Megnyitották a 8. Székelyföldi Grafikai Biennálét a Csíki Székely Múzeumban szerdán. Az idei tárlat az egyensúly jelentőségének, illetve hiányának kérdéseire várt vizuális interpretációkat. „A napjainkban zajló háborúk, környezeti katasztrófák, alakulások éppen az egyensúly hiányára mutatnak rá. A kiállítás művészek nemzetközi palettájáról válogatva, az ők szemüvegükön keresztül mutatja be mindezt. A téma az életünk része lett.” – mondta a Csíki Székely Múzeum igazgatója a megnyitón.

Minden eddiginél nagyszabásúbb tárlat állt össze a 8. Székelyföldi Grafikai Biennálén. A nemzetközi palettán is jelentős helyet elfoglaló eseményre 68 ország 926 művésze küldte el 2046 munkáját. A legjobbnak ítélt művekből, így 27 ország 111 alkotójának képeiből állt össze a december 31-ig látogatható kiállítás.

Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, hogy a múzeumoktól ma már elvárt, hogy olyan kiállításokat mutassanak be, amelyek foglalkoznak a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, környezeti változásokkal, problémákkal, azaz az intézményeknek hozniuk kell valami aktualitást, mankókat kell nyújtaniuk a világ értelmezéséhez. A kortárs művészek alkotásaikban folyamatosan reflektálnak a világra, a változásokra, problémákra, kérdésekre. A kortárs művészeti alkotások a művész szemüvegén keresztül mutatják meg a társadalmat foglalkoztató kríziseket, amely nem csak elgondolkodtatja a nézőket, hanem fel is hívja a figyelmet, megérteti a jelentőségét mindezeknek.

„Az idei Székelyföldi Grafikai Biennálé tárlata és annak tematikája nem is lehetne aktuálisabb” – fogalmazott az igazgató. „Egyensúly. Sok mindent jelenthet, esetünkben azonban a napjainkban zajló háborúk, környezeti katasztrófák, alakulások éppen az egyensúly hiányára mutatnak rá. A ma nyíló kiállítás művészek nemzetközi palettájáról válogatva, az ők szemüvegükön keresztül mutatja be mindezt. A téma az életünk része lett.”

Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Dolhai István beszédében kiemelte, a Székelyföldi Grafikai Biennálé kiemelkedő művészeti eseménnyé nőtte ki magát. „Ebben a pillanatban a kreativitás és az elmélkedés egyik pontján állunk. Mindannyian tapasztaltuk, hogy a világ egyensúlya miként bomlott meg, és milyen törékennyé vált az elmúlt időszakban. A pályázati kiírás arra kérte az alkotókat, hogy reflektáljanak a társadalmi problémákra, és az emberi világunkban tapasztalható egyensúlytalanságokra. Jó ideje olyan folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek feszültségeket generálnak. Ezek az ellentmondások arra késztetnek bennünket, hogy szembesüljünk az egyensúlyhiánnyal, s ezáltal önmagunkkal is. A jelenről és a jövőről alkotott elképzeléseinket át kell gondolnunk, és fel kell tennünk legalább két kérdést: mi történik, ha az egyensúly megbomlik és mit tehetünk mi, hogy helyreálljon?” – összegezte az alkotások legfőbb mondanivalóját a főkonzul, hozzátéve, hogy a biennálé kiváló lehetőség, hogy ezeket a kérdéseket a képzőművészet eszközeivel értelmezzük.

„Az itt kiállított alkotások nem csak a kreativitás megnyilvánulásai, hanem az egyensúly elvesztésének fontos vizuális megjelenései is. Ma, amikor reflektálunk, be kell látnunk, hogy a művészet szerepe fontosabb, mint valaha. A művészetnek megvan az ereje, hogy valami igazán lényegeset mondjon. Nem csak megcsodálandó művek ezek, hanem a művész társadalmi szerepét is tükrözik az egyensúly fenntartásában, visszaállításában. Ma nem csak az ünneplésért vagyunk itt, hanem hogy párbeszédet folytassunk a művekkel és ezáltal magunkkal, a saját belső egyenúlyunkkal” – zárta gondolatait Dolhai István.

„Sokszor idealisztikus a világ, amelyet elképzelünk magunknak” – fogalmazott ünnepi beszédében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Mint mondta, szeretjük azt hinni, hogy az élet az egyensúlyról szól, és elfeledkezünk arról, hogy az egyensúlynak is megvannak a maga kihívásai. „Elég fellapozni egy újságot, vagy szóba állni bárkivel, és érezzük, hogy valami most más. Az egész társadalomban egyensúlytalanság van” – fogalmazott a polgármester, kiemelve, hogy „Székelyföldön sokszor érezhetjük, hogy csak külső szemlélői vagyunk a zűrzavarnak”, máskor olyan, mintha épp a közepébe csöppentünk volna, egy dolog azonban biztos: a biennálé és a beérkezett alkotások sokszínűsége jól mutatja, hogy mekkora érdeklődést tud mutatni felénk a világ, ha mi is nyitottak vagyunk rá. „Talán a világunk nem is az egyensúlyról szól, hanem annak kereséséről” – tette hozzá Korodi Attila.

Erőss István grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a biennálé egyik alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy ami a tárlaton látható az egy 24 éves történet. Mint mondta, 2000-ben merült fel először a biennálé gondolata, akkor valamiért mégsem sikerült, majd tíz évvel később, a Gyergyószerhegyi Művésztelepen óriási lelkesedéssel vágtak bele újra, ezúttal a tényleges megvalósításnak.

Az első években át kellett vészelni minden „gyermekbetegséget”, idézte fel. Sokan kételkedtek abban, hogy a biennálé valóban sikeres lehet, néhány év után pedig már úgy érezték, ez egy olyan esemény, amelyre igazán büszkék lehetnek, bemutathatják a nemzetközi palettán is. Mára több nagyszabású programmal működnek együtt, ez pedig minden szervező és támogató közös sikere – emelte ki Erőss István.

Ferencz S. Apor, a kiállítás kurátora beavatta az egybegyűlteket, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a pályázat kiírásakor. „Politikai megosztottság, társadalmi egyenlőtlenség, háborúk, klímaváltozás, természeti katasztrófák. Az utóbbi években a világban zajló számos geopolitikai történés, és ökológiai jelenség arra késztetett, hogy a kollektív jelent és jövőképünket komolyabb vizsgálat alá helyezzük: mi történik akkor, amikor egy viszonylagos egyensúly felbomlik. Fontos kérdés az egyéni lélek belső, kiegyensúlyozott állapota, vagy annak hiánya is, az egyensúly megtartásában mutatott egyéni és kollektív felelősségvállalás. A Biennálé az egyensúly jelentőségének és hiányának megjelenítésére várt vizuális megnyilvánulásokat. Üzeneteket a jövőnek” – összegezte a kurátor.

Idén minden korábbi rekord megdőlt – hívta fel a figyelmet Ferencz S. Apor. Az alkotók száma, a beérkezett pályaművek, és annak a ténye, hogy közel 70 ország művészei figyeltek fel a székelyföldi eseményre, mind-mind azt támasztják alá, hogy nemzetközi szinten igencsak meghatározó rendezvény ez.

Túros Eszter művészettörténész a kiállítás anyagára való közös ráhangolódásra invitálta a közönséget: „A kortárs grafikai tendenciák bemutatására vállalkozó biennálé egyszerre ad szabad teret a tradicionálisnak és az újítónak. Tág értelmezési téma. Nem kötött sem technikailag, sem tartalmilag. Egyetemesen emberi, ez pedig a rendezőelv is egyben. A leghangsúlyosabb témakörök szerint rendeztük őket, egymás mellett a világ legkülönbözőbb részeiről érkező alkotások” – mondta Túros Eszter. A Székelyföldi Grafikai Biennálé december 31-ig látogatható.