Amint arról a Maszol korábban beszámolt, „fellázadtak” a székelyföldi vállalkozói szervezetek, amiért egy törvénytervezet arra kötelezné a cégeket, hogy kötelező módon fizessenek éves díjat és jelentsék tevékenységüket a kereskedelmi és iparkamarának, ugyanakkor kifogásolják, hogy kompetenciabizonylatokat kellene kiváltaniuk ahhoz, hogy a vállalkozások adminisztrátorai legyenek. A tiltakozásra sajtótájékoztatón reagált Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki kifejtette: szeretne egy másik perspektívát felmutatni, mivel a vállalkozók által befizetett összegért cserébe többek között reális, naprakész és ingyenes adatbázist biztosítanának.

A törvénytervezet szerint, aki újonnan indít vállalkozást, annak pénzért cserébe tanfolyamot kellene elvégeznie a kereskedelmi kamaránál, hogy megkapja a kompetenciabizonylatot, aki pedig már legalább három éve adminisztrátora egy vállalkozásnak, annak csak a bizonylatot kellene igényelnie.  

A törvénytervezet védelmében szólalt meg Édler András, szerinte a regisztrációs díj ellenében a kamara létrehoz egy naprakész és reális adatokat tartalmazó céges adatbázist, illetve olyan gazdasági-diplomáciai hálózatot, amely külföldön népszerűsíti a hazai vállalkozások kínálatát és segíti a piacra lépésüket. A kötelező kompetenciabizonylat szükségességét Édler András azzal indokolja, hogy a cégek vezetését nem lehet olyan emberekre bízni, akik például nem tudnak írni és olvasni vagy nincsenek alapvető ismereteik a vállalkozásban.

A rendszer fenntartásához szükséges finanszírozás lenne

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a téma kapcsán szeretne egy másik perspektívát felmutatni, mivel a vállalkozók által befizetett összegért cserébe többek között egy reális, naprakész és ingyenes adatbázist biztosítanának.

Hozzátette: a kereskedelmi és iparkamarát a törvény előírása szerint minden megyében kötelező létrehozni, ez része az ország intézményes struktúrájának. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a kereskedelmi kamaráknak 15 típusú feladatot kell ellátniuk, ám ehhez nem biztosítanak pénzforrást, így a javasolt törvénytervezettel szeretnék megoldani a finanszírozást. Felidézte, hogy 2004-ig a Cégbíróság a kereskedelmi kamarákhoz tartozott és annak bevételeiből tartották fenn a kamarai rendszert.

Újabb céges adatbázist hoznak létre

Édler András rámutatott: a törvénytervezet évente befizetendő regisztrációs díjat ír elő a vállalkozások mérete függvényében. Eszerint a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA, II) évi 10 eurót, a mikrovállalkozások évi 20 eurót, a kisvállalkozások évi 50 eurót, a közepes vállalkozások évi 75 eurót és a nagyvállalkozások évi 100 eurót kellene befizessenek a kereskedelmi kamarának. Hozzátette: adataik szerint Háromszéken tízezer körüli PFA és II működik, míg a mikrovállalkozások teszik ki a cégek 90,5 százalékát, a kisvállalkozások jelentik a 8,2 százalékot, a középvállalkozások 1,1 százalékot és a nagyvállalkozások alig,0,2 százalékot képviselnek a háromszéki cégek között.

Édler András rámutatott: tapasztalata szerint a vállalkozók ingerküszöbét nem érte el a téma, mert „egyrészt kevés pénzt kellene befizetniük, másrészt cserébe kapnának valamit”. Az pedig valamilyen szinten érthető, hogy a vállalkozói szervezetek elutasítják a tervezetet, mert úgy érzik, ezekkel a módosításokkal előnyösebb helyzetbe kerül velük szemben a kamarai rendszer. „Nem tudok más megyékről beszélni, hogy mi történik a kereskedelmi kamaráknál, ám Kovászna megyében van látszatja a kamara működésének” – mondta az intézmény vezetője.

Kapcsolódó

Bírálják a székelyföldi vállalkozók a kereskedelmi kamarákra vonatkozó törvénymódosítási javaslatot

A szakmai szervezetek többek között a kötelező tagdíjat és a vállalkozók részéről szükséges kompetencia-bizonylat kötelezettségét kifogásolják.

tagsági díj kereskedelmi kamara Csíki Vállalkozók Egyesülete Antal Lóránt törvénytervezet

Magyarázata szerint a regisztrációs díjból egyrészt egy korszerű, releváns, pontos és ingyenes céges adatbázist hoznak létre, amelyhez a vállalkozóknak be kell majd jelenteniük minden változást. Emellett a pénz egy részét erős gazdasági diplomáciarendszer kialakítására fordítanák, megvizsgálnák, hogy a világban mely piacok lehetnek érdekesek a hazai cégek számára, és olyan szakembereket küldenének azokra a helyekre, akiktől elvárják, hogy megfelelő módon képviseljék a vállalkozók érdekeit.

A felkészítést és ennek igazolását is vállalná a kereskedelmi kamara 

A törvénytervezet által előírt kompetenciabizonylatról Édler András elmondta: ha nyugat fele tekintünk, akkor nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik például nem tudnak írni és olvasni vagy nincsenek alapvető ismereteik a vállalkozáshoz. A cégek adminisztrátorainak pénzért tartandó tanfolyam azt a célt szolgálja, hogy ők 21. századi feltételek mellett tudják ellátni feladataikat.

A Maszol érdeklődésére a háromszéki kamara elnöke elmondta: az a cégadminisztrátor, akinek van már legalább 3 éves tapasztalata vagy szakirányú végzettsége, nem kell elvégeznie a tanfolyamot, ám ki kell váltania a kompetenciabizonylatot, azt viszont nem tudta megmondani, hogy ez ingyenes lenne vagy fizetni kell majd érte.

Vállalkozók: szükségtelen és méltánytalan

A kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó javaslat a szenátus jóváhagyására vár, ám a kezdeményezés ellenérzéseket váltott ki a vállalkozói szervezetekben. Mint arról beszámoltunk, a Kovászna, Hargita és Maros megyei szervezeteket tömörítő Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma tiltakozó levelet fogalmazott meg a törvénytervezet kezdeményezői fele. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov) elnöke leszögezte: a térség vállalkozói szervezetei egyöntetűen elutasítják a tervet, hogy a cégek méretüktől függően évente 10 és 100 euró közti összeget fizessenek be „a vállalkozók többsége által ignorált kereskedelmi kamarának”, amiért cserébe annak céges katalógust kellene készítenie, holott egy releváns adatbázis már létezik a Cégbíróságnál.

Bagoly Miklós szerint diszkrimináció, hogy a cégek adminisztrátorait kompetenciabizonylat kiváltására kötelezik, hiszen alkotmányos jog céget alapítani, és ha a tulajdonos azt nem képes vezetni, akkor alkalmaz hozzáértő szakembert. A nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet által megfogalmazott tiltakozó levelet elküldték a törvényhozóknak és a kormánynak, és felhívják a figyelmet, hogy ha az állam kötelessége a kereskedelmi kamarákat megszervezni, akkor rendeljen hozzá finanszírozást is, és ne kötelezze a vállalkozásokat olyan díj befizetésére, amely mögött nincs tartalom.

Vajda Lajos, az Asimcov vállalkozói szövetség igazgatója arra mutatott rá, hogy a vállalkozókkal olyan cégkatalógust szeretnének megfinanszíroztatni, amely a kiadása másnapján már nem aktuális, hiszen naponta jelennek meg és tűnnek el vállalkozások, ezért a Cégbíróság (ONRC) és az adóhatóság (ANAF) már meglévő adatbázisa releváns és nyilvános. Másrészt olyan kompetenciabizonylat kifizetésére köteleznék a vállalkozókat, amihez ha szükségük van rá, a tudást ingyenesen megszerezhetik a különböző vállalkozói szervezetek által kínált tanfolyamokon.