A cél az ukrán mezőgazdasági export ellehetetlenítése, vagy legalább az akadályozása, írja a Világgazdaság.

Oroszország haditengerészete július 20-tól tengeri blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri partvidékét, és moszkvai figyelmeztetés nyomán ugyanígy lezárhatják a Fekete-tenger délkeleti, grúziai partjait, amelyek az Ukrajnának érkező segély- és energiaszállítmányok átrakóállomásainak számítanak. 

Figyelmet érdemel, hogy a Grúzia fekete-tengeri partjai előtti nemzetközi vizek egy részére is kiterjesztette az oroszországi védelmi minisztérium a figyelmeztetést: veszélyes vizeknek kell tekinteni ezeket a pontos koordinátákkal kijelölt tengerszakaszokat, ahol a hajózás „kockázatos”.A moszkvai bejelentés időpontjában tartották Brüsszelben az EU–Grúzia társulási értekezletet, ahol szóba került az Oroszország–Grúzia viszony javítása, de nem reagáltak az oroszországi védelmi minisztérium figyelmeztetésére.

Az előzmény: Putyin oroszországi elnök bejelentette, hogy vége az orosz–török–ukrán gabonaszállítási egyezménynek, amelynek alapcélja: a háború körülményei között is biztosítani Ukrajna gabona- és olajosmagexportját. Megokolva a háború kiterjesztését, Putyin azt állította, hogy a Nyugat nem teljesítette a gabonamegállapodás Oroszországra, az onnan származó gabonaexportra, az elszámolásra (SWIFT-rendszer) vonatkozó részét, és Moszkvát emiatt 1,2 milliárd dolláros veszteség érte.

NATO-információk szerint a bejelentést követően erősödött az oroszországi haditengerészeti jelenlét Ukrajna fekete-tengeri partjai, kiváltképpen a gabonakikötők mentén. A példátlan erősségű, Moszkva szerint „a Krím-híd elleni támadás megtorlásaként” indított, többnapos támadásban a Kalibrok mellett az oroszországi erők Kh-22-es, egytonnás robbanófejű, roppant nagy hatóerejű, de elavult (a 60-as évek műszaki színvonalán álló, pontatlan) légi indítású rakétákat is bevetettek Odessza ellen. A támadások kiemelt célpontjai az odesszai tengerparti gabonasilók voltak.