A Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található csíkszentdomokosi 15–16. századi oltárkép is helyet kapott A Kárpátok gótikus művészete című rangos lengyelországi kiállításon.

A Krakkói Nemzeti Múzeumban „vendégeskedő” alkotást az intézmény két munkatársa, Mara Zsuzsanna restaurátor és Túros Eszter művészettörténész kísérték el, és ők képviselték a múzeumot a kiállítás megnyitóján is. Amint a Csíki Székely Múzeum hivatalos közösségi oldalán tájékoztatnak, a csíkszentdomokosi oltárképet kiemelt helyen állították ki.

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere közölte, a Krakkói Nemzeti Múzeum falai között megvalósuló tárlat nemcsak a gyűjtemény értékeit, hanem a térség gazdag kulturális örökségét is méltó módon mutatja be.

A Kárpátok gótikus művészete kiállítás a késő középkor művészetét mutatja be. Körülbelül száz festmény és szobor tekinthető meg, valamint fotókkal kiegészítve az látogatók előtt feltárul, hogy ez a vidék egységes művészeti tér volt: ugyanazok a műhelyek dolgoztak a hegyek mindkét oldalán, a műtárgyak vándoroltak, és a stílusok keveredtek – olvasható a Krakkói Nemzeti Múzeum kiállításról szóló tájékoztatójában.

Mint részletezik, a kiállítás új felfedezéseket is bemutat, és lehetőséget ad arra, hogy régi feltételezéseket újraértékeljenek. Emellett olyan alkotásokat is „újra egyesít”, amelyek darabjai korábban szétszóródtak.

Különlegessége, hogy olyan műveket tekinthetnek meg közelről, amelyek ritkán hozzáférhetők vagy még sosem voltak kiállítva. Ilyen például az esztergomi feszület egyetlen fennmaradt töredéke, egy kivételes mellszobor. Látható továbbá ifjabb Veit Stoss Keresztelő Szent Jánost ábrázoló monumentális szobra, valamint Lőcsei Pál mester híres Gondolkodó Krisztus alkotása. A kiállításon szerepel egy nevezetes nagyszebeni feszület is, amely később Bécsben vált fontos kegytárggyá.

A kiállítás arra is rámutat, hogy a térség kulturális egysége ötszáz éve, az oszmán hódítás idején bomlott meg. A későbbi évszázadokban inkább nemzeti nézőpontból értelmezték a történelmet, ez a tárlat viszont egy közös, összekapcsolódó múltat mutat be – egyfajta „elveszett közösség” nyomait keresve.