Románia energetikai rendszerének stabilitását jelenleg importtal és más hazai energiatermelési kapacitásokkal biztosítják, miután a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját is le kellett állítani a Duna rendkívül alacsony vízhozama miatt. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a kialakult helyzet nem csupán az aszály következménye, hanem az energetikai beruházások és a hosszú távú tervezés hiányosságaira is rávilágít.

Ilie Bolojan pénteki Facebook-bejegyzésében közölte, hogy az országos energiarendszer a cernavodai atomerőmű 2-es blokkjának ellenőrzött leállítása után is stabil maradt. A kieső, mintegy 650 megawattnyi nukleáris energiatermelést, amely az országos fogyasztás csaknem 10 százalékának felel meg, víz-, szél- és széntüzelésű erőművek termelésével, valamint energiaimporttal pótolják. A miniszterelnök szerint Románia értesítette az Európai Bizottságot a kialakult válsághelyzetről, miközben az ország mintegy 4000 megawatt határokon átnyúló importkapacitással rendelkezik.

Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi nehézségek mögött nem kizárólag a rendkívüli szárazság áll. „Romániának nem csupán a tüzek eloltására van szüksége. Hosszú távú intézkedésekre is szükség van.” A kormányfő szerint az energetikai ágazatban hozott beruházási és szakpolitikai döntések eredményei csak évekkel később válnak láthatóvá. Mint fogalmazott, ha egy ország éveken keresztül nem hozza meg a szükséges döntéseket, „nincs varázsmegoldás arra, hogy egyik napról a másikra megoldjuk a problémákat”. Bolojan a cernavodai helyzetet a Duna vízgyűjtő területét sújtó aszállyal, ugyanakkor „a jövőkép hiányával, a rossz döntésekkel és a felelősség elhárításával” is összefüggésbe hozta.

A miniszterelnök szerint a mostani válság egyik tanulsága, hogy fel kell gyorsítani a Duna vízhozamának Cernavodă felé történő növelését célzó beruházásokat. Bolojan bejelentette, hogy aláírta egy tárcaközi munkacsoport létrehozásáról szóló határozatot, amelynek feladata a Bala 2 projekt előmozdítása és a beruházás megvalósítása előtt álló akadályok elhárítása. A projekt vízépítési és kotrási munkálatokat, valamint a hajózás biztonságát szolgáló beavatkozásokat foglal magában. A kormányfő szerint a beruházás révén a Duna régi ágában, a Dunărea Veche medrében több mint egy méterrel emelkedhetne a vízszint, miközben a vízhozam csaknem megduplázódhatna.

Kapcsolódó

A csernavodai atomerőmű leállásával ironizált Magyar Péter 

Magyar Péter sajtótájékoztatóján az ellenzéknek üzenve megismételte, hogy míg Paks működik, addig a csernavodai atomerőmű már nem.

Magyarország Paks Cernavodă atomerőmű

A projekt megvalósíthatósági tanulmányát már mintegy tíz éve elkezdték, és Bolojan szerint 2024 óta valamennyi szükséges engedéllyel és jóváhagyással rendelkezik. „Sajnos a Közlekedési Minisztérium nem tekintette prioritásnak és nem finanszírozta” – írta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány most prioritásként kezeli a beruházást.A tervek szerint felülvizsgálják a korábban kidolgozott műszaki megoldásokat, aktualizálják a költségeket, majd biztosítják a szükséges finanszírozást. A Galați-i Folyami Igazgatóság feladata lesz a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés lebonyolítása.

Bolojan szerint megfelelő finanszírozás és gyorsított megvalósítás mellett három éven belül elkészülhetnek a munkálatok. „Reálisan, három év alatt befejezhetnénk a munkálatokat, és biztosíthatnánk a hűtővizet mind az 1-es és 2-es, mind pedig a 3-as és 4-es reaktor számára” – fogalmazott. A Bala 2 projekt azért különösen fontos, mert a cernavodai atomerőmű működéséhez folyamatosan biztosítani kell a megfelelő mennyiségű hűtővizet. A Duna jelenlegi, rendkívül alacsony vízhozama miatt a hatóságok már sürgősségi beavatkozásokat is végrehajtanak a Bala–Dunărea Veche térségében. A közelmúltban például kotrási munkálatokkal, valamint a víz Cernavodă felé történő nagyobb arányú terelését szolgáló műszaki beavatkozásokkal próbálták fenntartani a szükséges vízszintet.

Bolojan szerint azonban ezek csak rövid távú intézkedések. A valódi megoldást olyan beruházások jelenthetik, amelyek hosszú távon is biztosítják az atomerőművek működéséhez szükséges vízellátást. A miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: ha a Duna Cernavodă felé irányuló vízhozamának növelésére kidolgozott és engedélyezett munkálatokat időben prioritásként kezelték volna, „az atomerőmű működne, és az ország energiaszükségletének csaknem 20 százalékát ez fedezné”. „Ha felelősségteljes tisztséget töltesz be, hosszú távon gondolkodsz, és azt teszed, amit kell, nem pedig azt, ami jól mut” – hangsúlyozta Bolojan. A mostani energiaválság így a kormányfő szerint nem csupán egy rendkívüli időjárási helyzet következménye, hanem egyben figyelmeztetés is arra, hogy az energetikai infrastruktúrában a hosszú távú beruházásokat nem lehet éveken keresztül halogatni.