A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva nyílt meg csütörtök este a Csíki Székely Múzeum legújabb időszaki tárlata, a Félhold árnyéka – Erdély és az Oszmán Birodalom kapcsolatai címmel. A Mikó-várban berendezett kiállítás azt mutatja be, miként formálta Erdély történelmét és kultúráját a másfél évszázadon át tartó oszmán kapcsolat.

A megnyitón Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató hangsúlyozta: az 1526-os mohácsi csata nem csupán a középkori Magyar Királyság végét jelentette, hanem egy olyan történelmi fordulópontot is, amely évszázadokra meghatározta a Kárpát-medence sorsát.

Mint az intézményvezető fogalmazott, Erdély és a török Porta kapcsolata nemcsak a diplomáciában és a politikában hagyott nyomot, hanem a mindennapi kultúrában is. Az oszmán hatás megjelent a viseletben, a fegyverzetben, a lakáskultúrában, sőt a nyelvben és a néphagyományban is, emelte ki.

A múzeumigazgató szerint a tárlat legfontosabb kérdése az, hogy mi maradt meg ebből a másfél évszázados kapcsolatból, mit mesélnek a fennmaradt tárgyak azokról az emberekről, akik egyszerre éltek a háborúk, a diplomácia és a kulturális találkozások világában. „A múlt nem mögöttünk van, hanem körülöttünk. Ott van a tárgyainkban, a történeteinkben, a nyelvünkben és sokszor olyan dolgokban is, amelyekről már nem is tudjuk, honnan erednek” – fogalmazott. Hozzátette: a kiállítás létrejötte tizenegy kölcsönző intézmény együttműködésének eredménye, és jól példázza, hogy a múzeumi munka valójában közös szakmai teljesítmény.

A jelent is alakító örökség

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében rámutatott: egy közösségnek nemcsak jól működő intézményekre, hanem szellemi táplálékra is szüksége van. „Arra, hogy kérdéseket tegyen fel, kíváncsi maradjon, és megismerjen más világokat” – fogalmazott, hangsúlyozva a kultúra és a múzeumok szerepét ebben a folyamatban.

A városvezető szerint az új kiállítás olyan korszakba vezeti be a látogatót, amely egyszerre szól hatalmi küzdelmekről, politikai érdekekről és kulturális találkozásokról. A polgármester a város testvérvárosi kapcsolataira is utalt. „Csíkszereda testvérvárosai között olyan települések is vannak, mint Gyula és Siklós, amelyek történetét szintén jelentősen alakította az oszmán jelenlét” – mondta. Mint hozzáfűzte: ezért a kiállítás témája több ponton is kapcsolódik a város nemzetközi kapcsolatrendszeréhez.

A városvezető kiemelte: a történelem nem távoli és lezárt események sorozata, hanem a jelenünket is alakító örökség. „A múlt ismerete nem azért fontos, hogy a múltba nézzünk, hanem azért, hogy jobban értsük a jelent és tudatosabban építsük a jövőt” – hangsúlyozta.

A tárlat kurátora, dr. Sudár Balázs történész a kiállítás felépítését ismertetve rámutatott: a Mohács utáni korszak Erdély számára sajátos történelmi helyzetet teremtett. A kiállítás első egysége azt mutatja be, miként próbált lavírozni az Erdélyi Fejedelemség a nagyhatalmak között, és hogyan alakult viszonya az Oszmán Birodalomhoz. Ezt követően a diplomácia és az isztambuli kapcsolatok világa kerül előtérbe, bemutatva azt a politikai és kulturális hálózatot, amely évszázadokon át összekötötte Erdélyt a szultáni udvarral.

A tárlat jelentős része a tárgyi kultúrára összpontosít. A látogatók fegyvereket, lószerszámokat, textíliákat, pénzeket és használati tárgyakat láthatnak, amelyek az oszmán hatás erdélyi lenyomatait őrzik. Külön figyelmet kapnak a török szőnyegek, az erdélyi hímzéskultúra keleti kapcsolódásai, valamint azok a mindennapi szokások – például a kávé- és dohányfogyasztás –, amelyek szintén ebből a korszakból gyökereznek.

A kiállítás záró része azt vizsgálja, mi maradt meg az oszmán jelenlétből a kollektív emlékezetben. Ahogy a cím is sugallja, maga a birodalom már eltűnt, de „árnyéka” tovább él a tárgyakban, a kultúrában és a történelmi emlékezetben.

A megnyitón a Csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem ütőhangszeres hallgatói működtek közre Ádám Julcsi vezetésével. A Félhold árnyéka – Erdély és az Oszmán Birodalom kapcsolatai című kiállítás december 20-ig látogatható.