Jelentős kockázatokkal néz szembe idén a romániai gazdaság, ám az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődhet, és reménykedhetünk, hogy jövőre tovább javul a helyzet, számítani lehet a gazdaság gyorsulására, mondta el a Maszolnak Bálint Csaba közgazdász, makrogazdasági elemző. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja kifejtette, a 2020-as sokk után 2021 a gyors gazdasági helyreállás éve volt, 2022-ben már megjelentek a lassulás első jelei, az idei évet általános, széles bázisú lassulás jellemzi, jövőre pedig bekövetkezhet egy mérsékelt visszagyorsulás.

Tavaly meglepően jól teljesített az ország gazdasága, bár még nincsenek meg teljes évre az adatok, 4,5 százalékot megközelítő éves növekedésre lehet számítani, ami a nehezített körülmények mellett egy váratlanul jó, a sok éves átlagnál magasabb érték, vont mérleget Bálint Csaba. Hangsúlyozta, az elmúlt év elején a pandémia utáni teljes újranyitás adott egy plusz löketet a gazdaságnak, a korlátozások után viszonylag magas volt a fogyasztásra való hajlandóság, és még megvoltak a járvány évei alatt felhalmozott megtakarítások, tartalékok, amit el lehetett költeni. A fiskális politika, a költségvetés nem semlegesítette, de enyhítette az energiapiac irányából érkező sokkokat, az ársapka jelentősen tompította a negatív hatást. Így az orosz–ukrán háború és az emelkedő infláció ellenére körvonalazódik a 4,5 százalékos növekedés.

Romló külső és belső környezet

Az idei évre tekintve Bálint Csaba széles bázisú lassulásra számít, mivel a külső és a belső környezet is romlik. Az eurózóna gazdaságát a stagnálás jellemzi, nulla százalékos növekedéssel, az Amerikai Egyesült Államokban valamivel jobb a helyzet, 0,3 százalékos növekedést jelez a konszenzusos várakozás. Ám ez a nagy átlag, ezen belül lehetnek olyan negyedévek, amikor zsugorodik a gazdaság. Ez a hatás pedig mindenképpen begyűrűzik Romániába, a globális folyamatok nem állnak meg a határainknál.

A belső környezet szintén változik, idén az újranyitás hatása várhatóan lecseng, a magas infláció erodálja a vásárlóerőt, ugyanakkor az emelkedő kamatok a betétek vonzerejét növelik, közben a járvány alatti megtakarítások már megtépázódtak. Ilyen körülmények között a belső kereslet, a fogyasztás mérséklődik, ami lassítja a gazdaságot.

Kockázatok és azokat enyhítő tényezők

További kockázatot jelent erre az évre, hogy bár már kezdtünk hozzászokni, még mindig nem látszik az orosz–ukrán háború vége. A nemzetközi piacokon az elmúlt időszakban visszaestek ugyan az energiaárak, ám a zöld átállás, az orosz földgázról való lecsatlakozás több éves folyamat, egy ilyen feszült piacon történhetnek újabb kilengések. Az infláció ugyan mérséklődik idén, de a kamatok relatív hosszú időre magas szinten maradhatnak, az ár–bér spirál pedig szintén veszélyeket rejt.

Szerencsére több olyan tényező idén is velünk marad, melyek csökkentik a lefele mutató kockázatokat, taglalta Bálint Csaba. Történelmi léptékű európai uniós források állnak Románia rendelkezésére, évente bruttó hazai termék (GDP) arányosan 2–3 százalék, ami   több évre lebontva komoly támaszt jelent a gazdaság számára, és jelentősen mérsékli a mély recessziós kockázatokat.

A munkaerőpiac a nehéz környezet ellenére is jól teljesít, a gazdaságban az alkalmazottak száma növekszik, a statisztikák szerint többen dolgoznak, mint 2019 végén. „A munkaerőpiac feszítettnek tűnik, amikor a vállalkozások nehezen találnak jól képzett és új munkaerőt, még lassuló gazdasági helyzetben sem gondolnak rögtön arra, hogy a munkahelyek visszavágásával ellensúlyozzák a romló üzleti környezetet" – mutatott rá Bálint Csaba.

Egyszámjegyű infláció az év végére

Az inflációs folyamatok trendje megváltozik, elkezdődik a lassulás, vetítette előre Bálint Csaba. Rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy az árak csökkenni fognak, hanem az árnövekedés üteme lassul. Tavaly decemberben 16,4 százalékos volt az infláció, egy év alatt ilyen mértékben nőttek az árak. „Sok még a kérdőjel, de jó esély van arra, hogy az év végére egy számjegyű lesz, meg is feleződhet az infláció"- mondta a jegybank igazgatótanácsának tagja.

Az infláció szempontjából több kedvező jel van: a nyersanyag és az energiapiacon korrekciók érhetők tetten, a búza globális árfolyama megközelítette a háború előtti szintet, a nyers kőolaj, a földgáz ára is jelentősen mérséklődött, bár ez utóbbiak esetében nagy a volatilitás. A fogyasztás várható lassulása szintén kedvező ebből a szempontból, mert a gyengülő kereslet visszaszoríthatja az árakat. A kormányzati intézkedések, az energia-árplafonok meghosszabbítása 2025-ig növeli a kiszámíthatóságot az energiapiacon, és szintén mérsékeli az inflációs nyomást, fejtette ki az elemző.

Céldátum az euró bevezetésére: a húszas évek vége

Az eurózónához való csatlakozás Románia szemszögéből fontos stratégiai cél, de a felkészültség legalább olyan fontos, mint a csatlakozás, emelte ki Bálint Csaba. Összehasonlításképpen rámutatott, a horvát gazdaság kisebb, könnyebb integrálni, és a turizmus révén amúgy is áramlik oda az euró. A mediterrán államok adósság-válságából   látszik, hogy a felkészületlen csatlakozásnak meglehetnek a kockázatai.

A jegyzett kritériumok a költségvetéshiány, az államadósság, a kamat, az infláció, az árfolyamstabilitás, de ezek mellett a reálkonvergencia is nagyon fontos, vagyis, hogy az egy főre eső GDP-átlag minél közelebb legyen az euró-zóna átlagához. Romániában 2000-ben az uniós átlag 25 százaléka volt az egy főre eső GDP, minden évben mintegy 2 százalékkal került közelebb az uniós szinthez, így sikerült mostanra feltornázni 70 százalék fölé, ám az euró bevezetéséhez legalább 85 százalékot közelítő szint lenne ajánlott. Ha az évi 2 százalékos felzárkózási ütemet fenntartható módon meg tudjuk valósítani, a valós céldátum az euró-övezethez csatlakozásra a 2020-as évek vége lehet, szögezte le a szakértő.

Az eurózónában az árfolyam már nem segítheti a versenyképességet, másrészt ha a gazdaságunk nem elég integrált, az alapkamat, amit az európai központi bank az euróövezetnek megfelelőnek talál, nem biztos, hogy jó lenne a romániai helyzetre is.  „Sok nehézséggel kell addig megküzdenünk, szükség van a gazdaság erősítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, hiszen az euró bevezetésével egy másik ligába lépünk, az éles versenyhelyzetben is helyt kell állnunk” – szögezte le Bálint Csaba.