Romániában egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2022-ben elérte az EU-s átlag 76,7 százalékát, ezzel egy hajszálnyival ugyan, de megelőzte Magyarországot, ahol 76,6 százalék ez a mutató, derül ki az Eurostat a napokban közzétett adataiból. Az utóbbi tíz évben Romániának sikerült a leginkább növekednie a térségben, átlagosan éves szinten 3,1 százalékkal, hívta fel a figyelmet Csíki Ottó közgazdász, a a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportjának tagja.

A Maszol megkeresésére kifejtette, ez egy kimondottan jó eredmény, különösen ha azt vizsgáljuk, honnan indult az ország: 2000-ben vásárlóerő paritáson mért GDP/fő alapján Románia legutolsó helyen állt a régióban, még Bulgária is megelőzte. Most már ott tartunk, hogy Bulgária, Szlovákia, valamint Magyarország is Románia mögött van, gyakorlatilag az utolsó helyről lépdelünk felfele.

Az amerikai Bloomberg egy friss cikke alapján Románia már az év vége előtt megelőzheti Lengyelországot is a GDP/fő tekintetében, ám a BBTE kutatói szerint ez a becslés túlzottan optimista. Számtásaik szerint az elmúlt 10 év átlagos növekedési rátái alapján ez az „előzés” leghamarabb 2025-ben valósulhat meg. Ennek érdekében azonban Románia előbb a költségvetési hiányt kellene hatékonyan kezelje, megteremtve ezzel a lehetőséget egy fenntarthatóbb GDP/fő növekedésnek, hívta fel a figyelmet Csíki Ottó.

Már jártunk nagyon közel, hogy utolérjük Lengyelországot, de a lehetőséget elszalasztottuk

Ezt az eredményt egy lehetőségként kellene megélje az ország, mutatott rá az elemző. Emlékeztetett, hogy Románia már 2008-ban is nagyon közel került a GDP/fő tekintetében Lengyelországhoz. Akkor ez azért sikerülhetett, mert expanzív fiskális politikát folytatott az ország, ám végül ez mégsem fizetődött ki, mert míg akkor a lengyelek valós reformokat hajtottak végre, ez Romániában elmaradt. Lengyelország a 2008-as válság időszakában sem hagyta a költségvetési hiányt olyan mértékben elszállni, mint Románia, ahol a deficit folyamatosan növekedett, ezért a válság is negatívabban érintette az országot, így végül mégsem tudta behozni a lengyel eredményeket. Ugyanakkor 2015-től szintén a fogyasztást ösztönző programok vannak nálunk érvényben, amik ugyancsak nem valós reformokat takarnak.

Romániában kiemelten nagy kockázatot jelentenek a makrogazdasági egyensúlytalanságok, például a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetés-hiány, valamint az a tény, hogy az állami szférában rendkívüli módon megnövelték a fizetéseket, viszont a valós reformok elmaradtak, részletezte Csíki Ottó. Meglátása szerint, az infrastruktúra fejlesztése, az autópályák építése, a beruházások javítanák hosszú távon is fenntarthatóan az ország gazdasági teljesítményét.

„A Bloomberg előrejelzését annak fényében, hogy milyen a gazdasági helyzet Romániában, és mekkora a költségvetési hiány, optimistának érezzük, a mi számításaink alapján, ha az utóbbi tíz év növekedési ütemét sikerül tartani, akkor 2025-re beérhetjük Lengyelországot, de még akkor sem előzzük meg” – összegzett a szakértő. Hozzátette, a jó hír az, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan felfele lépdelt az ország, és régiós szinten ma már nem számít olyan elmaradottnak, mint húsz évvel ezelőtt. A régióban különben Csehország volt mindvégig az első helyen, és ott is maradt, az lesz az igazi kihívás, mikor sikerül a cseh mutatókat megközelíteni, de ez nagyon távlati terv.

Biztató a növekvő termelékenység

Továbbá biztató, hogy az egy főre jutó GDP növekedése mögött az utóbbi években van egy termelékenység-növekedés is, húzta alá a közgazdász. Az országban kifejezetten megerősödött az IT szektor, ami a termelékenységet húzza felfelé. Ugyanakkor a külföldi működő tőke is ezt segíti, sok külföldi vállalat telepedett meg Romániában, melyek nemcsak a pénzt, hanem a tudást is hozták, szintén hozzájárulva a produktivitás emelkedéséhez, például gyártás-technológiával. Mindez azt mutatja, hogy a GDP/fő növekedése mögött valós teljesítmény van, a termelékenység növekedése ezt szépen segíti felfelé.

A hajszálnyi eltérések nem mutatkoznak meg látványosan az életszínvonalban

Az egy főre eső GDP közelítője ugyan az életszínvonalnak, de nem méri pontosan, hiszen azt számos más tényező is befolyásolja, mutatott rá kérdésünkre Csíki Ottó. Leszögezte, az a tény, hogy Románia e mutató terén hajszálnyival megelőzte Magyarországot, még nem azt jelenti, hogy ezt mindenki érzi a saját bőrén, hogy jobban élünk, mint a szomszédos ország lakói.

„A hajszálnyi eltérések nem mutatkoznak meg látványosan az életszínvonalban, különösen hogy azt számos más tényező is befolyásolja, amit az egy főre eső GDP nem mér. Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra érezni fogja egy romániai állampolgár, hogy közelítünk Lengyelországhoz ezzel a mutatóval” – részletezte a közgazdász. Hangsúlyozta, a trend jó, figyelni kell, hogy a lehetőséget ne szalasszuk el, hiszen a növekedési ütem kifejezetten biztató, ha ezt sikerül is tartani, még mindig kezelni kell az egyensúlytalanságokat, visszaszorítani a költségvetési hiányt, amely ha elszabadul keresztbe tehet annak az álomnak, hogy Románia 2025-ben beérje Lengyelországot. Most annyira közel vagyunk, hogy valós reformokkal Románia tényleg elérheti Lengyelországot, összegzett Csíki Ottó.