Dan Vîlceanu méltánytalannak találja, hogy aki sokezer lejt keres, attól ugyanúgy 10 százalékot vonjanak, mint a kisfizetésűektől.

Úgy tűnik, Dan Vîlceanu nem találja aggasztónak, hogy a romániai közegészségügyi rendszer nem képes működni az adófizetők egészségbiztosítási hozzájárulásaiból (CASS), olyannyira, hogy ezek csökkentését javasolja. A pénzügyminiszter nem a hozzájárulás általános csökkentését szeretné, hanem azt, hogy a magas jövedelműek fizessenek a jelenleginél kevesebbet.

Kapcsolódó

Tájékozatlanságból jeles: 1 600 lej a nettó minimálbér a pénzügyminiszter szerint

Nem úgy tűnik, hogy Dan Vîlceanunak sok fogalma lenne a román gazdaságról, de legalább feltétlen híve a miniszterelnöknek.

minimálbér Dan Vîlceanu infláció

„…az egészségbiztosítási hozzájárulás úgy működik, mint egy gépjármű felelősségbiztosítás. Ez gyakorlatilag egy biztosítás arra az esetre, amikor valakinek kórházra, egészségügyi szolgáltatásokra van szüksége. Nem korrekt, hogy valaki, akinek nagy fizetése van abból 10 százalékot fizessen be, míg valaki, akinek kis fizetése van, sokkal kevesebb hozzájárulást fizessen, mivel ők lényegében ugyanabban a szolgáltatásban részesülnek akkor, amikor kórházba kerülnek. Akkor, ki kellene találjunk egy plafont, ameddig vonjuk az egészségbiztosítási hozzájárulást” – nyilatkozta Dan Vîlceanu.

A pénzügyi tárcavezető elképzelése az, hogy egy adott jövedelemahatár fölött a CASS mértéke nem a bruttó bér 10 százaléka legyen, hanem annál kevesebb. Ez az első alkalom, amikor az aktuális kormány valamely tagja kirukkol ezzel az ötlettel, s némileg meglepő is, mivel a közegészségügyi rendszer jelenelg nem önfenntartó.

2021 első négy hónapjában az Országos Egészségbiztosítási Alap (FNUASS) rekordértékű, 5,349 milliárd lejes deficitet könyvel el. A biztosítottak egészségbiztosítási hozzájárulásaiból 11,686 milliárd lej folyt be a számlájára, a kiadásai ellenben 17,035 milliárdot tettek ki. 2020 azonios időszakában az FNUASS kiadásai csak 4,357 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.

Ennek fényében szinte biztos, hogy az idei költségvetésben szereplő 10,6 milliárd lejes állami szubvenció elégtelennek fog bizonyulni. Az idei rekordértékű hiány részben a koronavírus-járvány következménye, azonban a közegészségügyi rendszer már a korábbi években sem volt önfenntartó.

2016-ban még csak 286 millió lejjel haladták meg a FNUASS kiadásai a befizetéseket, rá egy évre azonban már 3,672 milliárddal. 2019-ben, amikor még semmiféle járvány nem terhelte a rendszert rendkívüli kiadásokkal, 9,568 milliárd lej volt az éves hiány. A közegészségügyi rendszer az elmúlt évek látványos bérfejlesztései miatt lett durván deficites, mely bérfejlesztések érdemben nem javítottak az ellátás színvonalán.

Dan Vîlceanu ugyanakkor arról is beszélt, az ügyvezető kormány, melynek valószínűleg meg vannak számolva a napjai, döntött az informatikusok és az építőipari alkalmazottak adómentességének megszüntetéséről. Ez utóbbiak jelenleg nem csupán személyi jövedelemadót, hanem egészségbiztosítási hozzájárulást sem fizetnek, a kedvezmény megszüntetése növelni fogja tehát az FNUASS bevételeit.

(Nyitókép: Agerpres)