Nehéz gazdasági örökséggel kezdi a működését az új kormány
Horribilis költségvetési hiányt kell lefaragnia a második Ciolacu-kabinetnek, úgy, hogy a kiadások gyors csökkentésére minimális a mozgástere.
Nem volt jó év 2024 a romániai gazdaság számára, minden mutató az előzetesen vártnál sokkal kedvezőtlenebbül alakult. 2023 végén, az idei költségvetés kidolgozásakor a Pénzügyminisztérium szakemberei 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság (CNSP) már csak 1 százalékos növekedésre számít, ami mérvadó előrejelzésnek tekinthető, figyelembe véve, hogy az első három negyedévben a GDP 0,8 százalékkal volt csak nagyobb, mint 2023 azonos időszakában.
Egy ország gazdasági teljesítményét nem csak a kormány ténykedése határozza meg, arra hatalmas befolyással bír a globális környezet, így aztán a gyenge gazdasági növekedés nem róható fel a Ciolacu-kabinetenek. Az már azonban nagyban a leköszönő kormány számlájára írható, hogy egetverő, a GDP 8 százalékát meghaladó költségvetési hiánnyal zárjuk az évet. Hogy pontosan mennyivel, az egyelőre a jövő zenéje, de a tízhavi adat is katasztrofális, 6,19 százalék. A kormány kiadásai október végéig 109,41 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Ez nagyrészt annak az eredménye, hogy a PSD-PNL koalíció úgy szórta a pénzt, mintha nem lenne holnap, a választási siker érdekében, amiből végül választási kudarc lett, fedezet nélküli jelentős mértékű nyugdíjemeléseket és bérfejlesztéseket hajtott végre.
A pénzosztogatás logikus következményeként az államadósság szeptemberben már 916 milliárd lej volt, ami a GDP 53,1 százalékának felel meg. Mindössze kilenc hónap alatt 4,2 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos adósságállomány, ilyesmire korábban csak a koronavírus-járvány idején volt példa. Az uniós tagállamok közül jelenleg Románia jut legdrágábban hitelhez, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a befektetők nem bíztak a leköszönő kormány gazdaságpolitikájában.
Itt a pénz, hol a pénz?
Az is kizárólag a Ciolacu-kabinet ténykedésének a gyümölcse, hogy idén, a várt 3,6 milliárd helyett mindössze 288 millió eurót kaptunk az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, az év végéig pedig további 37,05 millió érkezik. Az Európai Bizottság először részben felfüggesztette a harmadik fizetési kérelem folyosítását, mivel Románia nem teljesítette az ahhoz szükséges vállalásait (állami vállalatok vezetőinek politikamentes kinevezése, mikrovállalkozások adózásának megváltoztatása stb.). December elején aztán az EB az év végéig befagyasztotta a PNRR-s pénzek folyósítását, mivel a PSD, a PNL és az AUR képviselői módosították a katonai nyugdíjak emelésének a szabályzatát, amivel lényegében lenullázták a különnyugdíjak reformját.
A 2024-es gazdaságpolitika fényében egyáltalán nem csodálnivaló, hogy a Fitch Ratings decemberben stabilról negatívra rontotta az ország adósbesorolási kilátásait. Ez azt jelenti, hogy Románia a szakadék szélén áll, egy lépésre a befektetésre nem ajánlott kategóriától, egy esetleges leminősítés pedig azt jelentené, hogy a jelenleginél is drágábban tudnánk csak pénzt felvenni a nemzetközi piacról.
Elvenni, de miből?
A második Ciolacu-kabinet számára az államháztartás konszolidációja jelenti a fő kihívást. Az Európai Bizottsághoz benyújtott és a testület által jóváhagyott tervezet (PBSTM) értelmében 2025-ben a költségvetési deficit legfeljebb 7 százalék lehet. Az idei hiány valószínűleg közelebb lesz a 9 százalékhoz, mint a 8-hoz, ami azt jelenti, hogy legalább 1,5 százalékpontot kellene faragni rajta.
Ennek a kivitelezése, ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz, mivel a büdzsé kiadási oldala nagyon merev, hatalmas a visszatérő kiadások aránya. Idén az adóbevételek több mint 80 százaléka az államapparátus fenntartására és szociális kiadásokra ment el, márpedig ezeket nem lehet egyik napról a másikra csökkenteni.
Kapcsolódó
Létezik egy sürgősségi rendelet-tervezet, mellyel jövőre az idei szinten fagyasztanák be a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket. Ez 28 milliárd lejjel csökkentené a költségvetési kiadásokat, nagyban megkönnyítve a Európai Bizottság felé vállalt deficitcél elérését. Az intézkedésnek azonban nagy ára van, a kormány népszerűségének, társadalmi támogatottságának a borítékolható csökkenése, s nagy kérdés, hogy a koalíció pártjai hajlandóak-e bevállalni. A konszolidációs tervben jelentős bevételnövekedés is szerepel, ami adóemelés nélkül nehezen kivitelezhető, ami azonban szintén széles körű nemtetszést váltana ki a társadalomban.
Egy szó, mint száz, nehéz kövekkel van tele a hátizsák, amit az új kormánynak cipelnie kell majd, s nem más, mint a leköszönő kabinet tömte meg velük a zsákot.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
_(1).jpg)
.jpg)
