A kétgyermekes családok esetében hozzávetőleg négyszerese az uniós átlagnak.

Az Európai Unióban Romániában a legnagyobb az adóteher a fizetéseken, írja az economedia.ro. Idehaza az egyedülálló gyermektelen alkalmazottak bruttó bérének a 41,5 százaléka kerül az államkasszába, miközben az uniós átlag 29,1 százalék.

A legkevesebb adót a ciprusi és a görög munkavállalóknak kell fizetniük, a bruttó jövedelmüknek mindössze 15,1, illetve 17 százalékát.

Utánuk a litván (39,1 százalék), a belga (37,6 százalék), a szlovén (36,9 százalék), a német (34,8 százalék), a dán (34 százalék) és a magyar (33,5 százalék) állam vonja el a legtöbb pénzt az alkalmazottaktól.

A 25 százalékosnál kisebb adókulcsot alkalmazó államok (Csehország, Írország, Portugália, Spanyolország, Bulgária, Szlovákia, Svédország stb.) között fejlettek és uniós szinten a szegényebbek közé tartozók egyaránt vannak.

Az adóterhek Kelet- és Közép-Európában a legnagyobbak, Dél-Európában pedig a legkisebbek. A nyugat-, illetve észak-európai országok között jelentősek az eltérések az adóztatás mértékét illetően.

Egészen más a helyzet a gyermekeket nevelő családok esetében. Ezeket a legtöbb ország jelentős adókedvezménnyel támogatja, uniós szinten átlagosan csak a jövedelmük 8 százalékát kell befizetniük az államkasszába. Románia ebben a kategóriában is éllovas, a gyerekesek fizetésének a 33,4 százalékát vonja el.

Utánunk Litvánia következik 23,8 százalékkal. További négy olyan uniós tagállam van, ahol a gyerekes dolgozók adóterhe meghaladja a 20 százalékot: Magyarország, Szlovénia, Finnország és Dánia. Lengyelországban és Görögországban ezeknek a családoknak a nettó jövedelme meghaladja a bruttót, ami a gyremekek után járó könnyítések és juttatások eredménye.

Az egyedülálló gyermektelen és a kétgyermekes, egyetlen bérből élő családlok adóterhe között Németországban legnagyobb a különbség: előbbi 34,8, míg utóbbi mindössze 0,2 százalék.

Alex Mengden, a Tax Foundation szakértője szerint az adóterhet összességében kell vizsgálni, mivel csak a személyi jövedelemadó értéke nem releváns. Egyes államok, például Dánia, többet vonnak el személyi jövedelemadó formájában, míg mások, például Lengyelország, nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális járulékokra. Románia is az utóbbi kategóriába tartozik, hiszen a személyi jövedelemadó csak 10 százalék, azonban a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulák a bruttó fizetés 35 százaléka.