Huszonöt százalékkal magasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) azokban a megyékben, ahol van autópálya, mint azokban, ahol nincs - derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportjának elemzéséből. A gazdasági fejlődés és a közlekedésbiztonság kapcsán is örvendetes, hogy ha lassan is, de épülnek az autópályák az országban, vonta le a következtetést Csíki Ottó, a kutatócsoport tagja.

A közgazdászok annak kapcsán vizsgálták meg az autópályák hossza és a GDP közötti összefüggést, hogy idén szeptemberben Románia autópályáinak teljes hossza meghaladta az 1000 kilométeres pszichológiai határt. Az adatok azt mutatják, hogy az autópályák megyékre bontott hossza korrelál azok gazdasági fejlettségével, az autópályával rendelkező megyék átlagos GDP/fő mutatója ugyanis jelentősen meghaladja az autópályával nem rendelkező megyék átlagát, vonták le a következtetést a kutatók. Az egy főre jutó GDP-ben mért különbség 25 százalékos, de ha a fővárost is bevonjuk a képletbe, akkor eléri a 36 százalékot, természetesen azok javára, ahol van legalább egy sztrádaszakasz. 

  Kolozs, Temes, Brassó és Konstanca megyékben a legmagasabb az egy főre jutó GDP, meghaladja a 15 ezer eurót. Közben az autópálya-szakaszok hosszát tekintve Temes megye áll a legjobban, ahol 108 kilométer sztráda van, következik Călărași 104 kilométerrel, Hunyad (81), Fehér (77), Konstanca (74), majd Szeben és Kolozs megyék egyaránt 68 kilométerrel.   

Mi volt hamarabb: a fejlett gazdaság vagy az autópálya?

Az elemzésben az egy főre jutó GDP-t nézték, hiszen az méri a gazdaság fejlettségét, és egyértelműen kimutatható az összefüggés, hogy az autópályák kedvezően hatnak egy adott megye fejlettségére, szögezte le Csíki Ottó.    Azokban a megyékben, ahol van autópálya, az ellátási láncban egyszerűbb, gyorsabb a szállítás, a nyersanyagok, a kész termékek kiszámíthatóan eljutnak a rendeltetési helyre, így ezeknek a vállalatok tudják növelni a termelékenységüket, ami az egy főre jutó GDP emelkedésében érhető tetten.

Felvetésünkre, hogy talán eleve ott épültek autópályák, ahol magasabb volt a gazdasági fejlettség, Csíki Ottó kifejtette, nem kizárt, hogy azokban a megyékben kezdődnek az infrastrukturális beruházások, vagy ott nagyobb ezek volumene, ahol a meglevő vállalatok ezt ki is tudják használni, de ilyen esetben is az autópályák építése tovább segítette ezek fejlődését, sikerült még magasabb szintre feltornázni a termelékenységünket.

Az infrastruktúra vonzza a külföldi tőkét

A multinacionális termelővállalatok egyértelműen figyelembe veszik az infrastruktúra állapotát, amikor beruházást terveznek. A közgazdász Temes megyét említette példaként, amely közel van a határhoz, már most rendkívül jó az autópálya hálózata, és sok autóipari beszállító vállalat telepedett oda. Hasonlóképen a Szeben megyei Szászsebesen a Mercedes sebességváltógyára is azért épülhetett meg, mert szinte a határig autópályán tudják eljuttatni a termékeiket. Ha van autópálya, segít a külföldi tőke bevonzásában, összegzett Csíki Ottó. Hozzátette, ha ezután épül a sztráda, az a megye számíthat komolyabb gazdasági teljesítményre. Az is látszik viszont, hogy például a székelyföldi megyékben, Beszterce-Naszód, vagy éppen Máramaros megyében, ahol nincsenek autópályák, gyorsforgalmi utak, az lecsapódik az egy főre jutó GDP-ben mért gazdasági fejlettségben is.

Tisztázták, pontosan hány kilométer autópálya van az országban

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 1002,55 kilométernyi sztráda van Romániában, nem hivatalos források szerint 1008 kilométer. Ezért a kutatócsoport készített egy Google Maps mérést, az Olt megyei gyorsforgalmi utat is beleszámolták az általános gyakorlat szerint, az eredmény pedig 1008,55 kilométer, ami hat kilométerrel több, mint a hivatalos adat.

Kiemelten jó hír, hogy ha lassan is, de épülnek az autópályák, mert ez nem csak a gazdaság fejlődésére van jó hatással, hanem a közlekedésbiztonságot is javítja, mutatott rá a közgazdász. Hangsúlyozta, elkeserítő, hogy Románia évek óta vezeti az európai statisztikákat a halálos közúti balesetek szempontjából, ha több autópálya épül, a forgalomban résztvevők is nagyobb biztonságban vannak.     

Következtetésképpen arra jutottunk, hogy az új autópályák építése prioritás kell legyen a kormány számára, hiszen ezzel hozzájárulhat a gazdaság dinamikájának növekedéséhez.

Amint arról beszámoltunk, szeptember adták át a forgalomnak az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közti szakaszát. A 13,5 kilométeres sztrádaszakasszal Románia átlépte az autópályák és gyorsforgalmi utak teljes hosszát tekintve az ezer kilométeres pszichológiai határt. Az már kérés, hogy a közeljövőben az autósok nem sok hasznát fogják látni az új útszakasznak. A Kolozsvár felőli végén a Szilágynagyfalu-Vaskapu sztrádaszakaszhoz fog csatlakozni, melynek folyamatban van a közbeszerzési eljárása. Nagyvárad felé a Berettyószéplak-Bisztraterebes szakasszal fog folytatódni, melynek a tendere elakadt, mivel két cég is óvást emelt az eredménye ellen.