Élesen bírálja és időszerűtlennek tartja a Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma a kereskedelmi kamarákra vonatkozó jogszabály módosítását célzó törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek többek között a kamaráknak fizetendő éves kötelező díjat és a vállalkozók részéről szükséges kompetencia-bizonylat kötelezettségét kifogásolják.

A napokban készült el az a törvényjavaslat, amely a kereskedelmi kamarák működésére vonatkozó 334/2007 számú jogszabályt módosítaná. A Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fóruma tagszervezeteinek képviselői közös nyilatkozatban fogalmazták meg kifogásaikat a jogszabály módosítási javaslat elleni. A nyilatkozatot eljuttatták Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, az RMDSZ elnökének is, valamint megkapták a törvényjavaslat kezdeményezői is, közöttük több RMDSZ-es szenátor és képviselő. A részletekről Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) vezetője tájékoztatta a Maszolt Csíkszeredában. 

Közel két évtizede szűnt meg az érdemi tevékenysége

Amint a vállalkozó elmondta: a kereskedelmi kamara „jól felépített” rendszerben működött 1990-es megalakulását követően 2004-ig. A Năstase-kormány idején, 18 évvel ezelőtt szűkítették hatás- és tevékenységi körét, s a cégjegyzéki tevékenységet és a hozzá kapcsolható anyagi forrásokat külön intézménybe helyezték át.

„Így attól az évtől a kereskedelmi kamara szűkített tevékenységgel és büdzsével működött” – fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt 18 évben a kamara mint vállalkozásokat, gazdaságot segítő entitás „eltűnt a süllyesztőben”, és a keletkező űrt alulról szerveződő egyesületek, vállalkozói intézmények töltötték ki. Ezek a vállalkozói igényekre épülő szervezetek „egészen jól működtek” – emelte ki a szakember. Márk-Csucsi Róbert hozzátette: véleménye szerint a kereskedelmi kamara intézménye szükséges, ám a törvénymódosítás jelenlegi formájában nem időszerű és nem készítették elő kellőképpen.

„Véleményem szerint a törvénymódosítási folyamatot azzal kellett volna kezdeniük, hogy az egész struktúrát mélyen átvilágítják és a működésre vonatkozó jobbító paragrafusokra tesznek javaslatot. Ezzel szemben nem történik strukturális változás, csupán a kereskedelmi kamara plusz jövedelemhez juthat a vállalkozók terhére. Újabb díjakat szabnak ki és ezt méltánytalannak tartjuk” – fogalmazott a vállalkozó.

A módosítási javaslat értelmében többek között kötelező kamarai tagságot vezetnének be, amelynek éves díja 10 és 100 euró közötti összeg lenne. A szakmai szervezetek azért találják ezt méltánytalannak, mert nem látják mögötte a tartalmat – emelte ki Márk-Csucsi Róbert. Hozzátette: mindez az elmúlt 18 évben kialakult bizalmatlanság következménye, hiszen ebben az időszakban a vállalkozók nem érezték a segítő, jobbító szándékot.

„Attól tartunk, hogy ez a pénz egy jól körülhatárolható, szűk érdekcsoport számára lesz hasznos, és nem a teljes romániai vállalkozói közösségnek” – fogalmazta meg a szakember. Márk-Csucsi Róbert botrányosnak nevezte azt a módosító javaslatot, amely kötelezővé tenne az újonnan induló cégek ügyvezetői számára egyfajta képzésen való részvételt, amelyet a kamara szervezne díj ellenében. Az ilyen keretek között megszerezhető alkalmassági bizonyítvány nélkül esély sem volna a vállalkozás elindítására. A bizonyítvány működő cégek esetén is kötelező lenne, azonban abban az esetben, ha már létező vállalkozásról van szó, nem kell részt venni a képzésen, de a díjat ki kell fizetni – számolt be a CsVE vezetője.

„Ezt a javaslatcsomagot teljes mértékben elutasítjuk. A közleményünket elküldtük minden előkészítő számára. A folyamat sajnos elindult, a plénumban fogják tárgyalni, bekerült a politikai körforgásba. Látok egy kis fényt az alagút végén, mert időközben több szenátor is kihátrált a javaslat mögül. Ettől függetlenül vannak olyan erők, érdekek, amelyek ezt a vállalkozókra nézve méltánytalan és megalázó törvénymódosítást erőltetik és politikailag is támogatják, holott nem időszerű” – foglalta össze Márk-Csucsi Róbert. Hozzátette: lehet beszélni a kamara működésének módosításáról, ezt a vállalkozókkal folytatott széles körű konzultációnak kellene megelőznie.

Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezetője mindezt azzal egészítette ki, hogy a törvénymódosítási javaslat értelmében a kamarai tagság fejében minden vállalkozás bekerülne egy cégkatalógusba. „Azt gondolom, a vállalkozók joga eldönteni, hogy hol szeretnék a saját adataikat népszerűsíteni. A legtöbb vállalkozásnak van honlapja, vagy valamelyik vállalkozói szervezeten keresztül megtalálhatók a tevékenységi körei, elérhetőségei” – emelte ki.

A törvényhozók nyitottak a tárgyalásokra

A sajtótájékoztató után a Maszol megkereste Antal Lóránt RMDSZ-es szenátort, a felsőház gazdasági ipari és szolgáltatási szakbizottságának tagját, a törvény kezdeményezői között szereplő szakpolitikust, aki a vállalkozói fórum indítványának címzettei között is szerepel. A szenátor nyilatkozatában elmondta, jelen pillanatban az üzleti szférában számos szervezet alakult ki regionális, helyi, megyei és országos szinten is. Ennek az oka, hogy az elmúlt évtizedekben az ipar- és kereskedelmi kamarák tevékenysége „hagyott maga után bepótolni valót”.

„Azt is tényként kell kezelnünk ugyanakkor, hogy az egyedüli, speciális törvény által létrehozott intézmény az ipar- és kereskedelmi kamarák rendszere. Fontos kiemelni, hogy 2007-ig az ipar- és kereskedelmi kamarák látták el a cégbíróság feladatát, bárki, aki addig az évig céget akart bejegyezni, annak ezt az iparkamaránál működő cégjegyzéknél kellett megtennie. 2007-ben sürgősségi kormányrendelettel a cégjegyzéket átcsatolták az igazságügyi minisztériumhoz Ez azt is jelentette, hogy a forrásai is megszűntek” – elevenítette fel a politikus. Kifejtette továbbá, hogy a szóban forgó törvénytervezet megvitatására – szélesebb körű iktatását követően – a következő időszakban nyílik lehetőség.

A törvénytervezet elsődleges célja eldönteni, hogy van-e szándék az iparkamara működtetésére és ha igen, milyen keretek között – emelte ki Antal Lóránt. „Megjelenik egy illeték is a tervezetben, ami arról szól, hogy a vállalkozásoknak éves tagsági díjat kellene befizetniük. Valójában más országokban működő példákat vettünk át, Magyarország, Ausztria, Németország, Franciaország hasonló intézményeit vettük alapul” – tájékoztatott a szenátor. Hozzáfűzte: faramuci helyzetet jelent, hogy létezik egy intézmény, amelyet speciális törvény szabályoz és ez az intézmény az elmúlt évtizedekben nagy hiányosságokkal látta el a feladatát.

A szenátor kiemelte: a kereskedelmi és iparkamarákat szabályozó törvénytervezet nyílt kérdés, amiről lehet és kell beszélni. „Le fogunk ülni minden szereplővel. Megnézzük, hogyan lehetne egy összehangolt elképzelést véghezvinni, ami arról szólna, hogy megerősítjük a struktúrákat és az erdélyi, székelyföldi vállalkozók is azt érezzék, hogy az általuk létrehozott társulások is erősödnek, és nem valamit ellenük, hanem az ő érdekükben szeretnénk kitalálni. Most nyílt meg a törvény vitája és most kell megnézni, hogy merre vigyen az irány” – foglalta össze Antal Lóránt szenátor.

Márk-Csucsi Róbert beszámolt arról is, hogy a Hargita és Kovászna megyei vállalkozások egy része nehéz helyzetbe került azt követően, hogy a HarGaz regionális gázszolgáltató vállalat 2021 szeptemberében visszaadta szolgáltatói licencét, amelyet az Electrica vett át. Ennek a változásnak „köszönhetően” a vállalkozások azzal szembesültek, hogy a novemberi, decemberi és januári számlákon 10-szeres, akár 20-szoros növekedést tapasztaltak az előző év hasonló időszakához képest azonos fogyasztás mellett. A vállalkozói szervezetek megpróbáltak segítséget nyújtani a bajba jutott vállalkozásoknak. „Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az Electrica ezeket a számlákat törvénytelenül állította ki, az energia-árszabályozó hatóság (ANR) pedig hivatalos kivizsgálást rendelt el. Reményeink szerint megállapítják a törvénytelen számlázást és a vállalkozóink mentesülnek a kifizetés alól” – mondta el a vállalkozói szervezet vezetője.