Az erőmű, átlagban a hazai villanyáram-termelés körülbelül 15 százalékát biztosítja.

Ötven éve, 1972 májusában adták át a Vaskapu-szorosban megépített Vaskapu I. vízerőművet. Az évforduló alkalmából május 20-án ünnepi megemlékezést tartanak a helyszínen, amelyen az egykori építők és dolgozók, valamint a környékbeli hivatalosságok mellett jelen lesz Virgil Popescu energiaügyi miniszter és szerb kolléganője, Zorana Mihajlovics is.

Románia és Jugoszlávia 1956-ban egyezett meg az objektum közös erőfeszítéssel történő létrehozásáról, az erről szóló szerződést pedig 1963 novemberében kötötték meg. A kivitelezés 1964 szeptemberében kezdődött, a munkálatok közel 8 évet vettek igénybe. A beruházáson mintegy 10 ezer ember dolgozott.

A Duna romániai és szerbiai partja között húzódó völgyzárógát hossza 1278 méter. A gát mögött kialakult gyűjtőtó hossza 120 km, 2 milliárd köbméternél több vizet tárol. A gát miatt a Duna vízszintje megemelkedett, s elöntötte az Orsova közelében található Ada Kaleh szigetét. A gát két oldalán a vízszint különbsége, a folyam aktuális hozamának függvényében 20 és 35 méter között van. A hajók átkelését zsiliprendszer biztosítja. A völgyzárógát megépítése, a vízszint megemelése révén megkönnyítette a hajózást a Vaskapu-szorosban.

Az átadáskor 1050 MW volt az erőmű beépített teljesítménye a román fél számára, amit időközben 1167 MW-ra növeltek. Ugyanekkora teljesítménnyel gazdálkodhatnak a szerbek is. Egy átlagos vízhozamú évben a létesítmény 5 241 000 MWh energiát termel Románai számára. A vaskapui a legnagyobb dunai vízerőmű, az állami tulajdonban levő Hidroelectrica üzemelteti.

Az objektumban hat generátor működik, ezek közül kettő épp felújítás alatt áll. 80 km-rel lennebb, szintén román-szerb együttműködésben építettek még egy erőművet, Vaskapu II. néven. Ezt 1984-ben helyezték üzembe.

A Vaskapu vízerőmű óriási jelentőséggel bír a hazai energetikai rendszer számára, hangsúlyozza Borbély Károly, a Hidroelectrica felügyelő bizottságának a tagja. Ez az ország második legnagyobb villanyáramot termelő egysége, az 1500 MW beépített kapacitású cernavodai atomerőmű után.

„A Hidroelectrica átlagban az ország villanyáram fogyasztásának a 30-35 százalékát termeli meg, amiből 40-45 százalék a Vaskapu részesedése” – mondja Borbély Károly.

A dunai energetikai objektum átadása óta eltelt fél évszázad alatt nem épült hasonló léptékű vízerőmű az országban, a legnagyobbak is csak 100-200 MW kapacitásúak. Ekkora beruházásra a jövőben sem lehet számítani, aminek nem csupán pénzügyi okai vannak, hanem az elképesztően bonyolult engedélyeztetési folyamat, állítja a Hidroelectrica felügyelő bizottsági tagja.