A romániai lakosság több mint 20 százaléka energiaszegénységben él
Pozitív jelentést kapott a szenátusban a kiszolgáltatott energiafogyasztókról szóló törvénytervezet a Gazdasági, Ipari és Szolgáltatási Bizottság, valamint az Energiaügyi, Energetikai Infrastruktúra és Ásványi Erőforrások Bizottság ülésén.
Vulnerábilis, vagyis sebezhető energiafogyasztóról beszélünk abban az esetben, amikor egy háztartás nem képes megengedni magának az alapvető energiaszolgáltatásokat. „Romániának szüksége volt erre a törvényre, mert pontosan meghatározza azokat az egyéneket, háztartásokat, akiknek és amelyeknek szükségük van támogatásra” – nyilatkozta Antal Lóránt Hargita megyei szenátor, az Energiaügyi, Energetikai Infrastruktúra és Ásványi Erőforrások Bizottságának elnöke.
Az energiaszegénység egy fontos társadalmi kihívás, hiszen közvetlen hatása van az egészségre és szinte 54 millió embert érint az Európai Unióban. A Zöld megállapodásban az EU direktívába foglalta a lakások energiahatékonyságának javítását, valamint az energiaszegénység csökkentését. Abban az esetben beszélünk vulnerábilis fogyasztóról, amikor egy egyén a havi jövedelme 10–15 százalékát alapvető energiaszolgáltatásokra (fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás) költi. Romániában eddig nem volt hivatalos definíciója és mérőszáma az energiaszegénységnek.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (INS) tanulmánya értelmében Romániának több mint 20 százaléka energiaszegénységben él. A koalíció által kezdeményezett törvénytervezet egyértelműen meghatározza a kiszolgáltott fogyasztók kategóriáját, és számos pénzügyi és nem pénzügyi intézkedéssel segíti az érintetteket. Ennek értelmében azok a családok tartoznak a vulnerábilis energiafogyasztó kategóriába, akiknek egyénenként 810 lej netto jövedelmük van, egyedül élők esetében 1450 lej. Amíg szabályozott árak voltak a piacon, szinte mindenki előnyös áron kapta meg a villamosenergiát és földgázat – fogalmazott a törvényhozó.
Hozzátette: a jelenlegi jogszabály meghatározza az elektromos energia-, földgáz- és tűzifa-fogyasztás referenciaértékeit és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek megkönnyítik a kiszolgáltatott fogyasztó hozzáférését az energiaellátáshoz egy jobb életminőség érdekében. A Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint több mint 400 000 személyre nőhet a kedvezményezettek száma a törvény hatályba lépését követően.
A törvénytervezetről a szenátus első házként, a képviselőház döntő házként szavaz, a tervezet az államelnöki kihirdetést követően 2022. szeptember 1-jén léphet hatályba.
(Camlapképi illusztráció: Agerpres)