A minimálbér-emelések, a nyugdíj kétlépcsős felfele történő korrekciója nyomán nagyobb elkölthető pénzösszeg került a lakossághoz, ami rövidtávon felpörgette a keresletet, mégis ez nem mutatkozik meg a gazdasági növekedésben.

A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának munkatársai a korábbi 3 százalékról 1,8 százalékra módosították a romániai GDP éves növekedésére vonatkozó előrejelzésüket. A Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport tagjai a 2024-re az év eleji előrejelzésnél lassúbb gazdasági növekedést vetítenek előre. Az okokról és a következményekről dr. Szász Leventét, a kutatócsoport vezetőjét, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesét kérdeztük.

Importból fedezzük a megnövekedett fogyasztást

Az adatok mérsékelt gazdasági növekedésre utalnak, de valójában elmaradnak az elemzői várakozásoktól, az elmaradás mértéke pedig nagyobb is lehet, ha az év hátralevő részében előre nem látott gazdasági események következnek be, mutat rá a kutatócsoport tanulmánya.

Az látszik, hogy idén a fogyasztás pozitív értékben járul hozzá a GDP-növekedéshez, viszont sokkal több az import, mint az export, tehát hiába növekedett a fogyasztás, ha ez nagyrészt importból kerül fedezésre, nem járul hozzá a hazai gazdaság fejlődéséhez, szögezte le Szász Levente. A kolozsvári közgazdász rámutatott, hogy a minimálbér, a nyugdíjak, az átlagbérek az infláció közben csökkenő mértékét meghaladó ütemben növekedtek, így nőtt a lakosságnál levő pénzösszeg reálértéke. Mindez generált egy fogyasztási igényt, ám a hazai vállalatok nem tudták kihasználni ezt a rövid távú kereslet-növekedést, ami végül inkább importból került fedezésre.

„Majdnem teljesen semlegesítette a fogyasztás növekedésének hatását annak importból történő fedezése. Így tulajdonképpen csak a beruházások, kiemelten az európai uniós forrásokból történő fejlesztések tartják még mindig a felszínen, a pozitív zónában a romániai gazdaságot. Ezek egy nagy része kormányzati infrastruktúrális beruházás volt, így jön ki összben fogyasztási oldalon az előrejelzett 1,8 százalékos növekedés” – fogalmazott a szakértő.

A költségvetési hiány beárnyékolja a jövőt

Arra a kérdésünkre, hogy a hazai vállalatok, mi okból nem tudták kielégíteni a megnövekedett fogyasztási igényt, ami végső soron a fejlődésüket segítette volna elő, dr. Szász Levente kifejtette: ugyan az összetett helyzet vállalat-és iparág függő, a nagy átlagot nézve viszont az mutatkozik meg, hogy a a romániai vállalatok a kapacitás-bővítési, beruházási döntéseiket nem a rövid távú hatások,    hanem hosszú távú szempontok szerint hozzák meg.

Itt jön be a képbe, hogy a költségvetési hiány már öt éve jóval meghaladja az Európai Bizottság által előírt 3 százalékos határértéket. Idén a kutatócsoport várakozásai 7,5 százalék fölé jelzik a deficitet, becsléseik szerint ez az év végéig akár a 8 százalékot is megközelítheti.

Ezt a vállalatvezetők is érzékelik, és azt jelenti számukra, hogy a jövőben olyan intézkedésekre lesz szükség, melyek plusz terhet rónak a magánszférára. Ilyen környezetben kevés vállalat dönt úgy, hogy beruház, és fejlesztéseket hajt végre, inkább felkészülnek, tartalékolnak. Persze vannak kivételek, olyan vállalatok, melyek így is bevállalták a beruházásokat, részletezte a kutatócsoport vezetője.   

A kutatócsoport egyik korábbi tanulmánya is azt mutatta ki, hogy a turizmus iránti kereslet megnövekedett a romániai lakosság körében, de a többség külföldön nyaralt és költekezett. Ebben a helyzetben egy hazai turisztikai egység valószínű nem azt fontolgatja, hogy a szobák, a személyzet számát, a szolgáltatások portfólióját növeli, hanem inkább tartalékol, arra készülve, hogy beköszönt egy nehezebb gazdasági időszak.

A költségvetési hiány jelenlegi mértéke fenntarthatatlan, az elemzők egybecsengően azt vetítik előre, hogy olyan intézkedésekre lesz szükség, melyek komoly terheket róhatnak a köz- és a vállalati szférára. Logikusan látszik, hogy mivel öt éve meghaladjuk a 3 százalékos deficit-határértéket, ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, és mivel költségvetési megszorítási intézkedéseket kell hozni, rövid távon kevés az állam mozgástere.

A kiszámíthatóság még úgy is hasznosabb, ha nehéz időket vetít előre

A számokból egyértelműen látszik, hogy megszorításokra szükség lesz, de az még bizonytalan, hogy ezt a jelentős hiányt hogyan fogja kezelni a választások után megalakuló kormány. Konkrét tervekkel nem rukkolnak elő választási évben a politikusok, eddig csak a közszférára vonatkozóan lebegtettek meg néhány elképzelést, pedig az vitathatatlan, hogy egy ilyen mértékű deficitet többek között csak adóemelések bevezetésével lehet megoldani.

A vállalati döntéshozók számára az előrejelezhetőség sokkal többet segítene, még akkor is, ha azokban vannak negatív elemek, mintha nem tudjuk, hogy mi következik.

„Választási évben naivnak tűnik ez az elvárás, de hosszútávon hasznosabb lenne a vállalatok számára a megszorító intézkedések előreláthatósága, mint a jelenlegi helyzet, mikor csak azt tudjuk, hogy jön ugyan egy nehéz időszak, de ezzel kapcsolatban teljes a bizonytalanság, nem világos, hogy a költségvetési hiányt milyen eszközökkel fogja kezelni a jövendőbeli kormány” – szögezte le a közgazdász.   

Hozzátette, a romániai gazdaság egyik problémája, hogy nincs kiszámíthatóság, olyan gyorsan változnak a szabályozások, hogy egy vállalatnak nehéz hosszú távra tervezni. Pedig a beruházáshoz, fejlesztéshez, innovációhoz szükség van a hosszú távon kiszámítható, stabilabb  környezetre.

Van mentőöv a romániai gazdaság számára

Mentőövek léteznek, ezek segíthetnek a következő időszakban. Az egyik az, hogy az európai uniós források lehívási mértéke még mindig nagyon alacsony Romániában, ha a kormányzat ezt megkönnyíti és aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a uniós forrásokat lehívjuk, majd pedig értelmes beruházásokra    fordítsuk – a digitalizáció, infrastrukturális fejlesztések, oktatás, innováció terén –  ez már középtávon komolyan hozzá tud járulni a vállalatok hatékonyság-növeléséhez, és ez ki tudja húznia az országot a nehéz gazdasági helyzetből.