A szívleállást követő első öt perc dönt élet és halál között. Ezt a kritikus időablakot felismerve indult útjára Gyergyószentmiklóson egy átfogó közösségi kezdeményezés, amelynek célja, hogy a város mind a hét oktatási intézményét és legforgalmasabb központjait automata külső defibrillátorokkal (AED) szereljék fel. A projektről, a nagyváradi Páli Szent Vince Társaság inspiráló mintájáról, a Fuss neki! adománygyűjtő kampányról és az életmentés gyakorlati kulisszáiról dr. Horváth Renátával, a helyi kórház sürgősségi osztályának vezetőjével, a Gyergyószentmiklósi Kórház Sürgősségi Részlegéért Egyesület elnökével beszélgettünk.

A hirtelen szívhalál nem válogat életkor és helyszín alapján, a lakosság felkészültsége pedig szinte kivétel nélkül minden településen kihívásokba ütközik. Gyergyószentmiklóson idén május 15-én tettek egy mérföldkőnek számító lépést, amikor egy nagyszabású újraélesztési maraton keretében mintegy 1500 diákot mozgattak meg, megtanítva nekik az alapvető mellkaskompresszió fogásait. Ott azonban még hiányzott a láncolat következő elengedhetetlen szeme: a gépi segítség.

„Az újraélesztési maratonon a diákok megtanulták a kézi újraélesztés alapjait, de a defibrillátorok használatára akkor még nem tudtuk kiképezni őket, hiszen a városunkban nem álltak rendelkezésre ezek a készülékek. Sajnos a szívleállás, a ritmuszavarok a mi kisvárosunkban és a környező településeken is drámaian gyakoriak. Ma már a fiatalabb generációkat, diákokat is érintheti ez a tragédia. Ekkor jött a sugallat a nagyváradiaktól” – idézi fel a projekt születését Dr. Horváth Renáta.

A váradi szál nem a véletlen műve. A nagyváradi Páli Szent Vince Társaság és annak vezetője, Kiss Balázs már korábban úttörő szerepet vállalt abban, hogy a Partiumban, különösen a nagyváradi magyar tannyelvű és egyházi iskolákban életmentő defibrillátorokat helyezzenek ki, összekötve a gépbeszerzést a pedagógusok és diákok elméleti-gyakorlati képzésével.

A gyergyói sürgősségi csapat régóta figyelemmel követte Kiss Balázsék tevékenységét és a gyermekmentő szolgálatnál végzett munkát. Az évtizedes szakmai és személyes kapcsolat révén a nagyváradi sikeres modell lett a gyergyói kezdeményezés közvetlen ihletője és szakmai katalizátora.

Öt perc az életért

Az orvosi statisztikák és a mindennapi sürgősségi tapasztalatok egyértelműek: szívleállás esetén az idő a legértékesebb tényező. A mentőegység riasztása és kiérkezése még a legideálisabb városi logisztika mellett is legalább öt percet vesz igénybe. „Ha öt perc elmúlik a szívleállás és az újraélesztés megkezdése között, rendkívül magas az agykárosodás vagy a beálló agyhalál kockázata. Előfordul, hogy a mentő megérkezik, sikeresen újraindítja a szívet, a beteget beszállítjuk, de mivel az agy percekig nem kapott oxigént, a páciens kómában marad, esetleg napok, hetek múltán el is veszítjük. A mi célunk nem csupán a szív újraindítása, hanem az, hogy a beteg az értelmét, a teljes életét visszakaphassa” – nyomatékosítja a sürgősségi osztály vezetője.

A kihelyezendő automata defibrillátorok pontosan ezt az űrt hivatottak kitölteni. A köztudatban élő félelmekkel ellentétben a modern készülékek használatához nincs szükség egészségügyi végzettségre. A gép a bekapcsolást követően hangutasításokkal, lépésről lépésre navigálja a segélynyújtót. A készülék önállóan elemzi a szívritmust, és kizárólag akkor ad le elektromos impulzust, ha az orvosilag indokolt. Hibázni vagy „rosszat tenni” vele lehetetlen, nyomatékosítja Dr. Horváth Renáta, hozzátéve, hogy a gépen és az elektródákon egyértelmű ábrák mutatják a helyes felhelyezést is

Az oktatás fontosságát jól mutatja a helyi közösség saját sikertörténete is, eleveníti fel a sürgősségi osztály vezetője. 2025-ben Gyergyószentmiklóson két olyan munkahelyi szívleállás is történt, ahol a jelenlévő munkatársak felkészültségének és azonnali kézi újraélesztésének köszönhetően mindkét érintett túlélte a tragédiát, s egyikük azóta már vissza is tért a munkába.

A Fuss neki! program közösségi ereje

A terv szerint Gyergyószentmiklós mind a 7 iskolájában, valamint a város központi, nagy gyalogosforgalmú épületeiben és bevásárlóközpontjaiban helyeznek el defibrillátorokat. A projektet a kórházat és a sürgősségi ellátást képviselő két civil szervezet – a Dr. Fejér Dávid Egyesület és a Dr. Horváth Renáta által vezetett Gyergyószentmiklósi Kórház Sürgősségi Részlegéért Egyesület – teljes partnerségben valósítja meg.

A finanszírozás alapját a régióban rendkívül népszerű Fuss neki! civil adománygyűjtő akció és sportrendezvény adja, amely idén szeptember 26-án éri el csúcspontját.

„A Fuss neki! egy csodálatos platform, ahol a civil szervezetek nagyköveteket gyűjtenek maguk köré, rajtuk keresztül pedig a közösség tagjai konkrétan támogathatják a kitűzött célokat. Sok kicsi sokra megy: olyan volumenű fejlesztéseket tudunk így megvalósítani, amikre másként nem lenne keret” – magyarázza a doktornő.

A gyergyói sürgősségi csapat számára nem ez az első sikeres közösségi építkezés a Fusneki keretein belül. 2024-ben az összegyűjtött forrásokból a gyergyói asszisztensek vásárhelyi egyetemi klinikai sürgősségi osztályokon vehettek részt szakmai továbbképzésen és tapasztalatcserén, 2025-ben pedig a teljes gyergyói sürgősségi osztály klimatizálását és speciális hőmérséklet-szabályozását valósították meg, amely az újraélesztő helyiségben kritikus fontosságú.

Bár Gyergyószentmiklós és Nagyvárad léptékében és földrajzi fekvésében jelentősen különbözik, az emberi élet védelme és a közösségi összefogás mechanizmusa pontosan ugyanazt a nyelvet beszéli. A nagyváradi Páli Szent Vince Társaság és Kiss Balázs példája megmutatta, hogy a civil szféra és az egészségügyi szakemberek összefogásából olyan életmentő hálózat születhet, amely évtizedekre biztonságosabbá teszi az oktatási és közösségi tereket.

Gyergyószentmiklós most a váradi mintát követve tesz egy óriási lépést előre: a szeptemberi adománygyűjtő kampány zárultával nemcsak modernebbé, hanem felkészültebbé és biztonságosabbá is válik a gyergyói iskolások és városlakók mindennapi élete.