készül a 2025-ös költségvetés tervezete, melyet január végéig dolgoz ki a Pénzügyminisztérium, az elfogadására pedig február elején kerülhet majd sor. Amit jelen pillanatban tudni lehet, azok az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) által megadott gazdasági-pénzügyi paraméterek, ezekre épül ugyanis a büdzsé tervezete.

A kormánynak alárendelt testület arra számít, hogy idén 2,5 százalékkal, 1912 milliárd lejre emelkedik a bruttó hazai termék (GDP). Ehhez a szolgáltatások 1,6 százalékponttal járulnak majd hozzá, az építőipar 0,4, a termékadók 0,3, az ipar és a mezőgazdaság pedig 0,1-0,1 százalékponttal. A CNSP optimizmustól sugárzó prognózissal rukkolt elő, feltételezve, hogy valamennyi ágazat teljesítménye túl fogja szárnyalni a tavalyit. 2024-ben az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése is elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az előrejelzési bizottság 3 százalékos növekedést tart valószínűnek az export és 4,3 százalékost az import terén, az éves átlagos inflációt 4,4 százalékra, az országos nettó átlagfizetést pedig 5355 lejre becsüli.

Korábbi előrejelzésében a CNSP még 2,8 százalékos gazdasági növekedést jósolt idénre, azonban a tavalyi év történéseinek hatására rontott a kilátásokon.

Tudjuk, hogy semmit sem tudunk

Bár önjelölt prófétákból hatalmas a túlkínálat, hitelesekből világszerte nagy hiány mutatkozik, s az említett testülettől sem várható el, hogy pontosan lásson előre olyan jövőbeli folyamatokat, melyekre a legcsekélyebb hatása sincs. Ugyanakkor adatok által egyértelműen bizonyított tény, hogy a CNSP érdemes tagjainak a leghalványabb fogalmuk sincs arról, soha nem is volt, hogy mekkora gazdasági növekedést fog produkálni Románia a következő évben, pedig ez nélkülözhetetlen információ egy reális költségvetés elkészítéséhez.

Az elmúlt évtizedben az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottságnak egyetlen alkalommal sem sikerült még csak megközelítőleg sem eltalálnia a következő év gazdasági dinamikáját, durva mellélövésből annál több volt.  

Nem kell messzire elkalandoznunk az időben, elég, ha visszatekintünk a tavalyi évre, melyre a CNSP, 2023 őszén, 3,4 százalékos növekedést prognosztizált. Sajnos, az élet nem volt hajlandó az előrejelzéshez alkalmazkodni, az első három negyedévben a GDP mindössze 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának a szintját. A szakemberek arra számítanak, hogy a növekedés éves szinten 1 százalék körül lesz. A prognózis annak ellenére volt teljesen irreális, hogy sem idehaza, sem pedig a világpolitikában és a globális gazdaságban semmi rendkívüli, előre nem látható nem történt.

Természetesen arra is volt példa, hogy a valóság a vártnál sokkal jobban teljesített. 2021-ben a CNSP 4,5 százalékos növekedést várt, de 5,5 százalékos lett, 2017-ben és 2018-ban pedig 4,3, illetve 5,5 százalék helyett 8,2 és 6,1 százalékkal gyarapodott a GDP.

Az esetek többségében azonban a testület indokolatlannak bizonyult optimizmusról tett tanúbizonyságot: 2016-ban a jósolt 4,1 százalékos növekedésből csak 2,9 százalék lett, 2019-ben 5,5 százalék helyett 3,9, 2022-ben 4,6 százalék helyett 4, egy évre rá pedig nem 2,8, hanem mindössze 2,1 százalék. Azt, hogy 2020 történéseit nem látta előre, nem lehet felróni a bizottságnak.

Kapcsolódó

Borúlátóbb a Világbank a kormánynál a romániai gazdaság idei kilátásait illetően

A nemzetközi pénzügyi szervezet tavaly júniusban még 3,4 százalékos gazdasági növekedésre számított idén, amit most 2,1 százalékra rontott.  

GDP GDP-növekedés gazdasági növekedés Világbank költségvetés

Mindezek fényében egy dolog látszik biztosnak: rejtély, hogy mekkora lesz az idei gazdasági növekedés, az azonban 99 százalékos biztonsággal borítékolható, hogy nem 2,5 százalék. Egyébként a Világbank a tavaly nyári 3,4 százalékról az év elején 2,1 százalékra módosította a Romániára vonatkozó prognózisát.          

Az idei büdzsé tervezetét már csak azért is fontos lenne minél reálisabb prognózisra alapozni, mivel a kormány a tavalyi, 8,5 százalékot meghaladó értékről 7 százalékra akarja mérsékelni a GDP-arányos deficitet, ami Herkules munkával felérő teljesítményt feltételez.