banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Ezentúl átláthatóbban számlázhatnak a biztosítóval szerződésben álló magánkórházak

A kormány múlt hétvégén hagyta jóvá az egészségügyi szolgáltatáscsomagokról és a keretszerződésről szóló határozatot, amely a 2021–2022. évi kezelések, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, technológiák biztosításának feltételeit szabályozza az egészségbiztosítási rendszerben. Az ezt megelőzően jóváhagyott sürgősségi kormányrendelettel előkészített egyik legfontosabb újdonság, hogy mostantól a magánkórházak átláthatóbban számlázhatnak a betegek felé, ha szerződéses viszonyban állnak az egészségbiztosítási pénztárakkal.

A jogszabály július elsején, vagyis csütörtökön lép hatályba, amelynek értelmében az egészségbiztosítóval szerződéses kapcsolatban álló magánkórházak úgynevezett egyéni hozzájárulást fizettethetnek ki a szolgáltatásaikat igénybe vevő betegekkel: a magán egészségügyi szolgáltatónak minden esetben ismertetnie kell a hozzá forduló beteggel a szolgáltatásért járó költségek hozzávetőleges mértékét, megjelölve ebben, hogy a páciens ellátásának költségeiből mennyit fedez az állami egészségbiztosítási alap, és mennyit számol fel a szolgáltató.

A költségelőirányzat öt munkanapig érvényes, a betegnek ez idő alatt el kell döntenie, hogy elfogadja, vagy más ajánlat után néz. Ha elfogadja, akkor ezt írásban kell megtennie. Ha kezelése közben a költségelőirányzat módosul – például szövődmények vagy más váratlan helyzetek lépnek fel –, a páciensnek vagy hozzátartozójának írásos hozzájárulását kell adnia a kezelés folytatásához. A kezelés lejárta után részletesen elszámolnak a betegnek a költségekről.

A magánkórházak „őszintén” számlázhatnak

A kormányrendeletben, valamint az új egészségbiztosítási keretszerződésekben szereplő változás tehát, hogy mostantól a magánkórházak átláthatóbban számlázhatják ki szolgáltatásaikat, ezeket részben vagy egészben finanszírozhatja az egészségbiztosítási pénztár. Ennek mikéntjéről, illetve a 2022-től életbe lépő újabb változásokról kérdeztük dr. Vass Levente egészségügyi államtitkárt, az RMDSZ szakpolitikusát.

Vass Levente egészségügyi államtitkár | Fotó: Boda I. Gergely

Mint mondta, a legégetőbb probléma továbbra is az, hogy az egészségügyi rendszer számára szűkös költségvetést hagytak jóvá. Kiemelte, hogy a sürgősségi kormányrendelet, valamint az egészségbiztosítási pénztárakkal kötendő keretszerződésekre vonatkozó módosítások nem érintik az államilag fenntartott egészségügyi intézményekhez forduló betegeket. Az eddigiek során a magán egészségügyi intézmények kétféleképpen dolgozhattak: úgy, hogy a teljes konzultáció, valamint ellátás ellenértékét a betegtől kérték, hiszen nem volt szerződésük a biztosítási pénztárral, vagy volt szerződésük a pénztárral, amelyből az ellátás költségének a gyakorlatban csak egy részét fedezték.

„Igaz ugyan, hogy utóbbi esetében a szerződésben a teljes ellátásra vonatkozó költségtérítés szerepelt, a valóságban ez töredéke volt a valós bekerülési költségeknek, és a törvény nem tette lehetővé a szolgáltatók számára, hogy átlátható módon igényeljenek egyéni hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatás elvégzéséért, hanem különböző, úgymond rejtett módokon – hotelszolgáltatás, élelmezés, informálási, kényelmi díj címen – rejtették el ezeket a költségeket. Az elkövetkezendőkben a magán egészségügyi intézmények, amelyek szerződéses viszonyban állnak az egészségbiztosítási pénztárral, a kezelési összköltségről – amelyek az egészségügyi ellátás során keletkeznek és a beteg felé számlázzák ki azokat – átlátható módon, a betegeket kötelesek előzetesen tájékoztatni. Az árkategóriákat közzétéve a honlapjukon átláthatóbbá es tisztességesebbé teszik mindenki számára ezt a folyamatot” – részletezte az intézkedéseket a szakpolitikus.

Jövőtől a magán járóbeteg-rendelők is köthetnének szerződést

Vass Levente felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály-módosítás nyomán 2022-től újabb kérdések vetődnek fel: az új törvény a 2021-ből még hátralévő fél évben csak a magánkórházak és az akut ellátás számára engedi meg a biztosítási pénztárral történő ilyen irányú szerződéskötést, amely során a betegektől hozzájárulást kérhetnek el az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként, ám a következő évtől kilátásba helyezik ezt a lehetőséget a magán járóbeteg-rendelők számára is.

„Felmerül a kérdés, hogy jogos-e az, hogy nekünk kell fizetnünk a szolgáltatásért, hogy a járóbeteg-rendelőben, esetleg egy egyszeri akut bőrgyógyászati vagy valamilyen más betegségünkben diagnosztizálnak, de biztosítással rendelkezünk. A válasz egyértelműen: nem.

Ha a realitást nézzük, jelen pillanatban sokszor saját zsebből fizetünk a járóbeteg-rendelőknél. Ha ezt a folyamatot a megfelelőképpen kontrollálja a biztosítási pénztár és az egészségügyi minisztérium, ha átláthatóságot viszünk ebbe a folyamatba, és a biztosítási pénztár 2022 januárjától megpróbálja a járóbeteg-rendelőkben – legyen az állami vagy magánrendelő – a kifizetéseit megnövelni, fedezendő minél nagyobb részt a költségekből, elérhetnénk, hogy a betegek 80-90 százalékának nem kellene olyan mértékben hozzájárulniuk ehhez, ahogy azt ma – a törvény és biztosítotti státuszuk ellenére – meg kell tenniük” – vélte az egészségügyi államtitkár.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Vass Levente rámutatott, hogy az RMDSZ 2018-ban a parlament asztalára tette és elfogadtatta a 128-as számú törvényt, amely éppen a fenti helyzetre kínált volna megoldást. A céljuk az volt, hogy azon járóbeteg-rendelőkben, ahol a páciensnek a teljes kezelési költséget meg kell térítenie, legalább ingyenes további küldőpapírt, árkedvezményes receptet kaphassanak. Ezt a törvénykezdeményezést az elmúlt kormányok három alkalommal blokkolták újabb és újabb sürgősségi kormányrendeletek elfogadásával, azzal az indokkal, hogy aki a magánrendelést választja, nem részesülhet a kedvezményből, holott a magánszférához az állami rendelők hiányosságai miatt fordultak eddig is az emberek, jelezte az államtitkár.

MRI. Az RMDSZ javaslatára jövő évtől a magán szakrendelések is ártámogatásban részesülhetnének | Fotó: Pixabay/jarmoluk

„Ebben a helyzetben arra számítok, és azért dolgozunk, hogy 2022 februárjától a következő járóbeteg-rendelői szolgáltatások legyenek elérhetőek: minél erősebb és jobban fejlődő állami, kórházi járóbeteg-rendelők, hiszen a közszolgálati járóbeteg-rendelésekre lenne a legnagyobb szüksége a lakosságnak. Vannak olyan betegek, akik nem rendelkeznek még annyi erőforrással sem, hogy a legkisebb költség-kiegészítést is állják egy magánrendelő igénybevételekor. Alternatív lehetőség lesz, hogy a mostani fizetős magánrendelők mellett olyan magán járóbeteg-rendelők szolgáltatásait is igénybe vehessük, ahol a továbbiakban is a teljes vagy részleges biztosítói térítés mellett ingyenes küldőpapírt, betegszabadságot, kompenzált receptet is kötelessége legyen az orvosnak kiállítania” – részletezte.

Vass Levente elmondása szerint továbbra is politikai kérdés, hogy ezután az egészségbiztosítási pénztár milyen mértékben tud hozzájárulni a magánjellegű szolgáltatásokhoz a magánkórházak és magán járóbeteg-rendelők szintjén, hiszen ez a befogadás nem mehet a közszolgálati rendszer finanszírozásának a rovására. Az RMDSZ-es politikus reményei szerint ez az intézkedés az önrész mérséklődését, alternatív, kiegészítő biztosítások általi fedezését is jelenthetné, a helyes gyakorlatba ültetés feltételével és a növekvő biztosítási pénztári hozzájárulás növekedésével összhangban csökkenhet a betegtál igényelt hozzájárulás. Akár átláthatóságot és követhetőséget hozhatna az intézkedés az egészségügyi rendszerbe.

Több háziorvosi konzultációra is lehetőség lesz

A csütörtökön életbe lépő határozat egyébként azt is bevezeti, hogy a 40 év feletti, tünetmentes felnőttek számára átfogó megelőzési egészségügyi szolgáltatáscsomagot kell biztosítaniuk: a kockázati tényezők megállapítására vonatkozó három konzultációt, valamint a páciensek monitorozását is.

Cristian Hotoboc, a magán egészségügyi szolgáltatókat tömörítő szervezet elnöke a HotNews.ro portálnak elmondta, hogy az új jogszabály alapján a gyakorlatban körülbelül 2500 lejt térít meg az egészségbiztosítási pénztár egy átlagos műtét esetén. További példaként hozta fel, hogy jelen pillanatban egy komplikációmentes, standard szülés körülbelül 9000 lejbe kerül a magánklinikákon. Az állami hozzájárulás után tehát körülbelül 6500 lejt kell kifizetnie a kismamának.

A keretszerződés értelmében nőtt a háziorvosok által a krónikus betegségeken szenvedő páciensek otthonában végzett, és a pénztár által fizetett konzultációk száma is: eddig évi négy konzultációt fizetett ki a pénztár, július elsejétől havonta egynek téríti meg a költségét. A háziorvosok ugyanakkor felkészültségüknek megfelelően új egészségügyi szolgáltatásokat is nyújthatnak pácienseiknek: többek között 24 órás ambuláns vérnyomásmérést, EKG elvégzését és értelmezését a szív- és érrendszeri betegségek megfigyelése céljából. A keretszerződés bevezet még egy otthoni orvosi vizitet a kismamák számára is, a szülést követő 4. hétben.

A krónikus betegek továbbra is igénybe vehetik a háziorvosok és szakorvosok által nyújtott távkonzultációkat. A koronavírus-fertőzésen átesett és szövődményekkel küszködő személyek számára a szívorvosok és tüdőorvosok szükség szerint fizioterápiás kezelést is javasolhatnak.

(Címlapkép: forrása Pixabay)

Kapcsolódók

Kimaradt?