Öt év alatt harmadára csökkent a hazai dinnyetermelés

Tavaly már a belföldi fogyasztás felét importból kellett fedezni, s idén is hasonló a helyzet.

Pár év leforgása alatt töredékére csökkent a hazai dinnyetermelés, miközben a fogyasztás változatlan maradt, írja a Ziarul Financiar (ZF). Ennek az alapvető oka a termőterület zsugorodása.Fotó: Pixabay

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2018-ban még 22 ezer hektáron folyt dinnyetermesztés Romániában, tavaly azonban már csak 9,5 ezer hektáron. A megtermelt mennyiség még nagyobb mértékben csökkent. 2018-ban 580 ezer tonna volt a termés, 2020-ban azonban már csak 340 ezer, tavaly pedig mindössze 180 ezer tonna. A szakemberek szerint az idén termett görögdinnye mennyisége sem éri el a 200 ezer tonnát.

A termőterület drasztikus csökkenése annak tudható be, hogy az elmúlt években jelentősen megnőttek a dinnyetermesztés költségei, az árak pedig nem emelkedtek hasonló ütemben, ami miatt sokaknak már nem kifizetődő. „Az egész országban csökken a dinnyetermés, de nem csak nálunk, hanem Európában is. Drága termék lett a dinnye. A termelés és az árak nem tudják tartani a lépést a költségekkel, a legnagyobb nehézséget pedig az jelenti, hogy függsz az értékesítési piactól, ami nincs” – nyilatkozta a ZF-nek Mihai George, egy Slobozia környéki termesztőket tömörítő szövetkezet elnöke.

Elmondása szerint a dinnye hektáronkénti termelési költségei immár 30-40 ezer lej között vannak, egyes esetekben pedig akár az 50 ezer lejt is elérhetik, amihez még hozzáadódnak az értékesítési költségek. A gondokat súlyosbítja az éghajlatváltozás, ami rontja a termésátlagot, s egyre inkább szükségessé teszi az öntözést.

A statisztikai adatok szerint az éves hazai fogyasztás 370 ezer tonna körül van, ami tavaly hozzávetőleg duplája volt a termésmennyiségnek. Ennek ellenére a termelők értékesítési nehézségekkel küzdenek. „Nem tudjuk fedezni a fogyasztást, mert nem vagyunk szervezettek. Meg kell érteni, hogy ütemezni kell a termelést, meg kell hosszabbítanunk a szezont. A nagy kiskereskedőknek nem két hétig van szükségük árura, a termést pedig nem lehet szekérrel beszállítani az áruházba” – mondja Mihai George, hozzátéve, hogy vannak olyan áruházláncok, melyek egyáltalán nem vásárolnak hazai termelőktől.

A dinnyetermés java a déli országrészből származik, főleg Olténiából, de jelentős mennyiséget termesztenek Temes, Bihar, Arad és Szatmár megyékben is.

Kapcsolódók

Kimaradt?