Románia nincs közöttük, sőt, a Korszerűsítési Alap pénzének a lehívására sem állunk készen.

Már 18 ország helyreállítási tervét (PNRR) fogadta el az Európai Bizottság. Legutóbb a Csehország által benyújtott tervezetre bólintott rá az EU-s testület. Csehország 7 milliárd eurót kap a közös helyreállítási alapból, ennek 42 százalékát környezetvédelmi célú beruházásokra fogják költeni.

Románia az utolsó között nyújtotta be az országos helyreállítási tervet, aminek az elfogadására szeptemberben kerülhet sor. 29,2 milliárd eurót próbálunk lehívni, aminek egy része nem vissza nem térítendő támogatás, hanem kedvezményes kamatú hitel. Magyarország szintén azon tagállamok egyike, melyeknek a helyreállítási tervét egyelőre nem fogadta el az Európai Bizottság.

Az utóbbi hónapokban a helyreállítási alap volt reflektorfényben, azonban Románia az úgynevezett Korszerűsítési Alapból is jelentős összegekhez juthat a közeljövőben. Ezt azon tagállamok számára hozták létre, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az Európai Unió átlagának a 60 százalékát.

Ebbe a kategóriába kizárólag egykori szocialista országok tartoznak. A volt béketábor egyetlen tagja, amely nem tartozik az Európai Unió ezen hátsó fertályához, Szlovénia.

Románia elméletileg 6-7 milliárd eurót hívhat le 2030-ig a Korszerűsítési Alapból. Ezt a pénzt kizárólag az energetikai modernizációs projektekre lehet majd fordítani. Ágazati szakemberek szerint a pénzek lehívása nagy kihívást jelent majd, Romániában ugyanis nem léteznek a projektek országos alkalmazási mechanizmusai. Jelenleg a tíz potenciális haszonélvező közül csak öt áll készen arra, hogy a Korszerűsítési Alaphoz pályázatokat nyújtson be.