A jelenlegi helyzet egyre inkább a 2008-as krízis előestéjét idézi, vélik egyes gazdasági szakemberek. A kormány struccpolitikát folytat, elvégre választási év van.  

Sötét fellegek gyülekeznek a honi gazdaság egén. A második negyedévi gazdasági növekedés mindössze 0,8 százalék volt 2023 azonos időszakához, s 0,1 százalék az előző negyedévhez képest. Az első félévben a GDP csupán 0,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának az értékét. Mindezek az értékek messze elmaradtak nem csupán a kormány, hanem a független elemzők várakozásaitól is. A kormány éves szinten a gazdaság 3,4 százalékos bővülésére alapozta a 2024-es költségvetést.

“Nem kizárólag Romániára jellemző, több ország, köztük Magyarország is ezzel küszködik. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is kissé pesszimista, óvatos hangulat uralkodik, ezt örököltük meg mi is. Ami ott történik, az nálunk replikálódik” – nyilatkozta a Maszolnak Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdász adjunktusa.

A második negyedévi GDP-adatok hatására a kereskedelmi bankok lefelé módosították az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisaikat. Az Erste Bank legfeljebb 2 százalékos növekedésre számít, akárcsak az ING elemzői, akik a 2 százalékot is „optimista” értéknek tartják.

A vártnál lényegesen kisebb növekedés oka az volt, hogy bár a lakossági fogyasztás dinamikusan nőtt, az ipar és az építőipar gyengén teljesített, s csökkent az export is.

Ész nélküli költekezés

„A kormány a fogyasztással próbálja ösztönözni a gazdasági növekedést, azonban erre nem lehet tartós növekedést építeni” – jelenti ki Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense. A közalkalmazotti szférában végrehajtott béremelések és a nyugdíjemelés egyaránt a lakossági fogyasztás felpörgetését célozza, ráadásul a fogyasztási hitelek volumene is megugrott.

„Ész nélkül költekeznek az emberek, úgy, mint a 2008-as válság előtt” – mondja a szakember. Králik szerint elképzelhető, hogy Románia belefut egy újabb gazdasági válságba: „Eléggé afelé tartunk. Egyetlen gazdasági mutató sem kedvező, s a külgazdasági helyzet sem ad okot optimizmusra. A legnagyobb probléma az, hogy a költségvetési hiány rekordértékűnek, legalább 7 százalékosnak ígérkezik, de egyes szakemberek szerint közelebb lesz a 8 százalékhoz” – mondja a PKE oktatója.

Králik Lóránd nincs egyedül ezzel a véleményével. A horribilis, fenntarthatatlan költségvetési hiány és a hatalmas folyó fizetési mérleghiány lefelé húzzák a gazdaságot. „2024-ben Románia 40 milliárd euró körüli hitelt vesz fel, s valószínűleg ugyanakkora összegre lesz szüksége 2025-ben is. Ilyen körülmények között a gazdasági növekedés lassulni fog. Idén 1 százalék körüli gazdasági növekedésre számítok, ami fele a tavalyinak” – nyilatkozta az economica.net-nek Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az alelnöke. A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy az idei gazdasági növekedés mindössze 0,7 százalék lesz.

Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöki tanácsadója szerint is a kormány a felelős a gazdaság megtorpanásáért. „Egy fenntarthatatlan és növekvő költségvetési deficit korrekciójának hosszas halogatása az aggodalmak erősödéséhez, a merész üzleti tervek és a fogyasztás elhalasztásához vezet, növelve, az idő múlásával, a gazdaság lelassulásának a valószínűségét” – idézi az economedia.ro Croitorut.

Be fogják nyújtani a számlát

Sorin Anagnoste közgazdász, egyetemi oktató még élesebben fogalmaz: „A 2024-es év egyre több hasonlóságot mutat a 2008-as választási évvel, amelyért utóbb benyújtották a számlát, s mindannyian tudjuk, hogy mennyi volt. (…) Románia gazdaságának kényszerleszállása egyáltalán nem meglepő, a hatalmon levők tétlenségének az egyenes ági következménye”.

Radu Crăciun közgazdász szerint, mivel a hazai ipar képtelen fedezni a belföldi keresletet, a növekvő lakossági fogyasztás nem a bruttó hazai terméket (GDP) növeli, hanem az importot. Úgy látja, itt az ideje, „hogy a kormány és a BNR eltegye az ital az asztalról, s véget vessen a mulatságnak”. Szükséges lépésekként a költségvetési deficit csökkentését, a közalkalmazotti bérfejlesztések visszafogását és az államapparátus karcsúsítását nevezi meg.

A csillagászati költségvetési deficit már csak azért is kontraproduktív, mert nagyon gyorsan benyújtják érte a számlát. A Pénzügyminisztérium becslései szerint a kormány idén mintegy 35 milliárd lejt fog költeni a gyorsan hízó államadósság kamatjaira, alig valamivel kevesebbet annál a 39 milliárdnál, amennyit saját forrásokból beruházásokra szán. A beruházások teljes költsége ennél jóval több lesz, azonban a pénz zöme az Európai Uniótól érkezik.